Elsőre ennyit sikerült elérniük

Nyolcnapos vita után a szerb parlament hajszálnyi szavazattöbbséggel hagyta jóvá a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot. A köztársasági parlamentben 118-an szavaztak a hatásköri törvény mellett, 72-en ellenezték, 42-en tartózkodtak a voksolástól. A jogszabály a jelenleg hatályos szerbiai alkotmány keretein belül 24 államigazgatási területen adja vissza a Vajdaságnak azokat a jogköröket, amelyeket a milosevicsi rendszer vett el a tartománytól. A törvénycsomag egyebek mellett rendelkezik arról, hogy tartományi jogkörbe visszakerül a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, ezen belül az középiskolai alapító jogok gyakorlása. A Vajdaság visszakapja a művelődési intézmények alapító jogainak gyakorlását, a sportszervezetek és -létesítmények felügyeletét is. A egészségügyi, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási, illetve a munkaerő-piaci alap továbbra is a köztársasági alapok részeként fog működni, de a gazdálkodásuk tartományi ellenőrzés alá kerül.

A törvény révén a vajdasági költségvetés az eddiginél nyolcvanszor több bevételhez jut, amiből önállóan finanszírozzák a tartományi hatáskörbe visszakerülő közszolgáltatásokat. A törvénycsomag elfogadását éles politikai vita előzte meg, jórészt amiatt, hogy a szerb kormány harminc módosító indítványt nyújtott be a törvénytervezethez, amelyek közül néhány elfogadhatatlan volt a vajdasági pártok számára. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Vajdasági Reformpárt (RV) azzal fenyegetőzött, hogy nem szavazza meg a törvényt. Hosszas huzavona után – jórészt Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettesnek, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének közbenjárására – az LSV és az RV végül beadta a derekát, és a VMSZ-szel azonos álláspontra helyezkedett; azaz a kormány módosító indítványait meg kellett szavazniuk, ellenkező esetben ugyanis – a jelenlegi parlamenti viszonyok miatt – a törvény megbukott volna.

A törvénycsomagban végül bennmaradt két, a vajdasági pártok által hevesen bírált módosítás, amely szerint a tartomány alapíthat saját erdőgazdaságot, valamint saját rádiót és televíziót, de nem pontosítja, hogy a megalakuló tartományi intézmények a jelenleg egységes szerb közvállalatok részét képezik-e. A vajdasági politikusok egyöntetű álláspontja szerint a törvénycsomag csak részben adja vissza a milosevicsi érában megnyirbált tartományi hatásköröket, s a tényleges autonómiát csak egy európai mércével mérve is elfogadható köztársasági alkotmány szavatolná.

Az alaptörvény által biztosított majdani autonómia esetén például a tartományi törvényhozás a köztársasági parlamenttel „egyenrangú” törvényeket hozna: a tartományi jogszabályokat nem kellene összhangba hozni a köztársasági törvényekkel, hanem csak az alkotmánnyal. A hatásköri törvény nem ad lehetőséget a tartomány számára, hogy önálló adópolitikát folytasson, az adóbevételek továbbra is „kerülő úton”, Belgrádon keresztül folynak vissza a tartományba. Ezen is csak új alkotmány elfogadásával lehet változtatni.

Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter, a törvény egyik kidolgozója rámutatott arra, hogy a hatásköri törvény nem jelent hosszú távú garanciát a Vajdaság számára, mivel a köztársasági parlament egyszerű többséggel bármikor eltörölheti.

„A vajdasági magyarok szülőföldjükön való boldogulása, a vajdasági kisebbségek jogérvényesítése és a szerbiai demokratikus továbbfejlődés szempontjából egyaránt komoly lépést jelent a szerb törvényhozás döntése, amit a magyar kormány üdvözöl” – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. Németh Zsolt szerint olyan előremutató lépésről van szó, amelynek gyakorlati megvalósítása erősíteni fogja a szerbiai demokratikus kibontakozás eddig elért eredményeit és folyamatát. Mint mondta, az elfogadott jogszabályok illeszkednek az európai fejlődés olyan meghatározó irányaihoz és elveihez, mint a regionalizmus, a szubszidiaritás és a hatásköröknek a polgárok érdekeit legjobban megjelenítő megosztása.

A szerbiai kormánykoalíció, a DOS frakcióvezetője szerint a vajdasági autonómiatörvény elfogadásával ismét érvényesülhetnek a tartományban élő polgárok eddig elhanyagolt érdekei. Cedomir Jovanovics sajnálattal állapította meg, hogy a Vojiszlav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) – amely tagja a DOS-nek, de kilépett a párttömörülés képviselőcsoportjából – „ismét kísérletet tett arra, hogy összefogva az ellenzéki baloldallal és a radikálisokkal megakadályozzon egy törvény elfogadását”. A DSS képviselői tartózkodtak a szavazástól; ez a törvény elfogadása szempontjából egyenértékű volt az ellenszavazattal. Dejan Mihajlov, a DSS frakcióvezetője közölte, hogy pártja hat hónapon át figyelemmel fogja kísérni, hogy a Vajdaság mit nyert a hatásköri törvénnyel. Páll Sándor, a Vajdaság Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke – aki ugyancsak nem szavazott a törvényre – közölte, hogy a Vajdaság az autonómiatörvény elfo-gadásával „semmit sem kap”, hanem csak azok nyerészkednek, akik beépültek a vajdasági hatalomba: a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Vajdasági Reformpárt. „Ezzel ők még több hatalmat kapnak, mint eddig. Ez nem autonómia, nem a hatalom decentralizációja. A törvény által a kisebbségek helyzete semmit nem változik” – mondta Páll Sándor.