CORRIERE DELLA SERA

Sikerül-e Bagdad bevétele után megtalálni azt a tekintéllyel rendelkező iraki tisztet, aki a teljes megadás aláírásával garantálhatná az ellenállás gócainak felszámolását, a fosztogatások leállítását? – teszi fel a kérdést az olasz lap, s felidézi, miként váltakozott annak megítélése, hogy lassan vagy gyorsan lehet-e bevenni Bagdadot. Nyilvánvaló volt, hogy egy ilyen hatalmas várost nem lehet csak úgy egyszerűen a földdel tenni egyenlővé, s aligha lehet elképzelni, hogy szétszórjanak egy ötmilliós városba befészkelődött hadsereget. Félő volt, hogy az amerikai katonáknak városi gerillaháborúba kell belebonyolódniuk. „Ez utóbbi azonban roppant nehéz vállalkozás lenne” – írja a lap, emlékeztetve Bejrút, Groznij és Mogadishu példájára. Utal arra, hogy Bagdaddal kapcsolatban is felvetődött: vajon nem lesz-e ez a hely is az amerikai katonák temetője, egy keleti Sztálingrád? A cikk szerzője mindenesetre megál-lapítja: a Tigris nem a Volga, Irak pedig nem Oroszország.