A moszkvai amerikai nagykövet már 2008-ban figyelmeztetett egy lehetséges ukrán válságra

Burns egyebek mellett arról tájékoztatta az amerikai kormányt: félő, hogy Ukrajna kettészakad, és ez erőszakhoz, sőt, polgárháborúhoz is vezethet, "ami Oroszországot döntésre kényszerítené, beavatkozik-e vagy sem".    - Az első orosz reakció visszafogott volt, amikor kiderült, hogy Ukrajna - Grúziával együtt - a bukaresti NATO-csúcson be akar jutni a tagság előszobájának számító tagsági akciótervbe (MAP).    Szergej Lavrov külügyminiszter és más moszkvai vezetők később azonban erős ellenzésüknek adtak hangot. Azt sugalmazták, hogy Oroszország a további keleti terjeszkedésre potenciális katonai fenyegetésként fog tekinteni - írta a diplomata "a nyet az nyet: Oroszország megvonta a NATO-bővítés határait" felcímű, 2008. február elsején keltezett jelentésében.    A NATO kibővítése, főképp Ukrajna esetében "érzelmi és neuralgikus" ügy marad Oroszország számára, de stratégiai politikai megfontolások szintén alátámasztják részéről Ukrajna és Grúzia NATO-tagságának heves ellenzését - hívta fel a figyelmet Burns 2008-ban.    Indoklásképpen kifejtette, az orosz kormány és szakértők továbbra is azt állítják, hogy Ukrajna NATO-tagsága jelentős hatással lenne az orosz védelmi iparra, az orosz-ukrán családi kapcsolatokra és általában a kétoldalú kapcsolatokra.    A 2008. áprilisi bukaresti NATO-csúcson végül nem alakult ki egyetértés a két ország felvételéről a tagság egyfajta "előszobájának" tekinthető, a csatlakozásra való felkészülést szolgáló tagsági akciótervbe. Ukrajna NATO-csatlakozási felkészülésének folyamatát 2010-ben az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leállíttatta, akinek idén február végi megbuktatása után ismét felvetődött az elképzelés. A kormányváltás után az ország NATO-csatlakozásáról már március elején törvényjavaslatot terjesztett be a kormánypárti Haza frakció három képviselője - igaz, ezt akkor napirendre sem tűzte a parlament.    A kelet-ukrajnai válság kiéleződése, az orosz beavatkozásra utaló jelek megsokszorozódása után 2014. augusztus 29-én Kijevben Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök bejelentette: az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt be, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését.