Bearanyozott fantázia és látvány

A legjobb színésznő: Charlize TheronBár az idei gála léte nem volt veszélyben, mint a tavalyi, jubileumi évfolyamé, azért mindenképpen belengte, valahogy érezhetően ott volt a háttérben az iraki háború ténye. Ezúttal viszont ez nem járt olyan megszorító, csorbító intézkedésekkel, mint amilyenek a tavalyi ünnepséget kísérték, amikor a megszokottnál rövidebb és színtelenebb volt a gála. Az idén vészhelyzet nem fenyegette és nem zavarta meg a sztárok híres vörös szőnyeges promenádját. Nem kevés, kb. háromezer híresség vett részt a Kodak Színházban tartott díjátadón. Amelyet azért, ha az előző évihez hasonló valós veszély nem is fenyegetett, fokozottabb biztonsággal őriztek.

Változás azért akadt az előző évekhez képest. Újdonságnak számított a „csúsztatott” televíziós közvetítés, vagyis az élő adás nem volt teljesen élő, a közvetítés öt másodpercet késett a Kodak színpadán történtekhez képest. Már tavaly gondolkoztak valamiféle megoldáson, mert akkor attól féltek, egyes sztárok az egyenes, vagyis a vágatlan adás adta lehetőséget kihasználják majd arra, hogy ország-világ tudtára adják háború ellenes gondolataikat. Idén nem ez volt a „közvetítéscsúsztatás” oka. Janet Jackson esete riasztott, aki egy jeles eseményen, amelyről ugyancsak élőben közvetített a televízió, hirtelen felfedte és megmutatta fél keblét a nagy nyilvánosságnak. Megelőző intézkedéseként foganatosították a közvetítés öt másodperces csúsztatását, nehogy hasonló, megbotránkoztató eset az Oscar-gálán is megtörténjen.

A legjobb színész: Sean Penn Ahol leginkább a hobbitoknak ment jól. Tizenegy kategóriában jelölték A király visszatért, s a nem épp filmes nagyhatalom Új-Zéland nagy megelégedésére meg is kapta mind a tizenegy aranyszobrocskát. Ennyit vagy ennél többet ez ideig csak a mozitörténet (eddig) legnagyobb filmjének tartott a Római Birodalomban, Jézus korában játszódó Ben Hur ért el, valamint a Titanic elsüllyedését bemutató, love storyval megtűzdelt katasztrófafilm, a Titanic. Míg az előzőekben értékelhettek művészi kategóriákat is, vagyis például színészi teljesítményt, A Gyűrűk Ura első két részét csak a technikai kategóriákban díjazták. Az újabb rész, a három és fél órás megafilm, A király visszatér, amely Peter Jackson rendezői kézjegyét viseli magán, inkább csak a látvánnyal, monumentális harci jeleneteivel, a trükkökkel nyűgöz le, valahol mintha el is szakadna a klasszikus film műfajától, bizonyítva, hogy a filmművészetben manapság semmi sem lehetetlen, a számítógép agya mindent megold. A technika hozzájárulásával is lehet olyan filmet forgatni, amely – ahogy az idei eredmények mutatják – érdemesültnek bizonyulhat a legjobb film és a legjobb rendezés kategóriában is az Oscarra. Hogy ez a technikára építő mese-fantázia vonal lenne a jövő? Tény, hogy a tizenegy aranyszobrocska szabad utat adott a műfajnak.

Némi csalódást okozott elsősorban Johnny Depp rajongóinak, hogy nem a karibi kalózt szólították a színpadra, amikor a legjobb férfi főszereplő kategória győztesét jelentették be. Pedig Johnny Dep-pet pár nappal korábban az amerikai színészek szövetsége is a legjobb színésznek választotta, és úgy tűnhetett, ez is lendít majd a színész szekerén. Az Oscar-történelem azt mutatja, hogy a hollywoodi szépfiúknak nem kedvez a szerencse, pedig igencsak megafilmeket építenek rájuk (Trója – Brad Pitt, az Utolsó szamuráj – Tom Cruise). És hát a jelölt Johnny Deppnek sem igazán sikerül. Merthogy nem ő kapta az Oscar-szobrocskát, hanem Hollywood kiszámíthatatlan fenegyereke, a mindenképpen nagyobb kaliberű Sean Penn, aki testhezálló, neki való szerepet kapott Clint Eastwood A titokzatos folyójában: bosszút esküszik lánya gyilkosa ellen, és nyomába szegődik. Sean Penn kiszámíthatatlan viselkedésétől, kirohanásaitól azért rettegnek a mozgókép Mekkájában. Ezúttal is attól tartottak, hogy nem tesz majd lakatot a szájára, és köszönőbeszédében hangot ad háborúellenes véleményének. Sean Pennél bejött az, amit a filmes berkekben már-már készpénznek vesznek, vagyis hogy az Oscar előszobájának is nevezett Arany Glóbusz díjátadás eredményei jelzésértékűek. És Penn ott megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó glóbuszt. Mint ahogy filmbéli társa, Tim Robbins is megkapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Aranyglóbuszt. Az Amerikai Filmakadémia ugyancsak úgy döntött, Tim Robbins a legjobb férfi epizódszereplőként Oscarra érdemes a Clint Eastwood rendezői munkájában, A titokzatos folyóban nyújtott alakításáért. Talán meglepetést a dél-afrikai születésű Charlize Theron hozott, aki a balettcipőt cserélte fel a filmvászonnal. Évekig élt beskatulyázva, a szőke nő kategóriába. A Szörnyeteg című film gyűlölettel teli gyilkos prostituáltjaként viszont teljes átalakuláson ment át: elveszítette szőkeségét, szeme kékjét és meghízott. Természetesen nem csak ezek a külsőségek tették, hogy a filmakadémia a legjobb színésznőnek minősítette egy aranyszobrocskával.

Tájainkon, azt hiszem, régen előzte meg olyan nagy várakozás az Oscar-gálát, mint az idén. Nem véletlen, hiszen sokan számunkra jelentős nemzetközi sikerben reménykedtünk, vagyis hogy a cseh, szlovák és osztrák koprodukcióban készült Želary biztos befutó a külföldi filmek kategóriában. Ám tévedtünk, pedig ha rendezőjét, Ondřej Trojant szólították volna a Kodak színpadára, nekünk, magyaroknak is nagyot dobbant volna a szívünk, mivelhogy a Želary férfi főszereplője Cserhalmi György. Ám a háborús háttérrel ábrázolt, gyönyörű hegyi környezetbe helyezett szerelmi történetnél jobbnak tartották az Oscar döntnökei az apa és fia kapcsolatát boncolgató kanadai produkciót, a Barbárok invázióját.

Premierek előtt az újabb hollywoodi produkciók, a pazar kivitelű történelmi filmek a Trója, a Nagy Sándor – amelyek hatalmas statisztériát mozgatnak, lenyűgöző csatajeleneteket mutatnak be, gyönyörű helyszíneken, igencsak látványos történelmi kosztümökben. Az amerikai film (nem a független filmről van szó) mintha egyre erősebben kezdene távolodni a mindennapi valóságtól, a mindennapok Amerikájától. ĺgy aztán félő, hogy Oscar-viszonylatban ma még őrzik ugyan presztízsüket a művészi kategóriák, de egyre inkább előtérbe törnek a technikaiak. Kikopik a filmből a ma, a valóság, a művészet, és csak az egyre nagyobb lehetőségeket kínáló technika marad. Az eladható látványtervezés. Nehogy azon vegyük észre magunkat, hogy valós, „földközeli” érzelmeket igazán csak a nem angol nyelvű filmek kategóriájába jelölt öt külföldi opus képvisel a mezőnyben.

A 76. Oscar-díjkiosztó nyertesei

Legjobb női főszereplő: Charlize Theron (Szörnyeteg)

Legjobb női mellékszereplő: Renée Zellweger (Hidegyhegy)

Legjobb férfi főszereplő: Sean Penn (Titokzatos folyó)

Legjobb férfi mellékszereplő: Tim Robbins (Titokzatos folyó)

Legjobb film: A Gyűrűk Ura – A király visszatér

Legjobb külföldi film: Barbárok inváziója

Legjobb rendezés: Peter Jackson (A Gyűrűk Ura – A király visszatér)

Legjobb operatőri munka: Russle Boyd (Kapitány és katona)

Legjobb animációs film: Némó nyomában

Legjobb dokumentumfilm: The Fog of War

Legjobb rövidfilm: Two Soldiers

Legjobb animációs rövidfilm: Harvie Krumpet

Legjobb rövid dokumentumfilm: Chernobyl Heart

Legjobb vágás: A Gyűrűk Ura – A király visszatér

Legjobb látványterv: A Gyűrűk Ura – A király visszatér

Legjobb speciális effekt: A Gyűrűk Ura – A király visszatér

Legjobb jelmez: A Gyűrűk Ura – A király visszatér

Legjobb smink: A Gyűrűk Ura – A király visszatér

Legjobb hangvágás: Kapitány és katona

Legjobb hang: A Gyűrűk Ura – A király visszatér

Legjobb eredeti forgatókönyv: Sofia Coppola (Elveszett jelentés)

Legjobb adaptált forgatókönyv: A Gyűrűk Ura – A király visszatér

Legjobb filmzene: Howard Shore (A Gyűrűk Ura – A király visszatér)

Legjobb betétdal: Annie Lennox (A Gyűrűk Ura – A király visszatér)