Az orosz demokrácia

A politikai gyilkosságokat nem kell feltétlenül az állam valamelyik szervének elkövetnie. Bőven elég, ha olyan hangulatot kelt, hogy bizonyos szélsőséges csoportok úgy érzik, nekik joguk, sőt kötelességük eltenni láb alól azokat a politikusokat vagy újságírókat, akik szembeszállnak az általuk egyébként istenített rendszerrel. Tehát legfeljebb bizonyos állami szervek tudtával, beleegyezésével történnek a dolgok. Az állam maga pedig csak annyit tesz, hogy az adott útszakaszon véletlenül ne működjenek az ipari kamerák, a bűntényhez ne érkezzenek meg időben a rendőrök, a kivizsgálás pedig ne vezessen sehová. Az, hogy a múlt heti gyilkosságot pontosan ki rendelte meg, valószínűleg sosem fog kiderülni, legalábbis sosem lesznek olyan bizonyítékok, melyek eljutnak a Kremlig.

Itt Közép-Európában az elmúlt huszonöt évben politikai gyilkosságok talán csak Szlovákiában történtek, és azok is csak a legsötétebb Mečiar-korszak idején. Ám hiába jött azóta több demokratikus kormány, máig sem sikerült bíróság elé állítani például azokat, akik Robert Remiášt megölették.

A mostani moszkvai gyilkosság azt mutatja, hogy a rendszer bármennyire erősnek tűnik is, fél a saját ellenzékétől. Fél, mert tudja, hogy a támogatottsága nem az emberek szabad akaratán alapul, hanem azok átverésén, a tények elhallgatásán, a szólásszabadság sárba tiprásán. Választásokat a média és az eredmények manipulálásával simán lehet nyerni.

Számomra érthetetlen, hogy a nyugat-európai demokrácia itteni szidalmazói és Oroszország istenítői hogy nem fogják fel azt az egyszerű tényt, hogy a szólásszabadságról folyó vitát csak nálunk folytathatják le. Ha valami hasonlóról vitatkoznának Oroszországban, rövid időn belül nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnének. Ez történt Anna Politkovszkajával, ez történt Alekszander Litvinyenkóval és ez történt most Borisz Nyemcovval is. Mihail Hodorkovszkijt azért nem tették el láb alól, mert ő még Putyinéknak is túl nagy falat lett volna, de a szibériai börtön őt is tönkretette. Oroszország és a nyugati demokráciák – melyekbe mi is beletartozunk – közötti legnagyobb különbség, hogy az embernek nem kell rettegnie az életéért, ha nem ért egyet az aktuális hatalommal.

A mostani gyilkosság azt mutatja, hogy Oroszországban nem véletlenül halnak meg a rendszer kritikusai. Ez pedig egy normális társadalomban nem történhet meg. Ez az illiberális demokrácia következő lépcsőfoka vagy maga az illiberális demokrácia. Tessék, lehet választani!