Gyerekek a deszkákon

Színház és játék összemosódása a Kassai Thália Színház deszkáinA szerző felvételeKassa. Nem mindennapi színházi és játékélményben volt részük a nagytárkányi, a bélyi, a tornaújfalusi és a tornai alsó tagozatosoknak az elmúlt napokban. Két civil szervezet összefogásának eredményeképp a régióba látogatott a Kerekasztal Társulás, amely az angol Theatre in Education módszer első magyarországi képviselője.

A módszer lényege, hogy a közönség nem pusztán megfigyelő, hanem adott esetben partner is, akit a színészek folyamatosan arra biztatnak, hogy közbeszóljon, mondjon véleményt, alakítsa a történetet és együtt játsszon a szereplőkkel, akik a drámapedagógia és a színház iránt egyaránt elkötelezett fiatal szakemberek. Kristóf Mónikától, a kelet-szlovákiai turné szervezőjétől megtudtuk, tájainkon szinte ismeretlenek ezek a pedagógiai módszerek, a legtöbb iskolában ezért aprólékosan el kell magyarázni, miben vehetnek részt a gyerekek. A költségeket a kulturális minisztérium támogatásából fedezték, szeptemberben pedig a nyugati régióba viszik el a Fogság című „produkciót”, amely a császár új ruhájáról szóló mese folytatása. A történetből kiderül, mi lesz a kisfiúval, aki elkiáltotta magát, hogy a császár meztelen. Igazság és hazugság, összetartozás és kirekesztés, anyagi és szellemi javak közötti különbség – megannyi komoly kérdés, amelyekkel a színpadra csábított gyerekek játékos formában találkoznak. A húsz állomásos, Románia területén is zajló turnén részt vevő színészek szerint nincs számottevő különbség a városi és falusi környezetben élő, illetve a határon túli és magyarországi közönség reakciói között. Az alapvető emberi dilemmákra és helyzetekre a gyerekek mindenütt saját értékrendjük, gondolkodásuk szerint reagálnak. Csupán abban lehetnek különbségek, mennyire megszokott számukra az ilyesfajta játék. „Nagyon szeretem azokat a pillanatokat, amikor megtörik a jég, amikor a gyerekek elkezdik érezni, hogy itt az ő véleményükre is kíváncsi valaki, és tényleg beleszólhatnak a történetbe. Általában maguk a kísérőtanárok is meglepődnek azon, mi rejlik a gyerekekben, mennyire meg tudnak nyílni, mennyire aktívak. Gyakran megfordulnak az iskolai szerepek, nem az eminens tanulók, hanem a közepes előmenetelű gyerekek rögtönöznek jobban – véli Lipták Ildikó, a társulat tagja.

A Kaposi László nevével fémjelzet társulat módszerei Magyarországon is újnak számítanak. „Tudatosan törekszünk arra, hogy összemosódjon a színház és a játék, hogy ne tudják elválasztani a kettőt, hogy a játékok szerves részét képezzék az előadásnak. Ezek az élmények a mi életünkben is meghatározóak. Elsődleges célunk, hogy a gyerekek valamilyen problémával foglalkozzanak, ehhez használjuk eszközként a színházi elemeket – magyarázta Bethlenfalvy Ádám, hozzátéve, hogy Szlovákiában egyáltalán nem működik a Kerekasztal Társuláshoz hasonló kezdeményezés, a szakmai érdeklődés felkeltése ezért nem titkolt céljuk. Bővebb információt a www.szinhaz.hu/ kerekasztal internetes címen találnak az érdeklődők.