Mostohagyerek volt

Pozsony. Mostohagyerek, maradéktárca, ennek ellenére kisebb sikertörténet – tömören így jellemezhető a környezetvédelmi minisztérium négyéves tevékenysége. Élén Miklós László áll, akit szakmai körökben elismernek, az ellenzéknek sem volt vele soha baja, nem próbálták leváltani, különösebb botrányokba sem keveredett. A kormány a minisztériumot bizonyos szempontból elhanyagolta. A költségvetésből mindig csak annyi támogatás jutott, amennyi a többi ágazat anyagi igényeinek a kielégítése után csurrant-csöppent. Kevés pénzből pedig nehéz megvalósítani az egyébként jól előkészített terveket.

Árvízvédelemre Miklós László minden évben többet követelt, mint amennyit végül a büdzséből kapott, ezért nem egyszer úgy fogalmazott: sajnos, miután az árvízvédelmi koncepció megvalósítására, megelőző gátépítésre a kabinet nem ad többet, nem maradt más választása, mint imádkozni, hogy ne legyen árvíz. A kormány furcsa környezetvédelmi politikáját jellemzi, hogy míg az árvízvédelmen spórol, addig az árvízkárokat mindig szinte az utolsó fillérig téríti, pedig az előző hatékonyabb befektetés lenne. Miklós mindenesetre arra buzdította a falvakat: ahol a magasabb vízszint következtében elterjedtek a szúnyogok, irtsák ki, a költségeket a kormány utólag visszafizeti.

Előfordult, hogy árvízvédelemre a földművelésügyi minisztérium figyelmetlenségéből jutott kevesebb pénz. Korábban ugyanis a vízgazdálkodási hatáskörök az agrártárcához tartoztak, ott dolgozták ki az ezzel kapcsolatos költségvetési fejezetet, ám ez átkerült Miklós Lászlóhoz, ami egyébként nem folyt zavartalanul. Az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet csak többszöri nekifutásra fogadta el a kormány: a Simon Zsolt és Miklós László közötti konfliktus oldása érdekében még Csáky Pál, az MKP miniszteri klubjának elnöke is békítette őket.

A négy év alatt becsúszott néhány szépséghiba is: a visszaváltható műanyag flakonokat sem sikerült bevezetni. Nem Miklóson múlott, hogy a flakonokat a mai napig nem lehet visszaváltani a boltokban. A tárcavezető komoly harcot vívott ezért a kereskedőkkel és a gazdasági tárcával, s ők nyertek. A Föld Barátai szervezet szerint az illegális szemétlerakatokra vitt műanyagok képezik az összes hulladék egyharmadát. Voltak kisebb konfliktusok a génkezelt kukorica kapcsán is, s a természetvédők egyéb más helyi problémák miatt is szoktak tiltakozni.

Pozitívum, hogy létrejött a környezetvédelmi alap, bár nem miniszteri javaslat, hanem képviselői indítvány nyomán. A tárcavezetőnek azonban így viaskodnia kellett a pénzügyminiszterrel, aki mindenféle alapnak ellensége, s a környezetvédelmit is ismét meg akarta szüntetni. Ha nem létezne, a 2000-nél kevesebb lakosú községek nem tudnák miből létrehozni csatornahálózatukat, pedig ez a turizmus fejlesztése szempontjából is fontos. Az uniós alapokból pénzt szerezni csak a nagyobb községeknek van esélyük. Az alap az állami költségvetéstől független, bevételei az egyes környezetvédelmi befizetésekből származnak, ide vándorolnak a környezetszennyezésért kiszabott büntetések is.

Miklós László kevés, a laikus polgárok számára kézzel fogható, látványos eredményt tud felmutatni, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) értékelése szerint azonban nagyon jó az ország ökológiai helyzete, európai szinten átlagon felüli. Az ökológiai mezőgazdaság, az energiafogyasztás vagy az újrahasznosítható energiaforrások területén még sok a tennivaló, ám az európai államok közül nálunk sikerült a legnagyobb mértékben csökkenteni az ózonréteget károsító anyagok kibocsátását. (sza)

PLUSZOK ÉS MĺNUSZOK

+ A Környezetvédelmi Alap létrehozása

+ Jó az ország ökológiai helyzete

+ Az árvízkárok gyors és hatékony orvoslása

– A műanyag flakonok körüli hercehurca

– Alulfinanszírozottság

– Az árvízmegelőzés hiányosságai

Az Új Szó osztályzata: 2 -