Csaló bírók, sportszerű focisták

A labdarúgás tradícióit, szellemiségét és a fair playt tekintve csapnivalóan indult a 2017-es év, és mindez nem csak Claudio Ranieri menesztése miatt jelenthető ki.  Szerencsére a modern futball legaggasztóbb tünetei mellett is jelen van a sportszerűség és a fair play.  A bírók álnéven próbáltak meg csalni A január 25-én lejátszott Pogon Szczecin–Astra Giurgiu (3–1) felkészülési mérkőzésen például a játékosok három büntetőt is szándékosan kihagytak, mivel mindkét csapat meg volt róla győződve, hogy a játékvezetők el akarták csalni a meccset.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"267408","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] A lengyel és a román csapat említett mérkőzésén több gyanús jel is arra mutatott, hogy a meccset vezető román bíró, Cristian Catana és társai manipulálni akarták az eredményt. Ténykedésük már ott gyanússá vált, hogy nem vállalták igazi nevüket, és a mérkőzés jegyzőkönyvében bolgár játékvezetőknek adták ki magukat. Mint később kiderült, Catana egy héten belül bolgár, török és szlovén bíróként is feltűnt, valamint külsejét is jelentősen megváltoztatta: szakállt növesztett és kopaszra nyírta a fejét.  A fogadásokat megfigyelő nemzetközi szervezet, a Federbet szerint a mérkőzés során különösen sok fogadás érkezett arra, hogy sok gól esik a találkozón, így nem meglepő, hogy a játékvezető két nevetséges tizenegyest is ítélt a meccsen. Szerencsére a csapatok számára is nyilvánvalóvá vált a csalás, így mindkét oldalon direkt maradt ki a büntető. Az első alkalommal az Astra játékosa a kapus kezébe gurította a labdát, azonban a bíró újrarúgatta a büntetőt. Ekkor már azonban biztosra ment a román csapat, és csúnyán mellélőtte a labdát.  A másik oldalon a szczeciniek is hasonlóan szereztek érvényt az igazságnak, ők is méterekkel a kapu mellé küldték a játékszert a jogtalan tizenegyesből. A Gazeta Sporturilor bukaresti sportnapilap oknyomozó riportja szerint Catana és társai hat mérkőzés manipulálásában is érintettek lehetnek, melyek között a CFR Cluj–Mezőkövesd felkészülési mérkőzés is szerepel, ahol szintén több büntetőt is ítéltek a játékvezetők, ott azonban csak az egyiket hagyta ki szándékosan a román csapat. De nem csak Európában pörög a biznisz: mérkőzések befolyásolásáért élethosszig szóló eltiltással büntetett 22 laoszi és kambodzsai személyt, köztük 15 jelenlegi és korábbi játékost az Ázsiai Labdarúgó-szövetség február közepén. A futballisták tagjai voltak a laoszi válogatottnak, illetve a Lao Toyota FC-nek. Az eltiltásokat a nemzeti együttes, illetve a klubcsapat találkozóival kapcsolatos bundázásért szabta ki az ázsiai szövetség, amely novemberben előzetesen már négy laoszi válogatott játékost eltiltott. Azonban nem csak negatív értelemben tapasztalhatunk extrém példákat a labdarúgásban. Mint az alábbi összeállításunkból kiderül: nem szokványos eset, de nem is példa nélküli, hogy egy futballmérkőzésen a játékosok felülbírálják a játékvezető döntéseit, vagy hogy a két csapat egymással egyeztetve juttatja érvényre a fair play szellemét. Az angol gentleman A futball korai szakaszában általános cél volt, hogy a fair play szabályait betartva, jól, de különösebb érzelmek vagy heveskedés nélkül futballozzon egy csapat. A britek nemcsak a labdarúgást mint játékot vitték el a világ minden szegletébe, de a játékszemléletet is.  A fair play szellemisége az idő előrehaladtával sem változott: a kétszeres vb-győztes olasz tréner, Vittorio Pozzo sem tagadta meg az angol futballból induló gyökereit. Beszélgetéseiben gyakran terelte a szót a fair play aranykorára, miközben kárhoztatta a bajnoki győzelmek után járó bónuszok kifizetését, amelyek egyre inkább elterjedtek Olaszországban. „Győzni bármi áron, már csak ez számít – zsörtölődött. – Az eredménykényszer elkeseredett küzdelemmé változtatja a futballt, csatatérré a bajnoki tabellát.” De vajon akadnak követendő példák a modern futballban is? Szerencsére igen.  Amikor „véletlen” gól után hagyták az ellenfelet gólt szerezni 2015. augusztus 8-án játszották az angol harmadosztályú (League One) Doncaster Rovers–Bury mérkőzést, amikor egy sérülést követően a hazaiak csatára, Harry Forrester a játékvezető labdaejtését követően sportszerűen a vendégek kapusának, Christian Waltonnak a kezébe szerette volna ívelni a labdát, azonban a lövés annyira jól sikerült, hogy a labda Walton fölött a hálóba hullott. Hiába próbálták meg a doncasteri játékosok érvényteleníteni a gólt a játékvezetőnél, ő a szabályok szerint járt el, és megadta a találatot. Ezek után a hazaiak úgy döntöttek, hogy a középkezdést követően nem avatkoznak a játékba, megengedve a vendégcsapatnak, hogy gólt szerezzen. Valószínűleg ez volt élete legkönnyebb találata a vendégek csatárának, Leon Clarke-nak. Ugyanez a szituáció játszódott le egy 2006-os Ajax Amsterdam–Cambuur Holland Kupa-meccsen is, ahol a hazaiak frissen bemutatkozó reménysége, Jan Vertonghen ívelt véletlenül a vendégek kapujába. Társai azonban helyrehozták a fiatal reménység „hibáját”, és engedték a Cambuur csapatát egyenlíteni.  Amikor a csapat nem minden tagja sportszerű Hasonló eset történt Olaszországban az Ascoli–Reggina másodosztályú (Serie B) mérkőzésen 2009 decemberében is, ahol azonban az első találat közel sem véletlenül született. Egy vendégjátékos sérülését követően az egész Reggina-védelem leállt, várva arra, hogy a játékvezető megszakítsa a mérkőzést, hogy társukat ápolni lehessen. Két Ascoli-játékos azonban másként fogta fel a dolgot, és kihasználva a helyzetet kipasszolták a kapust, így Mirko Antenucci meg is szerezte a vezetést az Ascolinak. A gól heves indulatokat váltott ki a vendégek részéről, dulakodás alakult ki, mely során a vendégektől ki is állított egy embert a játékvezető. Végül a hazai csapat engedélyezett egy gólt a Regginának, amely ezután emberhátrányban is megnyerte a mérkőzést 3–1-re.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"267407","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"425","style":"width: 525px; height: 425px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"525"}}]] Tragikus események után nemes gesztus 2007 szeptemberében a Notting­ham Forest a Leicester City FC-t fogadta az angol Ligakupában. A mérkőzésnek azonban 1–0-s hazai vezetésnél, a szünetben véget kellett vetni, mert a vendégek játékosa, Clive Clarke összesett. Szerencsére a hazaiak orvosi stábja megmentette a védő életét, azonban a szövetség újrajátszást rendelt el, ahol a mérkőzést az elejétől, 0–0-ról kell kezdeni. A Leicester azonban sportszerűségből – és a Notthingham orvosi stábja iránt érzett hálája jeléül – már a mérkőzés előtt jelezte: engedni fogják a hazaiak számára, hogy megszerezzék a vezetést. Ennek szellemében a hazai kapus, Paul Smith be is gyalogolt az akkor éppen a Leicesterben védő Fülöp Márton kapujába. Végül a vendégek az utolsó percekben két gólt is szereztek, így 3–2-re megnyerték a mérkőzést.   A szándékosan kihagyott büntetők nem is annyira ritkák A futball története során már megszámlálhatatlan esetben történt meg az, hogy bár a játékvezető a tizenegyespontra mutatott egy-egy kérdéses szituációban, végül a támadó csapat játékosa beismerte a reklamáló ellenfél igazát, és sportszerűen elmondta az igazi történéseket. Ilyenkor a bíró vagy visszavonta az ítéletét, vagy a szabályokhoz ragaszkodva elvégeztette a büntetőt, amit a fair play szellemében a támadó csapat kihagyott. Az azonban nem mindennapos a labdarúgásban sem, hogy egy néző miatt ítélnek tizenegyest. Pedig 2003 februárjában ez is megtörtént egy Irán–Dánia barátságos mérkőzésen, amikor a félidő végéhez közeledve, egy nézőtéri sípszóra azt hitte az iráni játékos, hogy az a félidőt jelentő játékvezetői hangjelzés, és a tizenhatoson belül felkapta a labdát, és odadobta a bírónak. Mivel a játékvezető nem jelzett, kénytelen volt büntetőt ítélni kezezésért, azonban a dán ítéletvégrehajtó, Morten Wieghorst a kapu mellé gurította a labdát. A kézzel elért gólok esete A kérdéses büntetők mellett a kézzel elért találatok sora sem rövid a futball történelmében. Néhány esetben a „vétkes” gólszerző a fair play szellemének fittyet hányva rohan ünnepelni a szurkolókhoz, szeme sarkában pedig mosolyogva figyeli, hogy a gólt kapó csapat játékosai miként perlekednek a játékvezetővel. Szerencsére azonban az is gyakori eset, hogy a kezező játékos beismeri bűnét, és elmondja a bírónak, hogy a találat szabálytalan körülmények között esett. Ezen szituációkból talán Miroslav Klose „beismerő vallomása” a leghíresebb, amely egy 2012. szeptemberi Lazio–Napoli olasz bajnokin történt meg. „A bíró megkérdezte tőlem, hogy kézzel értem-e a labdához. Bevallottam, hogy igen, ez volt a legkevesebb. Sok fiatal nézi a meccseinket a tévében, s nekik mi példaképek vagyunk” – indokolta utóbb őszinteségét a csatár. Azért is a német csatár tettét emeljük ki a kezezések közül, mert Klose még a Werder Bremen játékosaként is tett egy sportszerű beismerést – akkor a javára megítélt büntetőt vonatta vissza. Di Canio gólszerzés helyett megszakította a játékot [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"267411","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"Paolo Di Canio","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] 2000 decemberében az Everton–West Ham United angol bajnoki mérkőzés során az egyik vendégtámadás alkalmával a hazaiak kapusa, Paul Gerrard egy tisztázási kísérlet után a földön elterült, azonban a labda játékban maradt, amit a vendégek be is adtak a kapu elé. A West Ham csatára, Paolo Di Canio azonban ahelyett, hogy a gólszerzésre koncentrált volna, inkább maga szakította meg a játékot a bíró helyett, és két kézzel elkapva a labdát, rögtön lehetőséget teremtett a sérült kapus ápolásának. Az olasz támadó tettét fair play díjjal jutalmazták. Villányi Gergely