Kiosztották a vicces Nobel-díjat

A díjakat – amelyek idén egy tojásra hajoló kopasz csirkét ábrázoltak – valódi Nobel-díjasok adták át kollégáiknakČTK/AP-felvételAz Annals of Improbable Research című harvardi tudományos humorlap 1991 óta osztja ki az Ig Nobel-díjakat, az elismerést komolynak szánt haszontalan kutatási eredmények kapják. Az elismerés mottója sokáig az volt, hogy a nyertes felfedezéseket „nem lehet vagy nem kellene reprodukálni“, de idén a jóval szelídebb „ami az embert először megnevetteti, majd elgondolkodtatja” szerepelt a meghívókon. A díjátadó ceremóniát a Harvard Egyetemen tartották. Az elismeréssel nem jár pénz, csak egy oklevél és természetesen a dicsőség.

Az első béke-Ig Nobelt még büszkeségünk, Teller Ede kapta (életművéért), idén az amerikai légierő ohiói Wright Laboratóriumának tudósait érte a megtiszteltetés. A kutatók szó szerint értették a „szeretkezz, ne háborúzz” szlogent, és olyan bombát kezdtek tervezni, amely „az ellenséges katonákat ellenállhatatlanná teszi egymás számára”. A komoly kémiai fegyver 1994-es, ma már nem titkosított terve erős afrodiziákumok bevetését javasolja, az elképzelés szerint a bomba homoeroikus orgiává változtatná az ellenséges védelmet. A dokumentum eljátszik az agresszív bogarakat az ellenséghez vonzó bomba és az erős szájszagot adó bomba ötletével is. A díjátadás szervezőinek nagy fájdalma volt, hogy nem tudták lenyomozni, kik követték el a kutatást, így a melegbomba ötletgazdái nem voltak jelen a ceremónián.

Az orvosi Ig Nobelt két brit, Brain Witcombe és Dan Meyer, a Nemzetközi Kardnyelőszövetség elnöke kapta, amiért előremutató tanulmányt készítettek a kardnyelés mellékhatásairól. A British Medical Journalban megjelent, tudományos igényű cikk Meyer adatgyűjtésére alapozva megmutatta, minél több kardot nyel egy ember, annál nagyobb a sérülés esélye. A kutatás arra is kitért, hogy a kardnyelőknek nem ajánlatos begyulladt torokkal dolgozniuk.

Fizika kategóriában egy amerikai–chilei tudóscsoportot díjaztak: a kutatók a lepedők ráncolódásának tudományos leírásával szolgálták az emberiség javát. A biológiai Ig Nobelt a holland Johanna van Bronswijk, az Eindhoveni Műszaki Egyetem munkatársa kapta. A tudósnő fáradságos munkával és egy porszívó segítségével népszámlálást készített az átlagos holland ágymatracban megbújó atkákról, rovarokról, pókokról, gombákról, baktériumokról és spórákról. A kémiai Ig Nobelt a japán Jamamoto Maju vihette haza, amiért kimutatta, hogyan lehet vaníliaaromát szintetizálni tehéntrágyából. Közgazdaságtan kategóriában is távol-keleti tudós nyert: a tajvani Hszie Kuo-cseng olyan eszközt szabadalmaztatott, amely bankrabláskor hálót dob a rablókra.

Idén élelmezési Ig Nobelt is osztottak: ezt a New York-i Cornell Egyetem kutatója, Brian Wansink vihette haza. A tudós az emberi étvágy határait vizsgálta egy kísérletben, amelyben egy gyakorlatilag feneketlen levesestálból etetett önkénteseket. Wansink a tálban levő levest egy rejtett csövön keresztül pótolta, és arra a megrázó következtetésre jutott, hogy a kifogyhatatlan tálból kanalazók 70 százalékkal többet esznek, mint a hagyományos módon levesező kontrollcsoport.

Az irodalmi díjat az ausztrál Glenda Browne érdemelte ki a „the” szócska, vagyis a határozott névelő angol megfelelőjének kutatásáért. A tanulmány nagy része azzal foglalkozott, hogy a szó miként zavarja össze azokat az embereket, akik éppen ábécérendbe akarnak rendezni valamit. Nyelvészet terén a Barcelonai Egyetem kutatói értek el áttörést, amikor igazolták, hogy a patkányok képtelenek különbséget tenni a visszafelé beszélt holland és a visszafelé beszélt japán nyelv között.

Végül a repüléstechnikai Ig Nobelnek az argentin Quilmes-i Nemzeti Egyetem tudósai örülhettek, amiért felfedezték, hogy potencianövelő szerek csökkentik a biológiai óra hosszabb repülés okozta időeltolódását, vagyis a jetlaget. Diego Golombek, Patricia Agostino, és Santiago Plano hörcsögökön kísérletezve jutottak arra: ha kelet felé utazunk, egy Viagra segít úrrá lenni a jetlag miatti alvászavarunkon.

A díjazottak eredetileg kivétel nélkül tudományos lapokban publikálták felfedezéseiket, de közülük évről évre egyre többen veszik át az anti-Nobelt, és egyre többen tudják poénra venni az elismerést. A tavalyi rekordot (a tíz díjazottból nyolc ment el az átadóra) idén nem tudták megdönteni: a melegbomba kiötlői mellett a tajvani feltaláló sem volt jelen, mert nem találták meg őt. A nyertes nyelvészek pedig nem tudtak elmenni a díjátadóra, videoüzenetben köszönték meg az elismerést. (index)