Az egység szorgalmazója

Negyven évvel ezelőtt, 1963. szeptember 4-én halt meg Robert Schuman, aki az élen járt az Európa politikai egységét szorgalmazó politikusok sorában. Az 1886-ban Luxembourgban született lotaringiai férfi eredetileg a papi hivatásra készült. Barátai azonban meggyőz-ték, hogy a világnak inkább talpraesett laikusokra van szüksége. ĺgy aztán Schuman jogi egyetemre iratkozott be, gyakorló katolikusként egyúttal aktívan részt vett a vallási életben. Az első világháború éveiben – mint sok ezer elzászi és lotaringiai fiatalembernek – a német hadseregben kellett szolgálnia. 1918-ban önálló ügyvédi irodát nyitott Metzben, 1919-ben pedig képviselőként bejutott a francia nemzetgyűlésbe. Schuman már a húszas években szoros kapcsolatokat épített ki európai kereszténydemokrata szellemiségű politikusokkal, köztük az olasz Alcide de Gasperivel és a német Konrad Adenauerrel. Ezek a kapcsolatok váltak később, 1945 után az európai integráció csírájává. Előtte azonban Schuman, aki 1940-től menekültügyi helyettes államtitkár volt a Pétain-kormányban, összeütközésbe került a Vichy-rezsimmel. Még ugyanennek az évnek az őszén – első ismert francia politikusként – letartóztatták. A Gestapo börtönéből megszökve 1942-ben a bencések kolostorában rejtőzött el, s aktívan részt vett az ellenállási mozgalomban. 1947– 53-ban tagja volt az egymást gyors ütemben váltó összes francia kormánynak – előbb mint pénzügyminiszter, később kormányfőként, végül mint külügyminiszter. A gaullisták egyre nyíltabb támadásaival dacolva nagy körültekintéssel és energiával munkálkodott az európai egység és a francia–német közeledés előmozdításán. Aachen városa ezért 1958-ban Európai Károly-díjjal tüntette ki. Schuman az európai integráció kulcselemének tekintette a montánuniót, a fegyverkezés és a hadiipar szempontjából elsőrendű fontosságú szén és acél közös feldolgozását az egykori esküdt ellenségek által. A francia–német gazdasági együttműködés az ő szemében az aktív békepolitika magvát képezte. A párizsi kormányból kiválva is számos téren tevékenykedett az egységes Európa megteremtéséért. Az ő alkotásának számít az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat rögzítő strasbourgi konvenció is. 1961 telén egy esti sétája során szívinfarktus érte az agglegény Schumant. Egész éjszaka magatehetetlenül hevert a fagyos időben a földön: ezt soha többé nem tudta kiheverni. 1963. szeptember 4-én, 77 éves korában halt meg Metz közelében. A katolikus egyház is elismeréssel tekint személyére és munkásságára: a Vatikánban folyamatban van boldoggá avatása. (m)