Januártól többet fizethetünk az energiáért

Szakértők szerint Szlovákiában, mint a kevés európai ország egyikében, egyre rosszabb a helyzet. 

„Minden negyedik szegénységi küszöb alatti háztartás nem tudja eléggé melegen tartani az otthonát. A szomszédos országokban ez az arány lényegesen alacsonyabb - Lengyelországban és Magyarországon a háztartások 10 százalékának, Csehországban 7 százalékának, Ausztriában pedig a szegénységi küszöb alatti háztartások 5 százalékának van problémája azzal, hogy otthonában nem megfelelő hőmérséklet uralkodik” - mondta Dušan Dokupilová, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) munkatársa.

Ez leggyakrabban az energiaszámlákkal függ össze, vagy amikor egy háztartás jövedelme nem fedezi kellőképpen az energiaköltségeket, ami azt jelenti, hogy azok kifizetése után a családnak kevés pénze marad az alapvető megélhetési szükségletekre. 

„Energiaszegénységre hajlamos az, amelynek a  tagjainak számával számolva az éves nettó összjövedelme kevesebb, mint 8 818 euró. Így az élelmiszerre, lakhatásra, egészségügyre és közlekedésre fordított kiadások után havonta átlagosan 450 euró marad nekik” - mondta a kutató.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy egy átlagos szlovákiai háztartás jövedelmének 10,3%-át költi energiára. Ha azonban figyelembe vesszük a háztartás tagjainak számát, az arány 19%-ra emelkedik, ami azt jelenti, hogy jövedelmük ötödét kell energiára fordítaniuk.

Tényleg ennyire súlyos a helyzet? Milyen energiaárak várnak ránk? 

„A háztartások számára a villamos energia és a távhő ára nem változik, a gáz ára valószínűleg enyhén emelkedni fog” - mondta Jozef Holjenčík, a Hálózati Iparágak Szabályozási Hivatalának (ÚRSO) elnöke.

 Konkrétumokat azonban nem akart elárulni, mivel a jövő évi energiaárakról szóló végleges döntés az év végén várható, ahogy arról korábban már beszámoltunk. 

A kormány Stratégiai és Elemzési Intézete (ISA) becslése szerint a végső árak harmadával emelkednek. 

„Ha a kormány megszünteti az ártámogatást, a háztartások havi gázszámláinak jövőre emelkednie kell. Ha az elosztási díjak nem változnak jelentősen, akkor az emelkedés a D2-es tarifa (főzés, vízmelegítés) esetében 32%, a D3-as tarifa (főzés, vízmelegítés, fűtés) esetében 33%, a legalacsonyabb D1-es tarifa (főzés) esetében pedig 13% lesz a számítások szerint” - közölték a kormányhivatal elemzői.

Az árképzési folyamatba a korábbi évekhez hasonlóan a kormány is beavatkozhat a szabályozási hivatal mellett, amely úgynevezett válságszabályozással felülbírálhatja az árképzési döntéseket. Ebben az esetben egyes háztartásoknak ténylegesen felszámított árak alacsonyabb szinten lehetnek, mint amit a Szabályozási és Fogyasztóvédelmi Hivatal mond. Az államnak azonban ismét pénzügyi fedezetre lenne szüksége ehhez.

(pluska)