Az elsöprő vasárnapi győzelem ellenére sincs Macron-mánia

A francia lapok szerint a nem-zetgyűlési választások kime-netele már az 1. fordulóban eldőlt Emmanuel Macron pártjának nagyarányú győ-zelmével, a nagyon alacsony részvételi arány miatt azonban nem beszélhetünk Macron-mániáról.

A Le Figaro szalagcíme „Macron lendületben egy elsöprő győzelem felé”, a L’Opinion úgy látja, Macron megnyerte a mérkőzést, a Les Échos szerint a Macron-hatás érvényesül a nemzetgyűlésben is. A Le Figaro arra emlékezetett, hogy egy olyan politikai formáció szerezhet elképesztő többséget a nemzetgyűlésben, amely két éve még nem is létezett, szétrobbantva azt a politikai berendezkedést, amelyet régóta megmozdíthatatlannak gondolt mindenki. A Libération pedig azt emelte ki, hogy Macron egyszerűen képes magához ragadni minden hatalmat. A legtöbb kommentár azonban a rekordalacsony részvételi arányt emelte ki: a franciáknak alig 49%-a járult vasárnap az urnákhoz, ami a sajtó szerint arra utal, hogy a választók nem érzik egyértelműen magukénak az elnöki programot. „Sem az elnökválasztás első fordulójában elért 24 százalék, sem az 50 százalékos távolmaradás vasárnap nem keltheti azt az illúziót, hogy Franciaország áttért a Macron-mániára” – hívta fel a figyelmet a L’Opinion.

A Les Échos úgy látja, hogy miközben az elnök és mozgalma megerősödött az első fordulóban, a négyfelé töredezett ellenzék nagyon meggyengült, s az alacsony részvétel az mutatja, hogy Macron nem vált ki igazán lelkesedést a saját táborán kívül, „a hátrányos helyzetben lévő franciák nem akarnak részt venni a kalandban”. A lap arra utalt, hogy az 1. fordulóban a magát egyértelműen ellenzékinek feltüntető, radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon és a radikális jobboldali Marine Le Pen szavazói nem mentek el választani.

A Le Figaro szerint vitathatatlan Macron történelmi és példátlan győzelme. „Igen, a macronisták megbuktatták az évek óta meggyökerezett politikusokat és megrengették a legbiztosabbnak tűnő bástyákat, még Párizs hagyományosan jobboldali 16. kerültében is! De a választási eredmények mögött nem felejthetjük el az első forduló nagy tanulságát: minden második választó otthon maradt. És bár valamennyi párt felelős az ilyen nagyarányú távolmaradásért, a jelenségen elsőként Emmanuel Macronnak kell elgondolkodnia. Hiszen mit hallunk egy hónapja? Hogy Macron visszaadta a bizalmat és a reményt Franciaországnak. Hogy az optimizmus visszatért. Hogy a fiatalság, a megújulás, a jövőbe vetett hit szele fúj a közvéleményben. „A jelentős távolmaradás azt bizonyítja, a franciák nem tették azzá a varázslóvá az elnököt, amelyet a Macron-mánia el akar hitetni” – írta a Le Figaro. A Libération szerint az 1. fordulót a távolmaradás határozta meg. A baloldali lap szerint Macron lelkesedés nélküli elsöprő győzelmet aratott, ami egyszínűvé teszi a nemzetgyűlést.

Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság Lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a szavazatok 32,32%-ával végzett az élen a nemzetgyűlési választások első fordulójában, s ezzel a vasárnapi második fordulóban a parlament 577 fős alsóházába 400–455 képviselőt küldhet. Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselők közül 224-en nem jelöltették magukat újra. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.

Az erős parlamenti felhatalmazásnak köszönhetően Emmanuel Macron szabad kezet kap reformprogramjának végrehajtásához. A nemzetgyűlés június végi megalakulása után első intézkedésként várhatóan meghosszabbítja a 2015. november 13-án, a 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot november 1-ig, valamint elfogadja a közélet erkölcsössé tételét célzó törvénytervezetet. Az államfő elképzelései szerint a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentése érdekében. (MTI)