Egzotikus országok és elsőfilmes alkotók

Bár a locarnói filmfesztivált 2002-ben A kategóriás szemlévé minősítették, soha nem volt olyan visszhangja az európai filméletben, mint három nagy „testvérének”, a cannes-i, a velencei és a berlini mustrának. Talán mert a mai napig nem olyan kommerciális, mint az előbb felsoroltak. Nem kíséri olyan pompa, csillogás, mint Velencét, Cannes-t vagy Berlint. Locarno nem annyira a nagy öregek, mint a fiatal filmesek szemléje volt mindig is, nem a kasszasiker-gyanús mozgóképek, hanem a kísérletező alkotások közül válogatott, s nem Amerika, különösen nem Hollywood felé, hanem az egzotikus országok mozgókép-műhelyei felé kacsingatott. Az idei programban is hét elsőfilmes rendező alkotása szerepel: köztük van kubai, kínai és dél-koreai filmes. Az is igaz, hogy vendégcsalogatónak a nyolcvanas évek sikeres tévésorozatának, a Miami Vice-nak Michael Mann rendező által elkészített játékfilm-változatát is megszerezték a svájci üdülőváros mustrájára.

Az augusztus 2-án kezdődött és 12-éig tartó 59. Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon két magyar filmet is bemutatnak. Mészáros Péter Kythéra című alkotását, amely a Napjaink Filmművészei válogatásban versenyez, valamint Szemző Tibor Az élet vendége – Csoma legendárium című munkáját, amely (hat más alkotással) a Kritikusok Hetén, vagyis a szemle független szekciójában van versenyben a Kritikusok Nagydíjáért. Mészáros Péter sikeres „szemlejáró”, 2002-ben Eső után című kisfilmje Arany Pálma-díjat kapott a cannes-i filmfesztiválon. A szinopszis szerint a „Kythéra a 18. század egyik legtitokzatosabb festményének – Watteau: Indulás Kythéra szigetére – keserű, mai adaptációja. Történet a szerelem szürke, reménytelen elmúlásáról; egy fiatal pár reklámok, prospektusok, olcsó kvízműsorok és tévés futballmecscsek között megélt mindennapi életéről.”

Szemző Tibor Az élet vendége – Csoma legendárium című filmjét Kőrösi Csoma Sándor legendája ihlette. Ahogy maga a rendező írja filmje szinopszisában: „Kőrösi Csoma Sándor élete, sorsa évtizedek óta foglalkoztat. 1999 késő őszén a Himalájába utaztam, az India és Kína határán fekvő Kanam faluba. Itt töltötte Csoma Sándor életének és kutatásainak talán legfontosabb éveit, és gyakorlatilag itt készítette el híres tibeti–angol szótárát és nyelvtanát. Ezen a helyen sok mindent megértettem abból, ami a vele kapcsolatos irodalomból, legendákból nem derült ki.”

Szombatig még várni kell, hogy kiderüljön, idén „mekkorát ugrik”, milyen messzire, vagyis hova kerül az Arany Leopárd és a szemle többi díja. (tébé)