Csak nézünk, hogy jé (meg té)

Lehet, hogy előbb-utóbb egy orosz vagy ukrán hátterű cég. Tiszta üzlet, semmi gond? Aligha.  Kellner cége, a PPF megválik az EPH-ban (Energetický a průmyslový holding) levő részesedésétől, alig egy évvel azután, hogy a cég megvette a francia és német tulajdonosoktól a Szlovák Gázművek (SPP) 49%-át (többségi menedzsmentjogokkal). Az EPH-ban Kellner távozása után a J&T léphet elő többségi tulajdonossá. Ha ez így lesz, akkor erős a gyanú, hogy az üzlet már egy éve is annak tudatában köttetett, hogy Kellner rövid időn belül kiszáll, így az SPP holding csaknem felét gyakorlatilag a J&T vette meg. Lehet, hogy Kellner épp ahhoz kellett, hogy ez ne legyen az elejétől kezdve teljesen nyilvánvaló, mert a Ficokormányhoz erősen kötődő (állami megrendelésekből jól profitáló), a Smer egyik szponzorának tartott vállalat nem akart egyből fő tulajdonosként megjelenni.  Ezzel még mindig „csak” az a baj, hogy a franciák és németek távozása után az új szlovák tulajdonosok az adófizetők számára előnytelen üzletekben működnek együtt a kormánnyal. Ilyen az SPP struktúrájának megváltoztatása, amelyben megszabadultak a veszteséges lakossági gázüzletágat is magában foglaló SPP „anyavállalattól”, amely kizárólag állami tulajdonná vált. Vagy amikor hitelt felvéve fizetnek ki magasan a nyereség feletti osztalékokat maguknak és az államnak. A hátulütő itt természetesen az, hogy a jövőben nem lesz osztalék, mert a hitelt vissza kell fizetni.  Az igazi nagy rizikó azonban az, ha a J&T is csak rövid távú pénzügyi befektetőnek bizonyul majd és a közeljövőben ő is kiszáll a cégből. Netalán – bár nem szeretnék paranoiás összeesküvés-elméleteket gyártani – a kezdetektől csak a stróman szerepét játszsza, és majd lepasszolja a céget a háttérben levő érdeklődőknek. Akik nagy eséllyel orosz vagy orosz–ukrán oligarchák, vagy ami még roszszabb, állami cégek (pl. Gazprom) lehetnek. Itt már nemcsak a reputációról és üzleti kultúráról van szó, amely minden egyes tulajdonosváltással jókorát zuhan a francia– német cégtől egészen az orosz „üzletemberekig”, ez már súlyos nemzetbiztonsági kockázat is. Azért, mert az orosz (ukrán) energetikai szektor köztudottan gyakran a Kreml meghosszabbított kezeként viselkedik és gazdasági eszközökkel az önkényuralmat építő vezetők (mint Putyin) érdekeit szolgálja. Szóval akkor inkább maradjon a J&T!  A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója