Berlin a jogállamiság alapelveihez kötné az uniós források kiosztását

A brüsszeli politikát napi szin-ten követő BruxInfo birtokába került egy dokumentum, mely szerint a német kormány sze-retné elérni, hogy 2020 után az Európai Unió szigorúbban kezelje a kohéziós alapok költéseit.

Ez az első olyan irat, amelyben szerepel, hogy az alapokba legnagyobb arányban befizető Németország jogállami normák betartásához is kötné az utalásokat. A németek ezzel együtt továbbra is a kohéziós politika hívei, és a támogatásokból elsősorban az elmaradottabb régiókat támogatnák. Berlin a feljegyzések szerint azért akarja felülvizsgálni a kiosztás rendszerét, mert „egyes régiók sokkal lassabban zárkóznak fel, mint azt korábban gondolták”.

A tervezet a jelenlegi feltételrendszer szigorításán túl konkrét politikai feltételekről is rendelkezik. Az egyik, hogy az alapok megőrzésének vagy hozzáférhetőségének kérdését jogállami alapelvekhez kötik. A szövegben szerepel, hogy fenntartanák a hétéves kifizetési ciklusokat, viszont fejlettségi alapon differenciálnának az egyes tagállamokra és térségekre vonatkozó feltételek között. A Bruxinfo cikke elemzőkre hivatkozva megjegyzi, hogy „ennek aligha fognak örülni a kohéziós források hagyományos célú felhasználását előnyben részesítő közép- és kelet-európai tagállamok”.

Berlin mind a befizetések teljesítése, mind a pénzek felhasználásának határidejében szigorúbb elvárásokat léptetne életbe. A német kormánynak a dokumentum szerint nem tetszik az sem, hogy az Európai Bizottság alig használja a makrogazdasági feltételrendszert. Egy alkalommal volt erre példa, amikor 2012-ben majdnem felfüggesztették a magyarországi kohéziós kifizetéseket.

Berlin emellett keményítene a költségvetési szabályokat be nem tartó országokkal szemben.

(Bruxinfo, 444.hu)