Közélet

Mennyibe kerültünk a magyar adófizetőknek? 

Budapest/Pozsony | A magyar kormány évek óta bőségesen támogatja a határon túli magyar régiókat, szervezeteket, a dotációk rendszere azonban rendkívül átláthatatlan. A Telexszel közösen próbát tettünk arra, hogy számba vegyük, a magyar adófizetők pénzéből mennyi kerül Szlovákiába.
author
Előd Fruzsina és Czímer Gábor

2021. november 13. 12:15

Potápi Árpád János (Fidesz) vezette nemzetpolitikai államtitkárság
Potápi Árpád János (Fidesz) nemzetpolitikáért felelős államtitkár - MTI-felvétel

Úgy tűnik, a szlovák kormánynak elege lett abból, hogy Budapest a tudomása nélkül költ el jelentős mennyiségű magyar közpénzt Szlovákia területén. Ahogy arról beszámoltunk Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter közölte magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel (Fidesz), nincs rendben, hogy Pozsony tudomása és beleszólása nélkül áramlik a magyar közpénz Szlovákiába. Korčok ragaszkodik hozzá, hogy a Magyarországról érkező támogatások, beruházások keretrendszerét a Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság dolgozza ki. Szijjártó meg is ígérte, teljesítik a szlovák fél kérését, egyelőre azonban nem tudni, hol tart a folyamat. Juraj Tomaga, a szlovák minisztérium szóvivője erről most annyit mondott, a gazdaságfejlesztési támogatások keretrendszeréről a két kabinet által megbízott kormánybiztosok fognak megállapodni. „A tárgyalásuk előkészítése folyamatban van” – tette hozzá. 

A magyar kormány által adott támogatások sokszor hiánypótlóak és gyakran a szlovákiai magyar intézményrendszer puszta fennmaradásához is elengedhetetlenek. Az azonban, hogy összességében mennyi forrás áramlik Budapestről, milyen formában, milyen döntések nyomán és kritériumok mentén érkeznek az adóforintok Dél-Szlovákiába, rendkívül áttekinthetetlen és csak a sajtó által végzett feltáró munkából lehet képet kapni arról, mekkora összegekről van szó, illetve mire költik azokat. 

A Bethlen Gábor Alap 

A magyar állami nemzetpolitika legerősebb lába a Bethlen Gábor Alap (BGA). Az intézmény bőséges magyar költségvetési forrásból gazdálkodik minden évben. A 2020-as költségvetésben eredetileg 46,5 milliárd forint (közel 126 millió euró) volt betervezve számára, de az évközbeni átcsoportosítások révén a végösszeg ennek többszöröse, 140 milliárd forint (383 millió euró) lett. Ez rekordösszeget jelent az alap fennállása óta, a tervezett ráfordítás és a tényleges költés közötti radikális eltérés azonban nem újdonság. A BGA megalapítása óta minden évben alultervezik az ide jutó pénzkeretet, és mind a ráfordított összeg, mind az alultervezés mértéke növekvő trendet mutat.  


Arról is írtunk már, hogy a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) azt találta, a BGA rendszere nem túl átlátható. Miközben 2011–2020-as időszakban több mint 428 milliárd forintnyi, azaz 1,35 milliárd eurónyi támogatásról született döntés az alapnál, a nyilvánosan elérhető adatbázisban ennek az összegnek csupán 62 százaléka szerepelt szerződéses támogatásként. A kérelmek a magyar miniszterelnökség alá tartozó, Potápi Árpád János (Fidesz) vezette nemzetpolitikai államtitkárságra érkeznek be, innen már „szakmai javaslattal” ellátva mennek vissza a BGA-hoz, az alapkezelőre lényegében a lebonyolítás marad. Egyedi kérelmek alapján osztott pénz tette ki 2020-ban a nemzetpolitikai célú támogatások 92 százalékát, 117 milliárd forintot (közel 323 millió eurót). 

Az ICJK számításai szerint a BGA megalapítása óta 687 millió és 10,1 milliárd forint (1,9 és 28 millió euró) között szóródik minden évben a Szlovákiába küldött támogatás, ami összességében az évek alatt több mint 52 milliárd forintot (avagy több mint 144 millió eurót) tesz ki. 2020-ra 9,1 milliárd forintot (25,3 millió eurót) számoltak össze a tényfeltáró projektben, ez nagyjából egybevág a BGA tavalyi éves beszámolójának közhasznúsági mellékletéből összerakható adattal. 

A BGA esetében jelen van egy erős politikai szál, ami tettenérhető abban, hogy nagy összegek vándorolnak olyan szervezetekhez, amelyeket a Fidesz magyar kormánypárttal jó viszonyt ápoló közszereplők vezetnek. Elsősorban a Szövetségen belüli MKP és Összefogás platform politikusairól van szó. Így rendszeres támogatást kap a Csemadok, amelyet Bárdos Gyula (MKP) vezet, a Pro Civis Polgári Társulás élén Őry Péterrel (MKP), a Sine Metu Polgári Társulás, amelynek Orosz Örs (Összefogás) az elnöke, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium, amelynek Mózes Szabolcs (Összefogás) a vezetője. Mindannyian a Fidesszel partneri viszonyra törekvő Szövetség párt elnökségének tagjai. Ugyancsak jelentős forrásokhoz jut a Szövetség a Közös Célokért is, amelynek elnökéről, Gubík Lászlóról azonban a napokban kiderült, nem lett tagja a Szövetégnek, magyar állampolgársága miatt korábban a Fidesz EP-képviselőjelöltje volt. A Magyar7 hetilapot és a ma7.sk portált kiadó Pro Media Alapítványnak a BGA-n keresztül folyósított magyar állami támogatása 2020-szal bezárólag már több mint 1,5 milliárd forintra (4,1 millió euró) rúg. Az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló dunaszerdahelyi oligarcha, Világi Oszkár futballcsapata, a DAC az elmúlt 3 év leforgása alatt összesen több mint 4,7 milliárd forintot (12,9 millió euró) kapott a magyar államtól a BGA-n keresztül. A komáromi KFC labdarúgó csapat pedig hozzávetőlegesen 3,2 milliárd forintos (kb. 9 millió euró) támogatásban részesült. 

Mindennapi felújításunk

A magyar kormány idén március 31-én döntött arról, hogy elindítja a Magyar Templom-felújítási Programot, amelynek keretében 25,8 milliárd forintot (kb. 73,7 millió euró) költenek szakrális épületek helyreállítására. Ebből 1400 magyarországi és 400 határon túli templom felújítását valósítják meg. Az Új Szóban is írtunk róla, hogy a program Szlovákiát is érinti. Ide 1,5 milliárd forintot (kb. 4,3 millió euró) küldenek, amelyből 96 településen 101 templomot újítanak fel. 69 római katolikus, 25 református, hat görögkatolikus templomot és egy zsinagógát rekonstruálnak. Főleg a szlovákiai magyarok lakta régiókban lévő épületekről van szó, de akad köztük szlovák településen lévő templom is. Elsősorban külső felújításokról van szó, amelyek egy része már idén nyáron el is kezdődött. A Denník N-nel ezzel kapcsolatban a pozsonyi kulturális minisztérium, amely egyébként a templomfelújításokért felel, azt közölte, nem tudtak a magyar kormány ezen tevékenységéről, mindezt annak ellenére, hogy a Budapestről érkező 1,5 milliárd forint (kb. 4,3 millió euró) több, mint amit a szlovák tárca évente a szakrális épületek rekonstrukciójára költ.  

Martin Kramara, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője a templom-felújításokra adott magyarországi támogatásokkal, azok igénylésének módjával kapcsolatban kérdésünkre annyit mondott, a magyar kormány tisztviselői időnként meghívják a szlovákiai magyar hívek pasztorációjával megbízott püspökségek helynökeit, akikkel arról tárgyalnak, Budapest milyen műemlékek felújítására adna pénzt. Kramara arról is beszélt, a magyar kormány megbízottjai általában hangsúlyozzák, hogy baráti segítségről van szó, amely a helyi turizmust is támogathatja. A munkákat pedig lehetőség szerint helyi vállalkozókkal végeztetik. A szóvivő szerint a szlovák katolikus egyház örömmel fogadja ezt a segítséget, amit csak a templomépületek felújítására használhatnak, közösségi központok, vagy parókiák helyreállítására nem.  

A szóvivő elmondta, hogy a kassai katolikus főegyházmegye ígéretet kapott a magyar féltől arra, hogy a kelet-szlovákiai Nagytárkány, Nagykapos és Csicser községek templomai 540 ezer és 1,4 millió forint közötti (1500-4000 euró) támogatást kapnak helyreállítási és restaurálási munkálatokra. Hozzátette, a kassai görögkatolikus egyházmegye 63,5 millió forintos (175 640 euró) támogatást kapott, amelyet hat település, Kisdobra, Nagykapos, Nagyszelmenc, Perbenyik, Szeszta és Zemplén község templomának felújítására fordítanak. Ők 1,8 milliótól 15,2 millió forintig (5 - 42 ezer euró) terjedő összeget költenek ilyen módon egy-egy templom rekonstrukciójára.  

Kramara úgy tudja, a forrásokat a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül folyósítják. A Magyar Templom-felújítási Programnak azonban magánál az alapnál nem találtuk nyomát. Az viszont igaz, hogy az alap már a program indulása, az erről szóló márciusi kormányhatározat megszületése előtt is adott pénzt szakrális épületek felújítására. Idén január elsején indult ugyanis a BGA-nak egy pályázati felhívása, ahol kizárólag templomok, kápolnák rekonstrukciójára lehet pénzt kérni. A pályázható összeg alsó és felső határa, 1-15 millió forint (2,7 - 41,4 ezer euró) is hozzávetőlegesen egyezik azzal, amit Kramara szerint a Magyar Templom-felújítási Program keretében egy-egy épület rekonstrukciójára kaptak a szlovákiai egyházmegyék. Amikor azt kérdeztük a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivőjétől, kizárólag az említett a BGA-n keresztül kapnak-e magyarországi forrásokat, azt válaszolta, nem tudja.  

Az ügyben megkerestük a kassai görögkatolikus egyházmegyét, amelynek szóvivője, Martin Mráz elmondta, ők a Bethlen Gábor Alaphoz folyamodtak támogatásért és ezzel az intézménnyel kötötték meg a dotációról szóló szerződést is.  

A magyar kormány nem hozta nyilvánosságra a felújítandó, vagy már rekonstruált szakrális épületek listáját. A Magyar Templom-felújítási Programról szóló kormányhatározat nem tartalmazza, hogy milyen intézményen keresztül érhető el a dotációs rendszer. Találtunk azonban egy honlapot, a templomfelujitas.hu. Érdeklődtünk az ügyben a Miniszterelnökségnél, ahol a kérdéses terület Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár hatáskörébe tartozik, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

Iskolatáska és néhány tízezer forint

Szlovákia területén ugyancsak jelentős támogatási programokat valósít meg a Rákóczi Szövetség, amely más határon túli régiókban, de Magyarországon is tevékeny. A túlnyomórészt magyar közpénzből működő civil szervezet elsősorban a fiatalokra koncentrál, tevékenységük középpontjában a külhoni magyar családok magyar nyelvű iskolaválasztása áll. A határon túli gyerekeknek, illetve szüleiknek adnak kisebb összegű támogatást. A koronavírus-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 9000 határon túli fiatal magyar család kapott babanaplót, karácsony előtt 22 ezer külhoni magyarul beszélő óvodásnak küldtek „jelképes ajándékot”, az iskolásoknak pedig iskolatáskát adtak ajándékba. Illetve több mint 400 helyszínen 9000 magyar iskolakezdőnek adtak át ösztöndíjat. Ez utóbbi összege minden tanévben 22 400 forint (kb. 61 euró). De alap- és középiskolásoknak, egyetemistáknak, illetve pedagógusoknak is szerveznek programokat.  

„A Szövetség tevékenységét támogatóinak köszönhetően végezheti, köztük a Magyar Kormánynak, települési önkormányzatoknak és nem utolsósorban vállalati és magán támogatóinak, akiknek a bizalmára a jövőben is számítunk” – írja a szervezet a honlapján. A Bethlen Gábor Alap 2020-as beszámolója szerint tavaly kereken 5,3 milliárd forint (14,5 millió euró) közpénzt kapott a szervezet ezen a csatornán keresztül. A szövetség honlapján lévő dokumentumokból azonban az áll, hogy a magyar központi költségvetésből 2,36 milliárd forint (több mint 6,4 millió euró) jutott a szervezetnek. A különbözet okát Csáky Csongor, a szövetség elnöke könyvelési okokkal magyarázta. A BGA döntése és a forrás folyósításának időpontja ugyanis különbözik. „2020-ban a Rákóczi Szövetség több olyan támogatást kapott, amelyek nem az adott évre és nem a közvetlen programokra és működésre vonatkoznak” – írta Csáky. A tavalyi év végén kapták meg a 2021-re vonatkozó állami támogatásukat. Ezen kívül 1,6 milliárd forintot (közzel 4,4 millió euró) kaptak egy rendezvényközpont felújítására és további 1,6 milliárd forintot (közzel 4,4 millió euró) az ahhoz tartozó sportkomplexum fejlesztésére, közölte a szervezet elnöke.  

A BGA-tól érkező pénzeken kívül a Rákóczi Szövetség 18,3 millió forint (kb. 50 ezer euró) személyi jövedelemadó felajánlást, 3,6 millió forint (közel 10 ezer euró) egyéb adományt és 55,1 millió forint (kb. 150 ezer euró) egyéb támogatást kap. Az Átlátszó 2018-ban arról írt, hogy a Magyar Villamos Művek, de annak leányvállalatai is támogatják a szervezetet. Csáky elmondta, 2020-ban a Rákóczi Szövetség 15 millió forint (kb. 41 ezer euró) támogatást kapott állami vállalatoktól. „Ezen kívül nagyvállalatok, kisebb cégek, települési önkormányzatok, magánemberek is támogatják a kezdeményezéseinket közös hagyományaink, kultúrkincsünk megőrzésére” – tette hozzá. 

CED: Mégsem titkos minden

A határon túlra áramló magyar közpénzek másik kategóriáját jelentik a gazdaságélénkítő támogatások, amelyre tavaly a magyar költségvetés eredetileg 32,5 milliárd forintot (88,8 millió euró) különített el, de az összeg aztán 118 milliárd forintra (322,4 millió euró) nőtt. Ahogy arról beszámoltunk, a pénz felett a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. rendelkezik, amely a magyar külügyminisztériumhoz tartozik. A CED által koordinált Felvidéki Gazdaságélénkítő Program pályázati felhívásait a szlovákiai Baross Alapítvány kommunikálja a potenciális pályázók felé. Az alapítványt a Szövetség párton belüli MKP platform politikusa, Iván Tamás vezeti. 2019 óta több mint 16 milliárd forint (közel 44 millió euró) magyar közpénzt osztottak már szét dél-szlovákiai vállalkozók között. 

A CED-en átfolyó támogatásokról a nyilvános adatok alapján nem egyértelmű, milyen szempontrendszer alapján ítélik oda őket, sőt, még az sem, hogy ezt milyen döntőbizottság teszi – így aztán arra sincs mód, hogy a nyertesek esetében kizárjuk az esetleges összeférhetetlenséget. Közérdekű adatigénylést kezdeményeztünk a CED-nél, amellyel meg szerettük volna tudni egyebek mellett a bírálók kilétét, a bírálat szempontjait, illetve szívesen megismertük volna néhány kiemelten nagy összeget nyert pályázat tartalmát. Adatigénylésünkre azonban csak részben kaptunk kielégítő választ. A nyertes pályázatokról például azt közölték, hogy „semmilyen részük tekintetében nem nyilvánosak”, ezért a CED-nek „nem áll módjában kiadni őket”. Magyarán a nem tartozik a nyilvánosságra, hogy egészen pontosan milyen projektekre kapnak egyes pályázók akár 400-500 millió forintot (kb. 1,1-1,3 millió euró) a magyar adófizetők pénzéből. Aki mélyebbre akar ásni a témában, annak céginformációs rendszerekből kell kinyernie legalább annyit, mivel foglalkozik és kinek az érdekeltsége egy-egy nyertes cég – cikksorozatunk következő részében bemutatjuk a Baross-pályázatok néhány nagyobb haszonélvezőjét. 

A pályázatok elbírálói nevének kiadását érdekes indoklással tagadta meg a cég, közölték, hogy ők más vállalatokkal kötnek szerződést erre a feladatra, az értékelést valójában elvégző személyek pedig ezekkel a megbízott cégekkel állnak jogviszonyban. „Így az értékelést végző magánszemélyek nevét a személyes adatok védelmének érdekében nem áll módunkban kiadni” – közölte a CED. 

Miután ezt a választ kaptuk, eljárást kezdeményeztünk a magyar Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), majd ezt követően a CED végül elküldte az értékelésre szerződött partnervállalatok nevét és a velük kötött szerződéseket. Néhány szerződésben szerepelt azoknak a személyeknek neve is, akiket az értékeléssel meg kívántak bízni. Erről a dotációs rendszerről sorozatunk következő, kimondottan a CED-pályázatokkal foglalkozó részében számolunk be. A konkrét pályázatokat, vagy legalább azok egyrészét azonban a NAIH közbenjárása ellenére sem nézhettük meg. 

Bor és ingatlan

Először a szlovák Denník N, majd a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) is beszámolt róla, hogy a magyar kormány közvetlenül és egy állami alapítvány cégén keresztül is vásárolt értékes szlovákiai műemléképületeket. Mi is írtunk róla, hogy Kassán, Pozsonyban, Trencséntyeplic városában, Besztercebányán és Tornalján is vásároltak ingatlanokat. Egy szlovákiai közvetítővel, a már említett Sine Metu Polgári Társulás kezdeményezésére, a magyar állam egy középkori kolostorépületet is megvásárolt Ipolyságon. Azt pedig a HVG vette észre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programon keresztül támogatott két olyan céget, amely Világi Oszkár érdekeltségébe tartozik. A program keretében az ismert szlovákiai magyar borász, Bott Frigyes vállalata 109 millió forintot (közel 300 ezer euró), egy további borászat, Bauer Ildikó vállalkozása pedig 158 millió forintot (433 ezer euró) kapott. Bauer, ahogy a Sine Metu PT-t irányító Orosz is a Szövetség vezető tisztségviselője. 

Végtelen történet

A határon túli régiókba, azon belül a Dél-Szlovákiába áramló magyar közpénz teljes feltérképezése, a magyarországi támogatási rendszer átláthatatlansága miatt, szinte lehetetlen feladat. Ahogy arról fent írtunk, az egyes pénzcsatornák egyenként is nagyon kevés információt osztanak meg arról, kinek és mire adnak forrásokat, de az sem nyilvánvaló, hogy mennyi ilyen csatorna van. A felsoroltakon kívül ugyanis Szlovákiában is működik a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz, pontosabban annak vezetőjéhez, Demeter Szilárdhoz köthető Előretolt Helyőrség című irodalmi lap. Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank alapítványai is adtak támogatást Szlovákiába. 2015 és 2017 között a Selye János Egyetem például 684 ezer eurós dotációt kapott a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványtól. Ezen kívül vannak még a határon átnyúló ún. Interreg pályázatok, amelyek keretében a magyarországi és a szlovákiai oldalon is jelentős beruházások valósulnak meg.  

Cikkünk a Telex és az Új Szó együttműködéséből, az International Press Institute és a MIDAS által támogatott NewsSpectrum ösztöndíjprogramnak köszönhetően jöhetett létre. 

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
nrsr k

A kisebbségi törvény nem szerepel a kormány jogalkotási tervében, Gyimesire bízták az átdolgozását

telefonálás

Megszabadulhatunk a marketinghívásoktól

A síneken fekve várta a vonatot

TRAGÉDIA: Elgázolt egy férfit a vonat az állomáson

50 évvel ezelőtt elrabolta egy bébiszitter, most találta meg a családja

50 évvel ezelőtt elrabolta egy bébiszitter, most találta meg a családja

ponty

Sok helyen nem tud majd élő pontyot venni!

f

KVÍZ: Bandi, Böbe... Milyen nevekhez tartoznak a következő BECENEVEK?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.