Csalódást okozó, de nem meglepő svéd eredmény

Nem meglepetésként könyvelte el a nemzetközi sajtó a vasárnapi svédországi népszavazás eredményét, amely szerint a lakosság többsége nem járult hozzá, hogy az ország saját pénzként a korona helyett bevezesse az Európai Unió közös valutáját, az eurót. A legtekintélyesebb európai lapok közé tartozó brit Financial Times úgy értékelte, az eredmény csalódást keltő, de nem meglepő. Az újság szerint az euróövezetnek reformokra van szüksége, sikeresebbé és vonzóbbá kell tenni, hogy a ma még rajta kívül levőket is meggyőzze az előnyeiről. A brit lap úgy ítéli meg, hogy a svéd eredmény tovább csökkentette egy esetleges közeli nagy-britanniai népszavazás esélyeit is. Tony Blair brit miniszterelnöknek azt a tanulságot is le kell vonnia – véli a Financial Times –, hogy kizárólag gazdasági érvekkel népszavazást nem lehet sikerre vinni. A konzervatív brit The Daily Telegraph szerint a svéd szavazással megdőlt a brit európártiak két fontos érve, nevezetesen az, hogy a közös valuta bevezetése elkerülhetetlen, továbbá, hogy London egyedül maradhat az euró ellenzésében. A lap szerint már tényként kezelhető, hogy Nagy-Britanniában nem térnek át az euróra. A dán liberális Politiken úgy kommentált, hogy a svéd elutasítás a lakosság politikai vezetők iránti bizalmatlanságát jelzi. A lap egyúttal értelmetlennek minősítette Anna Lindh külügyminiszter halálát, amely néhány nappal a népszavazás előtt következett be. Ugyancsak a svéd és az európai uniós politikai elit elleni állásfoglalásnak minősítette a szavazás eredményét a spanyol liberális El País. A lap arra is int, hogy az euróellenzők győzelme javítja a szélsőséges erők helyzetét Svédországban. Az olasz La Stampa szerint a szavazás az Európai Unió jövőjének kialakításán fáradozó folyamat idején, kényes időpontban zajlott le, és kimenetele hatással lehet a folyamat egészére, beleértve az uniós alkotmány és a bővítés távlati következményeit is. Svédország erősítette az uniós együttműködésben kétkedők helyzetét. A római Il Messaggero szerint a svéd határokon túl is jócskán érezhető, „harsány nem” született vasárnap. A lakosság így kívánta figyelmeztetni a közös pénz mellett csaknem egyöntetűen állást foglaló pártokat, hogy nem kér az euróból. Sajnálatosnak nevezte a svéd eredményt a holland baloldali De Volkskrant, amely szerint az elutasítás azt is tükrözi, hogy a svédek még nem hagytak fel a semlegességre törekvéssel, és igyekeznek távol tartani magukat a brüsszeli bürokráciától is. Lindh meggyilkolása a lap szerint valószínűleg még konzervatívabbá tette a szavazókat. Az osztrák Der Standard az egész EU számára visszalépésnek minősítette a svéd nemet. Különösen nehézzé teszi az eredmény az osztrák napilap szerint az euróövezetből kimaradó két másik ország, Nagy-Britannia és Dánia kormányának helyzetét. A lap úgy vélte, fokozták a svéd aggályokat a német és francia gazdasági nehézségek. A svéd lapok úgy ítélik meg, hogy Svédország a szavazással távolabb került az EU-tól. A konzervatív Svenska Dagbladet szerint Stockholm ellentétes irányba mozdult el, mint az EU-hoz közeledő -– az EU-tagságról ugyancsak vasárnap szavazó – szomszédja, a jövőre belépő Észtország. A cikkíró leszögezte, hogy egyesülési folyamatában az EU nem fog Svédországra várni, az integráció folytatódik. A liberális Sydsvenska Dagbladet euróellenes lázadásnak nevezte a népszavazás kimenetelét. Az elutasítás az elemzés szerint jelentős politikai csapás Göran Persson miniszterelnök számára is.