Létszükséglet és befolyásépítés: ömlenek a magyar milliárdok a határon túlra

A Fidesz-kormány által 2010-ben megalkotott Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER), melynek egyfajta új társadalmi szerződés szerepét kellett betöltenie Magyarországon, a határon túli magyarokat is a rendszer részének tekinti – legitimálva ezzel a nagy volumenű támogatásokat. Ám amilyen egyszerűen fogalmaz a magyar középületekben kint függő Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata minderről, olyan bonyolult és átláthatatlan a támogatási rendszer.

Kutathatatlan rendszer

A szlovákiai, romániai, szerb, szlovén és horvát újságírókból álló nemzetközi csapat a dotációkat megvizsgálva óriási eltéréseket talált a nyilvánosan elérhető adatbázisokban, melyekről képet kaphatnánk a pénzek átlátható elköltéséről. A 2011–2020-as időszakban például 1,35 milliárd eurónyi támogatásról született döntés a BGA-nál, ám a nyilvánosan elérhető adatbázisban ennek az összegnek csupán 62 százaléka szerepel szerződéses támogatásként. A dotációkról szóló döntések tízezreit egyébként is nehéz vizsgálni, ami még átláthatatlanabbá teszi a támogatási rendszert: az egyes projektek dokumentációja gyakran hiányos, hiányzik, milyen kritériumoknak kell megfelelni, sok esetben utólag módosítják a megítélt összegeket – néha évekkel a döntés után –, és nem közlik ennek okát, a beszkennelt dokumentumok sokszor olvashatatlanok. Sokkal többet nem tud meg az ember akkor sem, ha közérdekű adatigényléssel kéri ki az egyes projektek elszámolását vagy zárójelentését – a BGA ilyen esetekben csak a jóváhagyott dokumentációját küldi el. Valamivel jobb a helyzet a kifizetésekről szóló adatbázissal – ám a megítélt támogatások és a kifizetések összege között óriási, 38 százalékpontos a különbség, ami túl nagy ahhoz, hogy megszüntetett vagy rosszul merített dotációk álljanak mögötte, valószínűleg egyes támogatások nem szerepelnek az adatbázisokban. A BGA nem válaszolt az újságírók ellentmondásokkal és a támogatási rendszer felépítésével kapcsolatos kérdéseire.

Támogatásfüggés

Szlovákiai szervezeteknek 2011 és 2019 között minimum 144 millió eurót hagyott jóvá a BGA. Ez rengeteg pénznek tűnik, de összehasonlítva elmarad azoktól a támogatásoktól, melyek Erdélybe jutnak – ugyanebben az időszakban Romániába 687 millió eurót hagytak jóvá. A vajdasági magyar szervezeteknek a BGA-n keresztül 143 milliót hagyhattak jóvá.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) által megszólaltatott szlovákiai szakértők egyetértenek abban, hogy a Magyarországról érkező dotációk sok esetben fontosak az itteni szervezetek számára, és nem újdonság, hogy Budapest támogatásokat oszt a teljes Kárpátmedencében. Petőcz Kálmán politológus, korábbi diplomata az ICJKnak azt mondta, hogy Budapestről azért is érkezik sok pénz Szlovákiába, mert a szlovák kormányok általában mostoha módon viszonyulnak a déli járásokhoz. „Ám annak ellenére, hogy a magyar pártok és szervezetek már régóta panaszkodnak ezzel kapcsolatban, komoly tanulmányt még nem láttam erről, csak részlegeset. Léteznek deformációk a támogatással kapcsolatban, és diszkrimináció is” – mondja Petőcz, aki szerint ugyanakkor azok a kormányok, melyekben volt magyar részvétel, igyekeztek pozitívan diszkriminálni – ám ez a szlovákokban azt az érzetet kelthette, hogy őket elhanyagolták.

Bauer Edit, az MKP korábbi EP-képviselője arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar támogatás sokszor létfontosságú. „Míg a Matica slovenskát közpénzből dotálják, a Csemadok egy centet sem kap a szlovák állami költségvetésből a fenntartásra, a rezsiköltségre” – mondta az ICJK-nak, hozzátéve, a szlovákiai református egyház – melynek tagjai túlnyomó többségben magyarok – sem olyan gazdag, mint a katolikus. „Ha valaki ilyen helyzetben segítséget kínál, talán nem akadna senki, aki elutasítaná” – mondta Bauer.

Agócs Attila, Fülek polgármestere, a Híd alelnöke az ICJK-nak azt mondta, hogy a magyar támogatás természetes, hiszen a legkevésbé fejlett járások mintegy fele épp Dél- Szlovákiában található. A dotáció átpolitizáltsága azonban szerinte probléma. „Az elmúlt években láthattuk, hogy a Fidesz az MKP-t jelölte stratégiai partnernek, és a dotációkat is ez alapján osztották el” – jegyezte meg.

Hasonlóan vélekedik Petőcz Kálmán is, aki szerint rendben van, hogy a magyar kormány támogatja a szlovákiai magyar kisebbséget, ám más kérdés, hogy ezt ideológiai alapon teszi-e, kiválasztott intézményeket dotálva. „A magyar kormány ezzel természetellenesen avatkozik bele a dél-szlovákiai folyamatokba, és ezzel a szlovák kormány nem tesz semmit” – nyilatkozta Petőcz az ICJK-nak. „Igen, Dél-Szlovákiát diszkriminálják, de a megoldás nem a támogatások ellenőrizhetetlen ideöntése, melyeket nem a minőség, hanem az ideológia alapján osztanak szét, és amely deformálja a gazdasági és a kulturális versenyt” – tette hozzá a politológus és korábbi politikus.

Az ICJK rámutatott: míg 2014-ig a szlovákiai támogatások összege nem volt kiugróan magas, 2015-től kezdve nagyságrendi változás következett be, és a támogatások összegei elsősorban a választási években voltak kiugróak. Míg 2015- ben a dotációk először lépték át az évi 10 millió eurós határt, 2016-ban már 28 millió eurónyi pénzt hagytak jóvá a BGA döntéshozói – és míg 2017-ben az összeg 17 millióra esett vissza, 2018-ban ismét csaknem 27 millió euróra kúszott fel az összeg. 2019-ben csaknem 21 millió, 2020- ban 25 millió eurónyi támogatásról született döntés a BGA-nál.

Politikusok, projektek

Az ICJK a BGA-s támogatásokkal kapcsolatos cikksorozatában figyelmeztet: a támogatások kiemelkedő kedvezményezettjei közé tartozik több olyan szervezet, melyet politikusok vezetnek és irányítanak – több közülük nemzeti jelentőségű intézmény, mely minden évben normatív támogatást kap a magyar államtól. Ilyen a szlovákiai magyarok legnagyobb közművelődési szervezete, a Csemadok, melynek élén Bárdos Gyula, az MKP politikusa áll. Őry Péter, az MKP korábbi OT-elnöke a Pro Civis polgári társulást vezeti. A Szövetség a Közös Célokért elnöke Gubík László, az MKP ifjúsági társszervezetének vezetője, aki 2014-ben a Fidesz listáján indult az EP-választáson – hozzá kötődik még a Marthos polgári társulás is, mely szintén kedvezményezettje a magyar dotációknak. Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábort szervező Sine Metu vezetője az Összefogás alelnöke, Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója pedig a párt elnöke.

Az azonban, hogy Magyarország közvetlenül támogatná a szlovákiai magyar pártok működését, egyelőre nem igazolt. Lapunk 2016-ban foglalkozott a Főnix PT ügyével, mely összesen több mint 700 ezer eurót kapott a BGA-tól tevékenységére, melynek látható jelei nem voltak – akkori MKP-s forrásaink szerint a pénz a párt kampánykasszájában végezhette. A rendőrség akkor eljárást indított az ügyben, ám a nyomozás máig nem ért véget. A rendőrség pedig Michal Slivka rendőrszóvivőn keresztül azt üzente az ICJK-nak, jelenleg nem szolgáltathat információt az eljárásról a nyomozás meghiúsulásának elkerülése érdekében.

Kegyelmezett sajtó

A politikusi projektek támogatásai azonban még mindig kisebb volumenűek, mint például a sajtó vagy a futball támogatása. A Bethlen Gábor Alap a működésének első éveiben jelentősen kevesebb projektet támogatott, elsősorban a nemzeti jelentőségűnek nevezett intézményeket – ezek állandó támogatásra jogosultak, és jó részük minden bizonnyal nem élné túl, ha a magyar kormány megvonná tőlük a támogatást. Nemzeti jelentőségű intézmény például a Selye János Egyetem, a Cserkészszövetség vagy a Fórum Kisebbségkutató Intézet.

Ugyanakkor a kedvezményezettek között felbukkan a Református Keresztyén Egyház, mely működése mellett az óvodaprogramjára kapott támogatást, a Pro Media Alapítvány, valamint két labdarúgóklub – a dunaszerdahelyi DAC és a komáromi KFC.

A sajtó támogatása korábban sem volt idegen a magyar kormánytól, és az, hogy ennek politikai célja van, korábban is egyértelmű volt. 2016- ban például a választás után nem sokkal az azóta megszűnt Szabad Újság hetilap fekete címlappal jelent meg – miután az MKP választási kudarca után nem kapott több támogatást Budapestről, és ez a halálát jelentette. A Szabad Újság mellett sokáig a tíz év alatt több mint 1,5 millió eurós dotációt kapó Szövetség a Közös Célokért által kiadott Felvidék.ma portál élt döntően magyar támogatásból, és normatív támogatást kapott a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége is, mely létrehozta a hírek.sk portált. 2017-ben azonban nagyságrendi változás történt: megjelent a Ma7 médiacsaládot létrehozó Pro Media Alapítvány, mely számára a BGA az elmúlt két évben több mint 5 millió eurót hagyott jóvá, és ez jóval több, mint az elmúlt tíz év egyéb sajtótámogatásai összesen. Puskás Attila, az alapítvány vezetője az ICJK-nak elismerte, a médiacsalád létrehozásának nem titkolt célja volt a szlovákiai magyar médiatérkép „egyoldalúságának” kiegyenlítése és a konzervatív hang felerősítése.

Az alapítvány létrehozásával kapcsolatos egyedi kérelmükben, melyet a magyar nemzetpolitikai államtitkársághoz címeztek, azt írták, a médiacsalád „megfelelő formát biztosít a nemzetpolitikai üzenetek átadásához is” – Puskás azonban az ICJK kérdésére nem részletezte, mit jelent ez pontosan.

Mindez és a magyar támogatás az ICJK szerint nem jelent automatikusan propagandát, ám az oknyomozó központ felhívja a figyelmet arra, hogy a Ma7 platformjain a 2020-as parlamenti választás előtt a vitákban rendszeresen bukkantak fel a Magyar Közösségi Összefogás listájának politikusai vitapartner nélkül. A médiacsalád pedig gyakran foglalkozik ugyan a magyar belpolitikai eseményekkel, ám teret csak a kormánypolitikusok kapnak, ellenzéki politikusokat nem szólaltatnak meg. Az ICJK rámutat arra is, hogy a magyar kormánykommunikáció elemei gyakran bukkannak fel a hetilap vagy a hírportál hasábjain, az olyan témákat, amelyek problémásak a magyar kormánypolitikusoknak, kerülik.

Foci és identitás

A legnagyobb dotációkat ugyanakkor az utóbbi időben Orbán Viktor kedvenc sportja, a futball kapja Szlovákiában is. A dunaszerdahelyi DAC akadémiájának csaknem 13 millió eurót hagytak jóvá az elmúlt 3 évben, míg a komáromi KFC több mint 9 millió euróra számíthatott a Bethlen Gábor Alapból.

„A DAC apolitikus szervezet, nem fejt ki politikai tevékenységet. A Bethlen Gábor Alap nem magát a klubot, hanem az akadémiát támogatja” – mondta az ICJK-nak Világi Oszkár, a DAC tulajdonosa. Az oknyomozó szervezet Világiról megjegyzi: a nagyvállalkozó, aki a MOLcsoport tagját, a Slovnaftot vezeti, régóta közeli kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar kormányfővel, és a politikától sem idegen, bár közvetlenül nem politizál. A DAC az ő irányítása alatt vált a szlovákiai magyarság ikonikus klubjává, melynek jelentősége nem korlátozódik Dunaszerdahelyre, és környékére – már Magyarországon is szimbólumként kezelik. A klubhoz köthető szimbólumrendszer része például a Nélküled című, Ismerős Arcok-dal, melyet a DAC szurkolói énekeltek a mérkőzéseik előtt – s utóbb már a Puskás Aréna stadionavatóján is felhangzott. Azt, hogy a DAC nem politizál, az ICJK árnyalja kissé: emlékeztet, hogy a választás előtt a stadionban a Nélküled mellett egy alkalommal megszólalt a Magyar Közösségi Összefogás kampánydala is, és korábban az Összefogás tagjai a MOL Arénánál is gyűjtöttek aláírásokat.

A DAC Academyt az anyaklubhoz hasonlóan szimbolikus feladattal ruházták fel – megnyitóján jelen volt Orbán Viktor magyar kormányfő is, aki beszédében a sporttámogatásokat nemzetpolitikai célként fogalmazta meg. „A sport a közös nyelvünk, összeköt minket. A magyar kormány ezért támogatni fogja az akadémiák létrehozását az egész Kárpát-medencében” – jelentette ki.

A szimbolikus jelentőségű és erős reklámértékű DAC mellett ugyanakkor egy jóval kisebb klub is kap támogatást: a komáromi KFC, mely egyébként az egyik legrégebbi labdarúgóklub az országban. A felnőtt csapat jelenleg a másodosztályban játszik, a klubnak azonban nagy utánpótlásbázisa van, minden ifi korcsoportban van csapata, és női csapatot is működtet.

A klubot itt azonban nem egy sikeres vállalkozó irányítja, hanem egy polgári társulás – és néhány évvel ezelőtt a KFC még komoly gondokkal küzdött. Ezért is volt meglepő, hogy a klub 2017-ben ígéretet kapott egy új stadionra, és azóta folyamatosan kap pénzt a BGA-tól a működésére is.

A stadion ugyanakkor máig nem készült el, még építeni sem kezdték – ez elsősorban a rendezetlen tulajdoni viszonyoknak volt köszönhető, a jelenlegi stadion ugyanis a város tulajdona, a pénzt pedig a klub kapta. Végül a város és a klub megegyezett: az önkormányzat 20 évre bérbe adja a stadiont, és évente 205 ezer euróval dotálja majd a működését, mindezért ingyen használhatja a létesítményt, és kap egy szavazati jog nélküli helyet a klubvezetésben. A hosszú tárgyalások azonban forrásaink szerint nem voltak könnyűek. A KFC vezetése ugyanis kifejezetten zárkózottan állt hozzá a dologhoz, és nem sok információt közölt a városvezetéssel. Ugyanígy járt az ICJK is, mikor megpróbálta megtudni, lezajlott-e már a stadionépítés közbeszerzési eljárása, mikor kezdődhetnek a munkálatok, és tulajdonképpen milyen végső költségvetésből dolgoznak majd. Az újságírók arra is keresték a választ, lesz-e átalakulás a KFC vezetési struktúrájában, és pontosan milyen forrásokból működnek majd tovább – hiszen a klub fenntartása nem olcsó, csak az éves üzemanyagköltség magasabb, mint a várostól kapott évi 50 ezer eurós támogatás. A KFC azonban elzárkózott a válaszadás elől – arra hivatkozva, hogy a stadionépítéssel kapcsolatos eljárás még nem zárult le.

Az oknyomozó projekt megvalósulását az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) támogatta. A projektben az Átlátszó Erdély, a CINS (Szerbia), az Oštro (Horvátország és Szlovénia), valamint a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) és a SME napilap működött közre. A szlovákiai csoport tagjai Kőváry Sólymos Karin (Pátria rádió), Roman Cuprik (SME), Lukáš Diko (ICJK), valamint Finta Márk (Pátria rádió, Új Szó) voltak.