Menekülések kegyetlen krónikái

Az első az Argentína újkori történelmében horror-korszaknak emlegetett katonai diktatúra idején játszódik, s megtörtént esetet dolgoz fel. 1977-ben a junta speciális alakulata elrabolja Claudio Tamburrinit, a városi futballcsapat kapusát, mert egy fogoly az ő nevét mondta ki vallatása során. Előbb otthonában Tamburrini anyját teperik a földre, s faggatják fia hollétéről. Fizikailag bántalmazzák, és választás elé állítják: vagy elárulja, hol van a fia, vagy Claudio otthon tartózkodó lánytestvérét viszik magukkal. A mérkőzésről hazaérkező gyanútlan férfit arra kényszerítik, hogy beüljön a kocsijukba, bekötik a szemét, és a titkosrendőrség által elfoglalt városszéli lidérces villába hurcolják. Ide gyűjtik a baloldali fiatal értelmiségieket, s kegyetlen fizikai kínzásokkal és lelki terrorral vallomásra próbálják őket kényszeríteni, hogy további neveket csikarjanak ki belőlük. Már az első vallatás képei is megütközést és döbbenetet váltanak ki, bár ez még csak a kezdet: két fogvatartottat úgy kényszerítenek arra, hogy kapcsolatukról tényeket áruljanak el, hogy vízzel teli fürdőkádba nyomják a fejüket. A kétségbeesett ártatlan emberek ordításai, könyörgése az életért és a foglyok kíméletlen bántalmazása, a titkosok állatias keménysége, kiszámíthatatlan támadásaik mindvégig rémületben, kábult félelemben tartják a nézőt. Elképesztő az emberi méltóság leigázásának az a módja, hogy földről, evőeszköz nélkül kell enniük, vagy a végleges összeroppanást előkészítő teljes lecsupaszítás: a foglyokat mezítelenre vetkőztetik, s ruhátlanul a vaságyhoz bilincselik, csupán az az egyetlen kendő van rajtuk, amelylyel a szemüket bekötötték, hogy ne lássák vallatóikat. A lelki áldozattá tétel, vagy inkább a teljes lelki megsemmisítés eszközeitől sem riadnak vissza a fasiszta indulatoktól fűtött titkosok: egyik hanyatt fekvő rabot partvisra tekert felmosóronggyal tetőtől talpig „megtakarítják” a kosztól. Iszonyatos képsorok. Israel Adrián Caetano abszolút hiteles filmet rendezett naturalisztikus módon mutatva a kegyetlenkedéseket és nyomait: az elcsigázott foglyokon, ahogy telnek a napok, mind láthatóbban hagynak nyomot az ütlegelések, égetések és egyéb kínzások. Négy hónap után végső kétségbeesésében Tamburrini négy társával teljesen ruhátlanul kimászik az ablakon, és megszökik. S a rettegés csak fokozódik... A színészi játékon túl minden elismerés a sminkmesteré: a gyötrődést és az elgyötörtséget ilyen magas szinten maszkírozni – színészi megjelenítéssel és festékkel egyaránt – az már magas művészet.

Megnézni ezek után még Michael Winterbottom Guantánamo című doku-drámáját, amely ugyancsak megtörtént esetet rekonstruál, az már kész lelki-szellemi perverzió. Úgy gondolom, Guantánamót nem kell bemutatni: a médiából egyre több információ jut el a Kubában lévő fogolytáborról, amelyet azzal a céllal alakították ki, hogy ide zárják be a legveszélyesebb terroristákat. E börtönkomplexum drótsövény-labirintusába „érkezik meg” afganisztáni hosszú kálváriája után Asif, Ruhel és Shafiq.

E három muszlim fiatal negyedik társukkal együtt – aki eltűnt – útnak indult otthonából, az angliai Tiptonból, hogy Pakisztánban részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Pakisztánból átruccannak Afganisztánba, hogy segítsék az ottaniakat. Bár egy idő után menekülnének vissza Pakisztánba, nem akarnak részt venni a harcokban, akaratlanul belekeverednek: előbb a tálibok fogságába esnek, majd az amerikaiakéba. Elbeszéléseik és korabeli tudósítások alapján, a velük készített interjúkat beépítve forgatta a filmet a brit rendező – eredeti helyszíneken is – a doku-dráma műfajának megfelelően. S az ember csak kapkodja a fejét, hogy hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a kegyetlen játék a pokolban. Iszonyatos képeket mutat a film Afganisztánról, de még iszonyatosabbakat a három ártatlan muszlim fiatal guantánamói fogva tartásáról. Két és fél évet veszítettek az életükből, félelmetes testi-lelki terrort kellett megélniük, ártatlanul. Az ártatlanság meghurcolásáról szól ennek a háborús, road movie-s börtönmozinak a színvaló története, hogy elgondolkodjunk a háborúk mögötti valóságról.