Esőben is Magyar Imre győzött

2013 óta felváltva járnak nyerni Dunamocsra Švajda Gábor és Magyar Imre. Idén utóbbi volt soron.

A huszonkilencszeres szlovák bajnokot még az sem akadályozta meg a győzelemben, hogy a VIII. Kék Duna Futás mindvégig esőben zajlott. „Hideg ellenszélben, igazi ellenfél nélkül lett első. Nem öntött ki ugyan a Duna, de sok víz volt az úton – idézte a zsitvabesenyői győztest Kele Géza versenyigazgató, aki ismét szpíkerként is tevékenykedett. – Karvára is Imre érkezett elsőként, meg is kapta az ottaniak különdíját. Nyolcszor nagy melegben volt a versenyünk, idén meg hűvös, szeles, esős idő fogságába kerültünk. Ezt csak a vízálló emberek bírták. Hiába díszítettük fel a főteret, csak a sátor alatt lehetett tartózkodni, vagy futni az esőben. Megszenvedtek a futók és a szervezők is. Sokan azt hitték, főleg a helyiek, hogy elmarad a verseny. De így is voltunk majd százan, pontosan kilencvennyolcan. Gyerek alig, abban a zuhogó esőben talán jobb is. A környékbelieken kívül voltak Szegedről, Besztercebányáról többen is, Pozsonyból, és akadt egy skót futó is. Don Dawson Tatán dolgozik, s eljött Dunamocsra futni egyet.”

Még néhány érdekesség: a legfiatalabb a nyolcéves helyi Bajkai Bence volt, aki apjával teljesítette az öt kilométert. Ugyanezt a távot tette meg a legidősebb résztvevőnk, a pesti Kenyér Imre bácsi, aki nyolcvanhárom évesen nem akármilyen idővel (40:29 perc) ért célba. Csak összehasonlításként: Bajkai Bence ideje 39:01, a távon győztes bősi Fülöp Istváné 18:47 perc.

„A gyaloglók ijedtek meg a legjobban a rosszra fordult júliusi időjárástól, csak heten voltak az öt kilométeren. Köztük polgármesterünk, Bajnai Tóth Pál és református lelkészünk, Dobai Sándor – mérlegel Kele Géza. – Csak megismételni tudom polgármesterünk szavait, aki azt mondta, a rajt előtt két órával nem hitte volna, hogy abban az esőben ilyen sokan rajthoz állnak. Most abban reménykedem, hogy jövőre végre ideális futóidő lesz, és újra háromszázan leszünk a Kék Duna Futáson.”

A verseny tényei a Hírkosárban.