Gyorsmozi és pótkuruc

A Szegeden megjelenő Tiszatáj szeptemberi száma szépirodalmi és irodalomtörténeti-kritikai szempontból egyaránt komolyra sikeredett.

A számot a Kolibri Színház dramaturgjaként is tevékenykedő Zalán Tibor Képelforgatás; André Kertész c. verse nyitja. Aczél Géza, az Alföld főszerkesztője a pótkuruc (sic) című prózaversét közli. Csiki László készül valamire, a Tiszatáj szeptemberi számában is olvashatunk egy részletet A hideg kutya c. regényéből. Tandori Dezső – az ĺrók Könyvesboltjában már nevével ékesített póló is kapható – három versét közli a lap. Egyébként az Arany János Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt év könyvtermése alapján vers kategóriában az Év Könyve díjat a szerző Az Oceánban (sic) c. verseskötetének ítélte meg. Kiss Ottónak – aki nemrégiben Pozsonyban és Somorján is viharos sikert aratott –, a Bárka munkatársának Gyorsmozi c. novelláját olvashatjuk, mely humoros életképek füzére a múlt rendszerből. Az Előretolt Helyőrség körül felbukkant, 2000-ben első önálló kötetével jelentkező Nagy Koppány Zsolt a Közönséges történet és Frédi és Irénke c. novelláit közli. A Közönséges történet nem nélkülözi azt a fajta meghökkentő befejezést, mely az első, Arról, hogy milyen nehéz c. kötet több darabjának is sajátja. A számot Lipták György grafikái díszítik, a művész munkásságát Juhász Ferenc és a pályatárs Kass János méltatja.

Varsa Mátyás A legrégibb magyar mítosz c. terjedelmes tanulmányának második részét közli. Mint írja: „A totemős egyesíti a nemzetséget. A törzs tagjai mindannyian a nagymedve, a sas, a szarvas stb. fiainak tekintik magukat. Ezért a kiválasztott állat szentté válik, és szigorú szabályok írják elő, mikor szabad rá vadászni. Általában csak rituális alkalmakkor ejtik el, olyankor úgy állítják be az eseményt, mintha az ősapa fia maga áldozná fel önmagát.”

A szlovákiai magyar irodalom kiváló ismerője, Fried István Sziklay László – a fáradhatatlan kultúrmunkás Sziklay Ferenc fiának – pályaképét rajzolja meg, a tőle megszokott tanáros precizitással és komparatisztikai kitekintéssel. Egyébként Fried Istvánnak ez a tizedik tanulmánya Sziklayról. A debreceni egyetemen oktató Dobos István az Önéletrajz a XX. századi magyar irodalomban címmel készülő monográfiájából közöl részletet, ezúttal Móricz Zsigmond Életem regénye c. családtörténetével foglalkozik.

A kritikai rovatban Ágh István, Acsai Roland, Sándor Iván és Madarász Imre köteteiről olvashatunk bírálatokat. (K. L.)