Illyés és Novomeský

Az esszé és az értekező próza túlsúlya jellemző a folyóirat legújabb számára. Duba Gyula egy felvetés kapcsán (Kiss József írásáról, mely a Fórumban jelent meg) a szlovák–magyar kapcsolatokat veszi górcső alá. Az ösztönzést az is erősítette, hogy korábban Novomeský esszékötetéhez (Az időszerűség időtlensége, 1989) ő írta az utószót. Lényegében egy Illyés – Novomeský (tervezett) levélváltásról van szó, melyre azonban nem került sor, minthogy Vladimír Mináč elhíresült esszéje, az Egy nemzet él itt (melyben ellenérzéseit fogalmazta meg a csehekkel, magyarokkal és a zsidókkal szemben!) ellehetetlenítette ezt a jó szándékúnak ígérkezett eszmecserét. Duba írásában szembesül a történelmi tényekkel, kihívásokkal is, tisztában van „a történelmi dilemma természetével és mélységével” s azzal is, hogy az ellentmondásos kapcsolatrendszer során „a hazai magyar író ... a huszadik század (kései) totális abszurditásával áll szemben”.

Gyüre Lajos értekezésében Kassa és a Rákócziak címmel a fejedelem és a keleti metropolis kapcsolatával foglalkozik, azzal a reménnyel, hogy eljön az idő, amikor – más kiválóságokhoz hasonlóan – Rákócziról is utcát neveznek el – Kassán. Közli a folyóirat Csanda Gábor Fejezetek a szlovákiai magyar irodalomból című értekezését, melyben a prózaírók vannak terítéken (Duba Gyula, Dobos László, Monoszlóy Dezső, Bereck József, Grendel Lajos és Talamon Alfonz), továbbá Alabán Ferenc Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága című terjedelmes tanulmányát. Lőcsei Péter Reményi József, a két világháború között alkotó író, kritikus munkásságára és kapcsolataira emlékezik, Szalay Zoltán kritikája pedig Dömény Andrea kötetével foglalkozik

A szépirodalmat Gál Sándor megejtően szép elbeszélése, Az Egy és az Egész képviseli, a költészetet pedig Tóth Elemér versei. Történelmi érdekesség, hogy az olvasó megismerkedhet Babos László versével, mely a kortársak számára az 1956-os események idején vált ismertté, a titkos-rendőrség (Babos László letartóztatását követően) azonban elkobozta a művet. Fábry Zoltán Nagyon fáj című írásán kívül ez az egyetlen, mely a Magyar október idején, a magyar fájdalmak felidézésével íródott, Magyar zsoltár címmel.

Megemlékezik a folyóirat Határ Győző Kossuth-díjas író haláláról is, aki Londonban 93 éves korában hunyt el. (zsolt)