FIGYELŐ

Éles, de kulturált volt az amerikai demokrata elnökjelöltségért harcoló Hillary Clinton és Barack Obama kedd esti clevelandi vitája. A két szenátor 20. alkalommal csapott össze a televízió nyilvánossága előtt. A sorsdöntő, március 4-i előválasztási forduló előtti utolsó vitában hangsúlyos szerepet kapott az utóbbi napok negatív kampánya, a két rivális tábor egymás elleni vádjai. A két szenátor azzal vádolta egymást: hamis képet fest a másik egészségbiztosítási reformelképzeléseiről. Clinton kijelentette, nem igaz, hogy azokra is „rákény?szerítené” a biztosítást, akik nem engedhetik meg maguknak. Obama viszont azt az állítást utasította el, hogy az ő tervei 15 millió embert biztosítás nélkül hagynának.

A volt first lady visszafogott volt ahhoz a sokszor dühödt, időnként gunyoros hangnemhez képest, amely az utóbbi napokban kampányát jellemezte. Vélt igazához azonban minden kérdésben ragaszkodott. Clinton azt mondta, az Obama-tábor a választókhoz eljuttatott kampányfüzeteiben eltorzítja az ő álláspontját az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodással kapcsolatban. Obama azzal reagált, hogy a Clinton-tábor támadásokat indít ellene, de „mi nem siránkoztunk emiatt, mert tudom, hogy ilyenek ezek a kampányok”. A két szenátor karnyújtásnyi távolságban ült egymás mellett az NBC televízió riportereivel szem?ben. Nem tettek fenyegető karmozdulatokat, és nem is fordultak a másik irányába, amikor a legélesebb kritikai megjegyzéseket tették a másikról. Hillary Clinton cáfolta, hogy kampánystábjának valamely tagja helyezte volna el a napokban az interneten azt a fotót, amelyen Obama látható fehér turbánnal a fején. A fénykép, amely a szenátor kenyai látogatásakor készült, elemzők szerint azt sugallta, hogy Obama muszlim vallású, amit az afro-amerikai szenátor már sokszor cáfolt.

A vita külpolitikai blokkja az iraki és afganisztáni háború kérdése körül forgott. Clinton világossá tette, hogy vetélytársa szerinte felkészületlen az amerikai főparancsnoki tisztre. Obama azzal vágott vissza, hogy az utóbbi évek legfontosabb külpolitikai kérdésében helyesen döntött, Clintonnal szemben kezdettől fogva elutasította az iraki inváziót. A volt first lady ezúttal sem volt hajlandó elnézést kérni azért, hogy annak idején megszavazta a háborút (ezt sok demokrata szenátortársa megtette). Arra a kérdésre viszont, hogy ha tehetné, melyik múltbeli döntését „csinálná vissza”, úgy felelt: másként szavazna az iraki háborúról. (m)

Moszkva és az emberi jogok

Folyamatosan szűkül a kritikus vélemények kifejezésének lehetősége, valamint az emberi jogi aktivisták, független szervezetek és a média tevékenységi tere Oroszországban az Amnesty International (AI) kedden Londonban kiadott jelentése szerint. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete az 52 oldalas elemzésben megállapítja: a véleménykifejtési, gyülekezési és társulási szabadság a működő civil társadalom alappillére, ám az orosz hatóságok, hazai és nemzetközi kötelezettségeiket sért?ve, csorbítják e jogokat a „nyugati befolyás” visszaszorításának jegyében. A jelentés szerint különösen érzékelhetővé vált a gyülekezés és a véleménykifejtés szabadságának korlátozása a parlamenti és az elnökválasztás előtti időszakban. Az állami hatóságok erőszakkal oszlattak fel egyes ellenzéki megmozdulásokat, miközben a kormánypárti rendezvények beavatkozás nélkül zajlottak. Ráadásul a demonstrációkat és nyilvános összejöveteleket figyelemmel kísérő emberi jogi aktivisták és újságírók a rendfenntartó hatóságok zaklatásainak voltak kitéve. Az AI szerint az országban, amely?ben a televízió és számos egyéb médium állami ellenőrzés alatt áll, mind kevesebb a lehetőség a független újságírói munkára. Azok az újságírók, akik megkísérlik a független riporteri tevé?keny?séget, gyakran akadályokba ütköznek hivatásuk ellátása során, sőt megfélemlítés és vádemelés várhat rájuk. Az Eho Moszkvi rádióállomástól például az ügyészségi hivatal rendre bekéri a programok átiratát, azzal az indokkal, hogy vizsgálat folyik állítólagos szélsőséges eszmék terjesztése címén – áll az Amnesty International jelentésében. Az emberi jogi szervezet „mélységesen aggályosnak” tartja azt is, hogy nincs előrelépés abban a vizsgálatban, amely az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó újságíró, Anna Politkovszkaja két évvel ezelőtti meggyilkolásának ügyében folyik. Az AI szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nélkül a többi alapvető emberi jogot is könnyebben éri sérelem. A csend kínálja a legjobb környezetet a büntetlenséghez; a csend erőteljes eszköze a törvényesség aláásásának – fogalmaz az emberi jogi szervezet jelentése. Az Amnesty International a dokumentum végén felszólítja az orosz hatóságokat: ne alkalmazzák a szélsőséges tevékenység visszaszorítását célzó törvényeket a civiltársadalmi szervezetek és a független média ellen, utasítsák a nyilvános rendezvényeket felügyelő rendőri szerveket arra, hogy a gyülekezési szabadságnak megfelelően járjanak el, és biztosítsák, hogy az újságírók és a civil aktivisták a belügyi szervek beavatkozása nélkül végezhessék munkájukat. (mti)