A gyülekezési jogról

Szlovákiában a békés gyülekezéshez való jogot – amely egy ún. politikai alapjog – az Alkotmány 28. cikke biztosítja, amely azt is kimondja, hogy a békés gyülekezés lehetőségét nem szabad engedélyhez kötni. Ez az elv – ahogy a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos további szabályok, illetve feltételek is – a Tt. 84/1990 sz. a gyülekezési jogról szóló törvényben (Gyjt.) testesül meg, amely szerint a különböző szervezett gyülekezéseket (nagygyűléseket, meneteket, manifesztációkat, tüntetéseket stb.) nem kell külön kérvényezni, hanem csupán be kell jelenteni annál a községnél, amely területére a gyülekezést szervezik.

Olvasónknak tehát elég írásban bejelentenie a községházán a tervezett tüntetést, a bejelentésben pedig meg kell jelölnie a tüntetés pontos helyét és idejét, a tüntetők feltételezett számát, a szervezők személyes adatait és azokat az intézkedéseket, amelyeket a szervezők a rend fenntartásáért terveznek tenni (főleg a szervezők számát és megjelölésük módját illetően). A bejelentést legkésőbb 5 nappal a tervezett tüntetés előtt kell kézbesíteni a községnek, de indokolt esetben ez a határidő rövidebb is lehet. A tüntetés egyébként nemcsak közterületen, hanem akár nyílt magánterületen is történhet, ám ilyen esetben a bejelentéshez csatolni kell a magánterület tulajdonosának beleegyezését is.

A fent leírtakhoz azonban hozzá kell tenni, hogy bizonyos esetekben a község betilthatja a bejelentett tüntetést, de csakis a Gyjt. 10. §-ban szereplő okoknál fogva (ha pl. a résztvevők veszélynek lennének kitéve a rendezvényen, vagy ha adott időben az adott helyre már jelentettek be más gyülekezést). Ha a szervező mégis úgy gondolná, hogy a betiltás nem volt indokolt, a betiltástól számítódó 15 napon belül keresetet nyújthat be az illetékes közigazgatási bíróságra, hogy az semmisítse meg a község döntését. Ha a bíróság a tiltást megsemmisíti, a szervezők a döntés jogerősségétől számítódó 30 napon belül megtarthatják a gyűlést.

Ami pedig olvasónk ismerősének megjegyzését illeti, a parlament pár hete a „Lex Merénylet” törvénycsomag részeként valóban elfogadta a Gyjt. módosítását is, amely következtében a község újabban betilthatja azokat a tüntetéseket, amelyek olyan személyek lakhelyénél valósulnának meg, akik funkciójával a tüntetés tárgya összefügg. Ez a rendelkezés pedig bizony a polgármester háza előtti tüntetésre is vonatkozhat (ha a tüntetés az adott község lépései ellen irányul). Meg kell viszont jegyezni, hogy a törvénymódosítás alkotmányjogi szakértők szerint aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, így valószínűleg a törvénymódosítást nemsokára az Alkotmánybíróság is felülvizsgálja.