Múltidézés és jövőlatolgatás

A biedermeier ülőgarnitúrára ismét teljes szépségében pompázik – mutatta büszkén Mácza MihályMácza Mihály történész, a tárlat kurátora a kezdetekről szólva elmondta: a 19. század második felében Magyarország-szerte sorra alakultak a különböző történeti egyletek, így 1886. december 16-án Komáromban is létrejött a Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet. A Gyula Rudolf bencés tanár vezette egylet gyűjteménye képezte a későbbi múzeum alapját. További fontos évszám 1900, amikor a múzeum anyagát korábbi helyéről, a törvényszéki palotából az ún. Esterházy-pavilonba költöztették; ez lett a város első múzeumépülete.

1911-ben három közművelődési egyesület egybeolvadásával megalakult a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, amely a magyar állam támogatásával 1913-ban nyolc hónap leforgása alatt felépítette a Kultúrpalotát; a mai napig itt székel a múzeum. Az első világháború idején hadikórházként szolgált az épület. A két világháború között Alapy Gyula irányította az intézményt, és főleg képzőművészeti kiállításokat rendeztek. A második világháborút követően az egyesületet feloszlatták, a múzeum az állam tulajdonába került, és működését erősen korlátozta a szakemberhiány. Igazi fejlődésnek 1968 után indult ismét, amikor Kajtár József került az élére. Vezetése alatt felújították az épületet, kiköltöztették belőle az egyéb tevékenységeket folytató intézményeket, bővítették a szakembergárdát, megnyílt az állandó régészeti, néprajzi és történeti kiállítás. 1972 márciusában megalakult a Múzeumbarátok Köre, amely azóta is tevékenyen támogatja a múzeum munkáját, és városvédő feladatokat is ellát. Tavaly a múzeum visszakapta a Jókai Egyesület egykori történeti könyvtárállományát, amelynek a közelmúltban restaurált, legértékesebb köteteiből is láthatunk itt néhányat. A kiállítótér első felében az állandó tárlatokról is áttekintés kapunk.

ĺzelítő a múzeum gyűjteményeiből

A terem másik felébe egy stilizált kapun léphetünk be, amely tulajdonképpen a múzeum épületét jelképezi. „Intézményünk egyes részlegeinek anyagából, azaz a régészeti, a történeti, a művészettörténeti, a néprajzi, a zoológiai, az entomológiai és a botanikai gyűjteményből kaphatnak itt ízelítőt a látogatók. Mégpedig olyan darabokat tekinthetnek meg, amelyek a raktárak mélyéből kerültek elő – kalauzolt tovább Mácza Mihály. – Külön felhívnám a figyelmet arra a biedermeier ülőgarnitúrára, amely évtizedekig nagyon rossz állapotban állt raktárunkban, de tavaly sikerült restauráltatnunk, és most teljes szépségében pompázik. Az ülőgarnitúra, csakúgy, mint a mellette elhelyezett, szerecsen-díszítésű falióra az egykori Szerecsen gyógyszertár utód nélküli utolsó tulajdonosától került a múzeum gyűjteményébe.”

A történeti kiállítási rész egyik szemet gyönyörködtető darabja az egykori komáromi ács ipartársulás céhes ládája 1718-ból, valamint ugyanezen társulás zászlaja. A néprajzi gyűjteményből az izsai népviseletet mutatják be. De ízelítőt kaphatunk a múzeum értékes éremgyűjteményéből, láthatunk továbbá római kori kőemlékeket és egy kitömött túzokpárt is.

A reményteljes jövő

„Visszatekintve az elmúlt százhúsz évre, dicső és kevésbé örömteli korszakok váltották egymást – mondta Fehér Csaba múzeumigazgató. – Miután a felvidéki magyarság kisebbségi sorba került, az intézmény feladatköre kibővült, és a hagyományos múzeumi feladatok mellett nemzeti kultúránk megtartását és terjesztését is fel kellett vállalnia. A kommunista rendszer időszakában ki kellett szolgálnia az akkori hatalmat, és sajnos 1989-et követően sem fejlődhetett korlátok nélkül az intézmény: az intendatúra idején megtapasztalhattuk, hogy a kulturális szférát is mennyire át tudja hatni a magyarellenesség.”

Az utóbbi években több fontos beruházás és pozitív változás történt a múzeumban: kívül-belül megújult az épület, visszakerült tulajdonába a közel negyvenezer kötetes történeti könyvtár, hamarosan pedig átadják az ún. Ghyczy-palota felújított épületét, amelyet a Szinnyei József Könyvtárral közösen használ majd a múzeum. A tervek szerint az új helyen három állandó, hiánypótló kiállítást nyit az intézmény. Az első a Duna mente élővilágát bemutató természettudományi tárlat, a második a felvidéki magyarság életét, népviseleteit bemutató néprajzi kiállítás, a harmadik pedig nemzeti közösségünk kisebbségi történetét felvonultató kiállítás lesz. „Bízom benne, hogy az elkövetkező évtizedekben a múzeum még inkább szolgálni tudja majd nemzeti közösségünket, és nemcsak a felvidéki, hanem az egyetemes magyarság kincsestára lesz” – tette mindehhez hozzá az igazgató.

A jubileumi tárlat március 17-éig, keddtől szombatig naponta 9 és 16 óra között várja a látogatókat.