A héten megtáltosodott a kormány

Bocs, elütés történt – szólalt meg a héten a pénzügyminisztérium, miután a jövő évi állami költségvetés tervezetének nyilvánosságra hozatalával a frászt hozta elég sok emberre. A jövő év eleji, zsebet érintő változásokat kedvező és kedvezőtlen hatásúakra csoportosítva sokunk számára a pozitív oldalon áll a családi pótlék változása. A gyermekek száma vészesen fogy, tavaly óta az ország lakossága is csökken, így nagyon helyes, ha motiválni igyekeznek a gyermekvállalást – mondtuk, amikor bejelentették az új modellt. Igaz, csak azoknak a családoknak jár majd, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, de hát Ľudovít Kaníktól ez várható volt, mindenki tudja, miért van így. Azon sem csodálkozhatunk, hogy azonnal megjelentek a „már megint a milliomosok gyermekeit támogatják” típusú kommentárok. Ez jó nagy adag populizmus, a statisztikai hivatal jövedelem-elemzései alapján mindenki meggyőződhet róla, hogy a valóban magas keresettel rendelkezők legfeljebb a lakosság három százalékát alkotják. Ennél legalább egy nagyságrenddel többen vannak azok, akik az átlagos vagy annál valamivel magasabb jövedelemmel kimaradtak a támogatásból. Márpedig senki sem állíthatja teljes komolysággal, hogy havi 15 ezer koronás fizetés mellett néhány száz koronás családi pótlék nem jelent értékes segítséget. Ezért is volt furcsa, amikor a pénzügyminisztériumi anyagban a 400 koronás adókedvezmény helyett csak 340 szerepelt. Szerencsére ezt elütésre hivatkozva gyorsan visszaszívták, kíváncsiak vagyunk, megkérdezte-e valaki, hogy miért nem tűnt fel egy két és fél milliárd koronás végösszegű hiba. Az állami költségvetést egyébként az első kommentárok kedvezően fogadták, ez az első uniós büdzsé, meg a nagy reformok is már tükröződnek benne, vagyis akár még forradalomnak is tekinthetnénk az egészet, ha még nem szoktunk volna le a lelkesedésről. Már csak az oktatásügyi költségvetés homályos, Martin Fronc miniszter hagyott benne egy csomó kiskaput, amelyeken keresztül ugye, mindenki a maga kutyáit eteti, de lehet, hogy ez az ügy még nem zárult le. ĺgy maradjunk annyiban, hogy ha a hangulatunk nem is nagyon javul egyelőre, de legalább nem romlik tovább, és ha már nem fűrészelik alattunk tovább a fát, akkor talán jobb is lesz lassanként.

Érvényes ez a kormány e heti tevékenységére is. Lassan már kezdtünk begyulladni, hogy a piti kis vitáik és szűk célcsoportjukon belüli imidzsépítésük miatt a cél előtt elbotlanak, erre szerdán és csütörtökön a miniszterek valósággal megtáltosodtak. Összesen száz pontot tárgyaltak meg, köztük csak úgy hemzsegtek a fontosabbnál fontosabb anyagok. Valahogy úgy jártak, mint az előző Dzurinda-kormány az uniós anyagokkal – piti kis vitákkal eltotojázta az időt, utána pedig egyszerre hagyott jóvá mindent. Nyilvánvaló, hogy a miniszterek a héten sem tudtak elolvasni szinte semmit az előttük fekvő anyagokból, de örüljünk, hogy így is jóváhagyták azokat. Most a parlamenten a sor, hogy gyorsított ütemben végezze a dolgát, és januárban felébredhessünk az új világban. Nyilvánvaló, hogy sok a kockázat, de inkább ez legyen, mint az eddigi tespedtség és óriási veszteségek. A kormány e heti kétnapos rohammunkájával kapcsolatban érdemes áttanulmányozni részleteket. ĺgy a régebbi autók tulajdonosai örülhetnek, hogy nem kell téli abroncsokat vásárolniuk, a kézművesek reménykedhetnek, hogy talán mégsem törlik el az átalányadót, a kerületi székhelyeken nem emelkedik az ingatlanadó, aki pedig a kilencvenes évek elején nem tudta keresztülverekedni magát a bürokrácián, újra megpróbálkozhat a szüleitől elkobzott földek visszaszerzésével. Hivatalnokból is kevesebb lesz, ők ráadásul ezentúl kockáztatják, hogy megfizettetik velük a munkájukkal okozott károkat. A sok kis jó hír mellé tegyük oda a hajmeresztően rossz hírt: jövőre várhatóan újabb 40 százalékkal lesz drágább a földgáz, ehhez kisebb mértékben a többi közüzemi díj is társul, havonta újabb 550 koronával növelne meg a családi kiadásokat. De ez az emelés lesz a végső, ezután már legfeljebb az infláció vagy a pénzromlás hathat ki a közüzemi árakra.