Mitől vagyunk okosak?

James Flynn amerikai filozófiaprofesszor 23 éve fedezte fel a róla elnevezett jelenséget: az iparosodott államok lakosságának átlagos intelligenciakvóciense folyamatosan növekszik. A magyarázatot azóta is keresik. Az egyik kézen fekvő válasz, hogy az IQ mérése és felhasználása különböző értékelési célokra vegytiszta áltudomány, az emberi tulajdonságok leírására alkalmatlan középkori egzaktkodó perverziók egyike. Flynn és társai évtizedek óta elkeseredetten küzdenek azért, hogy valamilyen tudományos adatot csikarjanak ki az intelligenciamérésből. Nemrégiben úgy vélték, megtalálták az emberi környezetnek azt a részét, amely folyamatosan birizgálja az intellektust. Ez a „szellemi igénybevétellel járó szabadidős tevékenység” elterjedése. A folyamat egy viszonylag korai pontja lehetett egy rádió keresőgombjának lázas tekergetése, amelyet idővel a televízió, illetve a videomagnó kezeléséhez szükséges hihetetlen szellemi szintlépés követett. Napjaink intelligenciafejlesztő szórakozásainak csúcsát a számítógépes játékok jelentik: a Tetris dinamikus geometriai szekveciáinak kezelésétől a Grand Theft Auto virtuális mentális várostérképének betanulásáig. A számítógépezés örök dicsőségét és a legelterjedtebb IQ-teszt típust, a Ravent egyaránt mélybe rántó végkövetkeztetés, hogy a nyakatekert kezelőfelületeken történő tájékozódást a web segítségével magas szinten elsajátító ember számára egy nap óvodás játéknak tűnhet egy alakzatsor hiányzó elemének kiválasztása.