A Gólem ismét életre kelt Prágában

II. Rudolf magyar király, egyben német-római császár a XVI. század második felében uralkodott, s napjait leginkább kedvenc városában, Prágában töltötte. A könnyelmű, léha nőcskék mellett az alkímia foglalkoztatja, de nem kis része volt abban, hogy Johannes Kepler kidolgozhatta a maga, később a fizika és a csillagászat fejlődése szempontjából mérföldkőnek számító három törvényét. De ennek a korszaknak a legendáriumához tartozik a gólem megjelenése is, amelyet Löw rabbi Ábrahám sugallatára életre keltett, hogy megmentse a prágai zsidókat a rájuk váró pogromtól. De mi is a gólem? Egy életre keltett agyagszobor, maga a teremtett isten. Az egyszerű hívő erről a teremtett istenről azt hiszi, hogy Izrael Istene, pedig csak egy nép csoportszelleme. A művészetek maguk is rengeteget foglalkoztak a gólemmel, gondoljunk csak I. B. Singer 1969-ben írt kisregényére, amely a maga bölcs humorával és filozofikumával átitatva egy lehetséges változatát adta a legendának. De 1951-ben Jan Werich is megteremti a maga gólemét a Császár pékje c. filmjében.

A XXI. század elején Filip Renč rendezőnek jut eszébe a régi legenda, s elhatározza, hogy színpadra viszi. A megszólított menedzserek sokáig nem láttak benne ötletet, mígnem Oldřich Lichtenbergnek különleges ötlete támadt. Volt a Köztársaság téren egy félig romos épület, a Hybernia, amely egy ideig, még a XVIII. század végén színházként működött. Lichtenberg megkereste Pavel Dostál akkori cseh kulturális minisztert, s mit ad Isten, az azóta már sajnos elhunyt miniszter támogatta az ötletet, s innentől kezdve felgyorsultak az események. A Hybernia 354 millió cseh koronából Prága egyik legmodernebb és egyúttal legnagyobb színházépülete lett, s hét hónap alatt elkészült Karel Svoboda műhelyében (ő írta az Karlstejni éj és a Drakula c. musicaleket is) a Gólem c. musical, amelyre elővételben 50 ezer jegyet eladtak.

Filip Renč, a dalszövegíró Lou Fanánek Hagen és a zeneszerző, ahogy az egy musicalben lenni szokott, érzelmes történetet kerekítenek a történelmi események köré. Egy keresztény fiatalember szerelmes lesz Rebekkába, az árva zsidó lányba, akit Löw rabbi nevel. A zsidókat komoly veszély fenyegeti, ugyanis az egyre terjedő pestisjárványért a keresztények a zsidókat teszik felelőssé, s hiába jár Löw a császárnál, az nem foglalkozik a zsidók bajaival. Ábrahám sugallatára, Löw a tanítványaival életre kelti a gólemet, de mivel nem végeznek hibátlan munkát, a gólem irányíthatatlan lesz, és a saját kezébe veszi sorsát. Beleszeret Rebekkába, s kialakul egy tragikus szerelmi háromszög, amely a gólem pusztulásával végződik.

Karel Svoboda mind a keresztény, mind a zsidó zenei motívumokat felhasználva, rendkívül attraktív zenét szerzett, amely tele van fülbemászó dallamokkal. Az alkotók az egyes szereplők megformálására a cseh musicalélet legjelesebb képviselőit kérték fel, s Lucia Šoralová. Martin Hudec, Vilém Čok, Ilona Csáková, Linda Finková, Jiří Korn hozzák is a formájukat, többnyire nemcsak kitűnően énekelnek, hanem színészileg is el tudják adni a figurát. A rendező bűvész- és akrobatikus trükkök egész sorát vonultatja fel, nem beszélve Šimon Caban monumentális díszleteiről, amelynek köszönhetően a száztornyú Prága is szinte megelevenedik a színpadon. Roman Šolc jelmezei lélegzetelállítóan szépek és hitelesek, maga a gólem pedig tényleg sokkoló, amikor az egész színpadot betöltő, világító szemeivel előbukkan a sűrű füstfelhőből. A sablon szerelmi figurák mellett megjelenik a saját lelkét is áruba bocsátó zsidó árus, a mindent látó néma lány, a tenyeres-talpas kocsmárosné, talán csak II. Rudolf alakja marad túlságosan egysíkú. Ezt a császárt csak az alkímia és a könnyű nőcskék érdeklik.

A szervezők gondoltak a Prágát elárasztó külföldi turistákra is, angol felirat kíséri az előadást, sőt már a dalok cédén is megjelentek. Ha Prágában járnak, és megtehetik, okvetlenül nézzék meg a Gólemet. Egyes dalait sokáig fogják dúdolni.