Jancsó Miklós az Itt és most-klub vendége

Kassa. Az Itt és most-klub e havi vendége Jancsó Miklós filmrendező, akivel hétfőn, október 29-én este hat órakor találkozhatnak az érdeklődők a Thália Színház Márai Stúdiójában.

Kassa. Az Itt és most-klub e havi vendége Jancsó Miklós filmrendező, akivel hétfőn, október 29-én este hat órakor találkozhatnak az érdeklődők a Thália Színház Márai Stúdiójában.

Az idén nyolcvanhat éves világhírű filmes „nyelvújító” ma is töretlen energiával dolgozik, szereti fiatal tehetségekkel körülvenni magát, és a lehető legteljesebben a jelenben él. Legutóbbi alkotását (Ede megevé ebédem), amelynek minden kockájáról süt a könnyedség és a spontán alkotói jelenlét, az idei filmszemlén mutatták be. A kassai közönség ezúttal a mester egy régebbi alkotását, az Oldás és kötés című filmet láthatja, amely egy majdnem krisztusi korú, elsőgenerációs értelmiségi szembesülés-története. Jávor Ambrus ambiciózus és sikeres sebész, úgy érzi, hogy övé a világ. A három tételből álló film egyetlen napja alatt azonban majd minden biztos pont megkérdőjeleződik a főhős életében. Határhelyzetben, két világ (a családi, paraszti hagyományok érzelmi köteléke és a modern, városi értelmiségi lét hűvös idegensége) között keresi önmagát A film három tétele három szimbolikus pillér: a munka, a szerelem és a család. Oldás és kötés, azaz hagyománykeresés és elszakadás, személyiségünk és értékrendünk biztosnak hitt elemeinek újraértékelése, felülvizsgálata jelenti a történet alapproblémáját.

Hirsch Tibor kritikus a következőket írja Jancsóról: „Alkotói pályájának alakulása a magyar film fordulatait követi, úgy negyven esztendeje. Mintha bizony a jancsói életmű nem csupán önmagának és a világ állapotának volna finom jelzőeszköze, hanem saját nemzeti kultúráján belül a mozgókép-művészet felemelkedésének, útkeresésének, elbizonytalanodásának, magára találásának. (…) Jancsó Miklósra akkor figyelt föl a világ, amikor a magyar filmre. Természetesen az egybeesés oksági kapcsolat is, de nem csak az: a magyar film?művészet Jancsónál fiatalabb nemzedékének tagjai külön-külön már keresték a saját szerzői stílusukat, amikor Jancsó a Szegénylegényekkel (1965), és a visszamenőleg fölfedezett Így jöttemmel (1964) jelezte a világnak, hogy egyáltalán létezhet azonosítható markáns magyar filmstílus és filmes attitűd, mely mellesleg egy alkotóhoz köthető.”

A vetítést követően beszélgetésre kerül sor a rendezővel, melynek egyik vezetője Krasztev Péter, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója. A közönségtalálkozó a Kassai Kiadás elnevezésű, egy hónapon át zajló kulturális rendezvénysorozat záróeseménye.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?