Olyanok, mint az ikrek

Duducz Erika és Hanusz Zsuzsanna – a két név mindig együtt szerepel. Kislány koruk óta barátnők. Már alapiskolába is együtt jártak. Elválaszthatatlanok. A gimiben egy padban ültek. Együtt kezdtek el szavalni is. A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó versenyen mindig ott voltak az élmezőnyben. Két lány, akikre oda kell figyelni. Magával ragadó előadásmódjuk, lényük, stílusuk különböző, mégis mindig értették egymást.

Duducz Erika és Hanusz ZsuzsannaFotó: H.T. GIBBÓA Jókai Napokon is többször felbukkantak. Sokan azt hitték, valamelyik diákszínpad oszlopos tagjai. Nem. Ők a versnek és prózának szentelték szabadidejük nagy részét. Barátságukat most az idő és a távolság teszi próbára, hiszen a főiskolát nem egy városban látogatják. Erika Budapesten, Zsuzsa Pozsonyban alakította ki maga köré azt a világot, amelyben most már egymás nélkül is tudnak élni. A közelmúltban a több helyszínen bemutatott Vannak nők című irodalmi estjükkel bizonyították ismét tehetségüket.

Élénken emlékszem arra a Jókai Napokra, amikor a Bartók szvittel léptetek fel. Hogyan készült ez a műsorotok?

Zsuzsa: Több olyan verset tudtunk, ami nemcsak a zenével, de Bartókkal is kapcsolatos. Nekem egyik szívügyem Szilágyi Domokos Bartók Amerikában című verse. Erika akkor fedezte fel a Csak tiszta forrásból című balladát. Volt akkortájt a somorjai zsinagógában egy koncerttel összekötött irodalmi est. Eva Bittová és Dorothea Kollerová Bartók 44 duójából adtak elő részleteket, és ez is nagy motiváció volt számunkra.

Mikor éreztétek úgy a Bartók szvit után, hogy új műsort szeretnétek készíteni?

Erika: Amikor szavalóversenyekre jár az ember, egy-két szöveggel készül. Na meg 18 évesen nem mer vállalni a színpadon minden szöveget, ami egyébként tetszik neki. Már öt évvel ezelőtt, rögtön a Bartók-műsor után elhatároztuk, hogy lesz egy nőies estünk, amelyben többféle típusú nőt fogunk bemutatni. Öt éve vannak dolgok, amiket ki szeretnék mondani, és ez a Vannak nők című műsorunkban sikerült.

Ki keresi a szöveget, ki dönti el, mi kerül közönség elé?

Erika: Sokat olvasunk, nagyon sok jó szövegünk van, amiből persze nem minden kerül a műsorba.

Zsuzsa: Mielőtt Komáromban bemutattuk a Vannak nőket, nekem két hét alatt kellett eldöntenem, milyen szövegekkel fogok fellépni. Mivel a Psychét öt éve folyamatosan olvasom, mindenhová magammal cipelem a könyvet, egyértelmű volt, hogy ezekből a szövegekből választok majd.

Hogyan épült fel dramaturgiailag az előadás?

Erika: Próbáltunk a kontrasztokra építeni. Ha volt egy Ada, aki egy öreg grófnő és sosem hált férfival, gyorsan kerestem egy Évát, aki 15 éves kora óta hivatásszerűen ismerkedett a férfiakkal. Amikor találok egy jó szöveget, nekem azonnal egyértelmű, hogy azt Zsuzsa vagy én fogom elmondani.

Zsuzsa: Már szinte kész volt a műsor, amikor kezembe került Márai Vendégjáték Bolzanóban című könyve. Ebben egy lány, Franciska mondja az öregedő Casanovának: „Én vagyok az élet, szerelmem, a te számodra, az egyetlen nő, aki a te életedben a teljességet jelenti, nélkülem nem vagy egészen ember, sem művész, sem kártyás és utazó, ahogy én sem vagyok nélküled igazi nő, csak árnyalak, valahol az alvilágban”. Erikával úgy éreztük, hogy ezzel a szöveggel kell lezárnunk az estünket.

Bizonyára az is nagyon fontos, hogy az ember mennyit tesz hozzá önmagából az amúgy is izgalmas szövegekhez. Melyik az a szöveg, amellyel érzésetek szerint a legtöbbet tudtatok megmutatni magatokból?

Erika: Ezt nagyon nehéz eldönteni. Tulajdonképpen minden felvállalt szövegben benne vagyok. De talán Molnár Ferenc A testőr című darabjának Helénje az, aki legközelebb áll hozzám.

Zsuzsa: A szöveggel, amelyről Erika beszél, én is sokat barátkoztam. De egy idő után, bármennyire tetszett, rá kellett jönnöm, hogy nem az enyém. Nem tudtam belülről mondani. Maradtam tehát az általam annyira kedvelt Psyché-szövegeknél.

Mi tette igazán próbára a barátságotokat?

Zsuzsa: Annak ellenére, hogy nagyon különböző típusúak vagyunk, nagy konfliktusunk nem volt soha. Az igazi próba számunkra az idő volt. Amikor Erika Pestre került, én meg Pozsonyba, már nem tölthettünk együtt annyi időt, mint azelőtt. De ha hazajövök Somorjára, az az első, hogy felhívom.

Erika: A főiskola első éveiben sokan mondták nekem, hogy ne keressek egy másik Hanusz Zsuzsát, mert ilyen nincsen. Én ezt elég sokára értettem meg. Jó ideig tartott, míg kialakítottam a baráti körömet, mert eleinte Zsuzsát kerestem mindenkiben. Ha két ember annyira össze van nőve, mint mi voltunk, az talán már nem is egészséges. Mint az ikrek.

Hol szeretnétek még bemutatni a Vannak nők című esteteket?

Erika: Budapesten egy-két alkalommal az egyetemen szeretnénk közönség elé vinni. És persze szívesen megyünk oda, ahová meghívnak bennünket.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?