Mosollyal fogadott megfigyelők

„A szlovákiai magyar jó helyzetben van, mert szlovák kollégájától eltérően több lehetőség közül is választhat.” Somogyi Tibor felvételeA legtöbb megfigyelőnek volt valamilyen élménye, mindenki jókedvűen ecsetelte első tapasztalatait. Önnek milyen benyomásai vannak?

Rám főleg az volt óriási hatással, hogy a megfigyelők olyan bánásmódban részesültek az európai parlamenti honatyák és az EP-iroda részéről, mintha már megválasztott képviselők lennének. Mindenki nagyon szolgálat- és segítőkész volt. Akivel találkoztunk, aki meglátott, azonnal üdvözölt minket, mosolyogtak ránk. Merthogy a mi nyakunkban másfajta névjegy függött, úgyhogy pontosan tudták, kik vagyunk. A hivatalos fogadtatás is nagyon kedves volt, úgyhogy Európában teljesen más légkört éreztem, mint amilyen itthon, a pozsonyi parlamentben uralkodik.

A megfigyelőket különböző bizottságokba, frakciókba sorolták be. Az SDKÚ, a KDH és az MKP tagjai az európai néppárti frakcióba kerültek. Ennek milyen jelentősége van?

Nagy, mert ez a legnagyobb EP-frakció, és a már így is erős klub most tovább erősödött. Besorolásunk azért is természetes, mert az említett három párt a kormánykoalíción belül is együttműködik. Az EP-vel kapcsolatban kitűzött feladatokat és célokat előre tudjuk egyeztetni, közös állásponttal léphetünk az EP talajára. Az MKP számára az is fontos, hogy megtalálja a megfelelő eszmei és politikai szövetségeseit. Mi konzervatív párt vagyunk, és a természetes szövetségeseink a néppárti frakcióban vannak; a klub tagjaként könnyebben lehet támogatást szerezni. A szlovákiai magyaroknak helyzeti előnyük is van a többiekkel szemben: másik két ország parlamenti képviselőivel is könnyebben tudunk szót érteni a bennünket érintő ügyekben. A magyarországi honatyákkal – legyenek akár a Fidesz, az MDF, MSZP vagy az SZDSZ tagjai –, biztosan könnyen közös nevezőre jutunk bizonyos nemzeti, illetve magyar vonatkozású vagy kisebbségi ügyekben, mert lesznek ilyenek. A magyarokon kívül a csehekkel is gond nélkül tudunk kommunikálni: a cseh megfigyelők többségét személyesen ismerem, bennük is természetes szövetségesre találhatunk.

Sokan fájlalták, hogy Szlovákia a külügyi bizottságban nem képviselteti magát. Mivel a legnagyobb frakcióban hét szlovákiai megfigyelő van, e klubon keresztül megpróbálják elérni, hogy az ország mégis kapjon egy külügyi helyet. Zuzana Martináková azt is elárulta, hogy a testületben két lengyel is van, és jelenleg folynak a tárgyalások, hogy a két ország közötti jó viszony érdekében északi szomszédaink az egyik helyet engedjék át nekünk. Ön szerint erre van esély?

Valóban fontos a külügyi bizottság, és sajnálatos, hogy Szlovákia nem képviselteti magát benne. Nem hiszem, hogy a lengyelek átengednének egy helyet, hiszen a miénknél jóval nagyobb a küldöttségük. Ennek ellenére nem tettünk le róla, megpróbálunk helyet szerezni, ugyanakkor Szlovákia tagja – mintegy kárpótlásként – egy másik nagyon fontos bizottságnak, éspedig az alkotmányjoginak. Ez foglalkozik majd a jövőbeli alkotmányos szerződés kidolgozásával, másrészt az EP-ben előterjesztett összes törvényt megvitatja. Ezenkívül a szlovákiai megfigyelők további jelentős testületekben képviselik majd országuk érdekeit.

Ön például az emberjogi bizottságban, Bauer Edit pedig a szociális ügyiben.

Igen, s a régiófejlesztési és közlekedésügyi bizottságban is van szlovákiai megfigyelő. Azt hiszem, Szlovákia elégedett lehet.

Ön az emberjogi bizottságban próbálja majd alakítani az unió kisebbségi politikáját. Megpróbálja elérni, hogy az EU valódi védelmet nyújtson a kisebbségeknek?

Ez nagyon szépen hangzik, ám tisztában kell lenni a viszonyokkal. Egyébként a testület pontos elnevezése polgári és szabadságjogi, igazságügyi és belügyi bizottság, tehát nem kimondottan a kisebbségi jogokkal foglalkozik. Személy szerint három feladatot látok. Az EP-nek és az EU-nak a nemzetiségi és emberi jogok vonatkozásában nincsenek olyan határozatai, mint az Európa Tanácsnak, az ENSZ-nek vagy az EBESZ-nek. Az EU-nak nincsenek kötelező érvényű dokumentumai, melyek szabályoznák a kisebbségek jogait Európában, bár az előbb említett intézmények ratifikált egyezményei vonatkoznak az uniós tagállamokra. A cél az, hogy az EP is dolgozzon ki a tagországok számára kötelező, az emberi és kisebbségi jogokat szabályozó jogi normát. A másik feladat ehhez kapcsolódik: az EU készülő alkotmánya is tartalmazza tételesen az alapvető jogokat, külön kiemelve a nemzetiségi jogokat – annál is inkább, mert szinte az öszszes csatlakozó országnak nagyszámú nemzeti kisebbsége van. A harmadik cél is kézenfekvő: az EP-nek van 17 bizottsága, ezek közül kettő is foglalkozik emberi jogokkal – az egyiknek én is tagja vagyok, a másik testület a külügyi bizottság –, de olyan nincs, mely tételesen vállalná a nemzeti kisebbségi ügyeket. A magyarországi képviselők már jelezték, hogy kezdeményezni fogják a tizennyolcadik, a kisebbségekkel foglalkozó bizottság létrehozását. Ebben akarunk mi is segíteni. Természetesen akkor tudunk érdemben is tenni e három cél érdekében, ha már szavazati jogunk is lesz.

Azaz csak a jövő év májusa után.

Ismerkedve az EP szerteágazó és sokrétű feladatköreivel, valamint a bonyolult törvényalkotási rendszerrel, látom, hogy hosszú idő telik el az első tárgyalásoktól egy végső dokumentum megszületéséig, és semmi nem gátol minket abban, hogy már most elkezdjük a munkát e három cél megvalósítása érdekében.

Zuzana Martináková szerint az EP óriási Babilon, igazi labirintus, ahol nem érdemes magas sarkú cipőt hordani, mert sokat kell járni, nagyok a távolságok. Állítólag azon gondolkodnak, hogy a legközelebbi ülésre már rollert vagy görkorcsolyát visznek magukkal, azzal fognak az épületben közlekedni. Valóban?

Ezt csak viccnek szánták, nem kell komolyan venni. Kétségkívül hatalmas épületről van szó, valóban nagyok a távolságok, és a megfigyelősködés – később pedig a képviselősködés – nemcsak szakmai és politikai rátermettséget, hanem fizikai állóképességet is igényel.

És a büfék? Valóban olyan jól főznek, mint ahogyan dicsérik?

Tényleg jól főznek. A kínálatban különböző nemzeti ételek is vannak.

Az ételek sokszínűségén kívül az EP-t a nyelvi tolerancia és tarkaság is jellemzi: mindenki használhatja az anyanyelvét. Egy szlovákiai magyar képviselő milyen nyelvet választ?

Amilyet akar. A szlovákiai magyar jó helyzetben van, mert szlovák kollégájától eltérően több lehetőség közül is választhat. Én például a csehet is nagyon jól bírom, úgyhogy azt is bátran választhatom. Sajnos, még nem jól működik a tolmácsolás, vannak fennakadások, egyelőre csak a tagállamok nyelvét lehet zavartalanul használni, de a csatlakozás után ilyen gondok nem lesznek.

Gondolom, nem árt az idegennyelv-ismeret sem, hiszen a folyosói beszélgetések valamilyen világnyelven zajlanak.

Nemcsak a folyosói beszélgetések, hanem a szakmai egyeztetések, tárgyalások is, és a dokumentumok nagy része is világnyelven fogalmazódik meg, bár sok mindent lefordítanak. Az EP honlapja például már most olvasható magyarul is, több uniós dokumentum is megvan magyar nyelven. A teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy szlovákra is lefordítottak már sok mindent.

Az EP-ben az elkövetkező egy év alatt rengeteg tapasztalatra tesznek szert a megfigyelők, talán nem is akaródzik majd megválni Strasbourgtól. A mostani megfigyelőkből lesznek a tényleges euroképviselők? Sokan már most kijelentették, hogy indulnak egy év múlva az EP-választásokon. Önnek vannak ilyen ambíciói?

Ezt a kérdést korainak tartom. Mindenképpen szem előtt kell tartanom a pozsonyi parlament emberjogi bizottságának elnökeként vállalt feladataimat. Ha nem is leszek EP-képviselő, tapasztalataimat szívesen megosztom majd másokkal.

A jövő héten Pozsonyban megkezdődik a soron következő plenáris ülés, miközben Brüsszelben is folyik majd a munka. A megfigyelőknek választaniuk kell a kettő közül. Ön hol lesz?

Pozsonyban, mert a Ház több fontos tervezettel foglalkozik. Ez az állapot csak átmeneti lehet, és bebizonyosodik: az EP-képviselő nem tölthet be hazájában is valamilyen funkciót. Egyszerűen nem győzi. Az Európai Unióban az EP-képviselősködés öszszeegyeztethetetlen más tisztséggel, valószínűleg nálunk is ez lenne a megoldás. Jelenleg a kormánykoalíciónak okoz gondot, ha megfigyelői Brüsszelbe vagy Strasbourgba mennek, hiszen csak minimális többséggel rendelkezik a parlamentben.