Nagyot zuhant Andrej Danko népszerűsége

Andrej Danko századosi kinevezése és az élő közvetí-tésben, a sajtótájékoztatón a váll-lapra adott csókok nem tettek jót az SNS-elnök népszerűségének. Egyre kevesebben tudják elképzelni őt kormányfőként.

Nem is olyan régen, 2016 és 17 fordulóján Danko nemcsak a többi pártvezetőt, hanem a jelenlegi kormányfőt, Robert Ficót is lekörözte a népszerűségi listákon. A Focus ügynökség decemberben készült felmérése szerint a válaszadók 49 százaléka számára elfogadható kormányfő lett volna, és csak 44 százalék nem tartotta őt megfelelő embernek a miniszterelnöki posztra.

15 pontos zuhanás

A Focus legújabb, a Sme napilap számára készült felmérése szerint azonban ez februárban már nem érvényes. Dankót már csak az emberek 34,2 százaléka látná szívesen a kormányfői székben, ellentábora pedig nőtt, a válaszadók 58,9 százaléka utasítja el. Robert Fico kormányfő tehát visszaelőzte koalíciós riválisát, igaz, csak egy hajszálnyival: a Smer elnöke a válaszadók 34,3 százaléka szerint a legmegfelelőbb ember a kormányfői poszton.

Igaz, Fico elutasítottsága is magas, az emberek 60,6 százaléka szerint nem ő a jó választás a posztra. A Smer elnökének népszerűsége emellett jottányit sem változott az elmúlt hónapokban. Danko tehát két hónap alatt 15 százalékpontos zuhanást produkált.

Martin Slosiarik szociológus, a Focus vezetője szerint pedig emögött egyértelműen a századosi kinevezés körüli botrány áll, valamint az ügy elbaltázott kommunikálása. „A kommunikáció nem volt jó a válsághelyzetek kezelése szempontjából” – nyilatkozta a Sme napilapnak az elemző. Elmondása szerint az SNS elnökének népszerűsége csak saját pártjának szimpatizánsai körében nem csorbult, minden más választói csoportban igen. A nemzeti párt elnökének megtépázott imázsát a szakértő szerint csak valamilyen pozitív témával állíthatná vissza. Ez azonban nem lesz egyszerű, mivel a közösségi oldalakat is letaroló százados- ügy mélyen bevésődött az emberek emlékezetébe.

Sulík a harmadik

Az ellenzék politikusai közül Richard Sulík, az SaS elnöke végzett a legmagasabb helyen, harmadik a listán, ám az ő népszerűsége is visszaesett, mintegy 4 százalékkal. Slosiarik szerint azonban ez nem olyan nagymértékű esés, hogy konkrét okot kelljen keresni a háttérben. A visszaesés valószínűleg több okra vezethető vissza.

A dobogósokat Boris Kollár követi 30,3 százalékos elfogadottsággal, aki Slosiarik szerint a rendszerkritikus szavazók között különösen népszerű, de pontokat hoz neki a többségi véleményt másoló hozzáállása a roma-, illetve a menekültkérdéshez – emellett a közösségi médiát is eredményesen használja.

A lista utolsó helyén Marian Kotleba, a szélsőséges ĽSNS elnöke áll, a válaszadók csak mintegy 18 százaléka gondolja úgy, hogy megfelelő ember lenne a kormányfői székben. Kotleba elutasítottsága ugyanakkor messze a legmagasabb, 77 százalékos.

A felmérést a Focus február 6. és 18. között végezte 1512 válaszadó megkérdezésével. (Sme, fm)