Közélet

Létszükséglet és befolyásépítés: ömlenek a magyar milliárdok a határon túlra

Mióta létrejött a Nemzeti Együttműködés Rendszere Magyarországon, évről évre sok milliárd forint kerül a magyar államkasszából a határon túli közösségekhez – egy évtized alatt a Bethlen Gábor Alapnál (BGA) jóváhagyott támogatások összege már euróban is átlépte az egymilliárdos határt. Egy nemzetközi újságírócsoport megvizsgálta a támogatási rendszert és azt is, mire költik a kedvezményezettek a pénzt.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2021. március 6. 15:27

Orbán Viktor és Világi Oszkár, a DAC tulajdonosa
Orbán Viktor és Világi Oszkár, a DAC tulajdonosa - (Felvétel: DAC-archívum)

A Fidesz-kormány által 2010-ben megalkotott Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER), melynek egyfajta új társadalmi szerződés szerepét kellett betöltenie Magyarországon, a határon túli magyarokat is a rendszer részének tekinti – legitimálva ezzel a nagy volumenű támogatásokat. Ám amilyen egyszerűen fogalmaz a magyar középületekben kint függő Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata minderről, olyan bonyolult és átláthatatlan a támogatási rendszer.

Kutathatatlan rendszer

A szlovákiai, romániai, szerb, szlovén és horvát újságírókból álló nemzetközi csapat a dotációkat megvizsgálva óriási eltéréseket talált a nyilvánosan elérhető adatbázisokban, melyekről képet kaphatnánk a pénzek átlátható elköltéséről. A 2011–2020-as időszakban például 1,35 milliárd eurónyi támogatásról született döntés a BGA-nál, ám a nyilvánosan elérhető adatbázisban ennek az összegnek csupán 62 százaléka szerepel szerződéses támogatásként. A dotációkról szóló döntések tízezreit egyébként is nehéz vizsgálni, ami még átláthatatlanabbá teszi a támogatási rendszert: az egyes projektek dokumentációja gyakran hiányos, hiányzik, milyen kritériumoknak kell megfelelni, sok esetben utólag módosítják a megítélt összegeket – néha évekkel a döntés után –, és nem közlik ennek okát, a beszkennelt dokumentumok sokszor olvashatatlanok. Sokkal többet nem tud meg az ember akkor sem, ha közérdekű adatigényléssel kéri ki az egyes projektek elszámolását vagy zárójelentését – a BGA ilyen esetekben csak a jóváhagyott dokumentációját küldi el. Valamivel jobb a helyzet a kifizetésekről szóló adatbázissal – ám a megítélt támogatások és a kifizetések összege között óriási, 38 százalékpontos a különbség, ami túl nagy ahhoz, hogy megszüntetett vagy rosszul merített dotációk álljanak mögötte, valószínűleg egyes támogatások nem szerepelnek az adatbázisokban. A BGA nem válaszolt az újságírók ellentmondásokkal és a támogatási rendszer felépítésével kapcsolatos kérdéseire.

Támogatásfüggés

Szlovákiai szervezeteknek 2011 és 2019 között minimum 144 millió eurót hagyott jóvá a BGA. Ez rengeteg pénznek tűnik, de összehasonlítva elmarad azoktól a támogatásoktól, melyek Erdélybe jutnak – ugyanebben az időszakban Romániába 687 millió eurót hagytak jóvá. A vajdasági magyar szervezeteknek a BGA-n keresztül 143 milliót hagyhattak jóvá.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) által megszólaltatott szlovákiai szakértők egyetértenek abban, hogy a Magyarországról érkező dotációk sok esetben fontosak az itteni szervezetek számára, és nem újdonság, hogy Budapest támogatásokat oszt a teljes Kárpátmedencében. Petőcz Kálmán politológus, korábbi diplomata az ICJKnak azt mondta, hogy Budapestről azért is érkezik sok pénz Szlovákiába, mert a szlovák kormányok általában mostoha módon viszonyulnak a déli járásokhoz. „Ám annak ellenére, hogy a magyar pártok és szervezetek már régóta panaszkodnak ezzel kapcsolatban, komoly tanulmányt még nem láttam erről, csak részlegeset. Léteznek deformációk a támogatással kapcsolatban, és diszkrimináció is” – mondja Petőcz, aki szerint ugyanakkor azok a kormányok, melyekben volt magyar részvétel, igyekeztek pozitívan diszkriminálni – ám ez a szlovákokban azt az érzetet kelthette, hogy őket elhanyagolták.

01

Bauer Edit, az MKP korábbi EP-képviselője arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar támogatás sokszor létfontosságú. „Míg a Matica slovenskát közpénzből dotálják, a Csemadok egy centet sem kap a szlovák állami költségvetésből a fenntartásra, a rezsiköltségre” – mondta az ICJK-nak, hozzátéve, a szlovákiai református egyház – melynek tagjai túlnyomó többségben magyarok – sem olyan gazdag, mint a katolikus. „Ha valaki ilyen helyzetben segítséget kínál, talán nem akadna senki, aki elutasítaná” – mondta Bauer.

Agócs Attila, Fülek polgármestere, a Híd alelnöke az ICJK-nak azt mondta, hogy a magyar támogatás természetes, hiszen a legkevésbé fejlett járások mintegy fele épp Dél- Szlovákiában található. A dotáció átpolitizáltsága azonban szerinte probléma. „Az elmúlt években láthattuk, hogy a Fidesz az MKP-t jelölte stratégiai partnernek, és a dotációkat is ez alapján osztották el” – jegyezte meg.

Hasonlóan vélekedik Petőcz Kálmán is, aki szerint rendben van, hogy a magyar kormány támogatja a szlovákiai magyar kisebbséget, ám más kérdés, hogy ezt ideológiai alapon teszi-e, kiválasztott intézményeket dotálva. „A magyar kormány ezzel természetellenesen avatkozik bele a dél-szlovákiai folyamatokba, és ezzel a szlovák kormány nem tesz semmit” – nyilatkozta Petőcz az ICJK-nak. „Igen, Dél-Szlovákiát diszkriminálják, de a megoldás nem a támogatások ellenőrizhetetlen ideöntése, melyeket nem a minőség, hanem az ideológia alapján osztanak szét, és amely deformálja a gazdasági és a kulturális versenyt” – tette hozzá a politológus és korábbi politikus.

Az ICJK rámutatott: míg 2014-ig a szlovákiai támogatások összege nem volt kiugróan magas, 2015-től kezdve nagyságrendi változás következett be, és a támogatások összegei elsősorban a választási években voltak kiugróak. Míg 2015- ben a dotációk először lépték át az évi 10 millió eurós határt, 2016-ban már 28 millió eurónyi pénzt hagytak jóvá a BGA döntéshozói – és míg 2017-ben az összeg 17 millióra esett vissza, 2018-ban ismét csaknem 27 millió euróra kúszott fel az összeg. 2019-ben csaknem 21 millió, 2020- ban 25 millió eurónyi támogatásról született döntés a BGA-nál.

Politikusok, projektek

Az ICJK a BGA-s támogatásokkal kapcsolatos cikksorozatában figyelmeztet: a támogatások kiemelkedő kedvezményezettjei közé tartozik több olyan szervezet, melyet politikusok vezetnek és irányítanak – több közülük nemzeti jelentőségű intézmény, mely minden évben normatív támogatást kap a magyar államtól. Ilyen a szlovákiai magyarok legnagyobb közművelődési szervezete, a Csemadok, melynek élén Bárdos Gyula, az MKP politikusa áll. Őry Péter, az MKP korábbi OT-elnöke a Pro Civis polgári társulást vezeti. A Szövetség a Közös Célokért elnöke Gubík László, az MKP ifjúsági társszervezetének vezetője, aki 2014-ben a Fidesz listáján indult az EP-választáson – hozzá kötődik még a Marthos polgári társulás is, mely szintén kedvezményezettje a magyar dotációknak. Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábort szervező Sine Metu vezetője az Összefogás alelnöke, Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója pedig a párt elnöke.

Az azonban, hogy Magyarország közvetlenül támogatná a szlovákiai magyar pártok működését, egyelőre nem igazolt. Lapunk 2016-ban foglalkozott a Főnix PT ügyével, mely összesen több mint 700 ezer eurót kapott a BGA-tól tevékenységére, melynek látható jelei nem voltak – akkori MKP-s forrásaink szerint a pénz a párt kampánykasszájában végezhette. A rendőrség akkor eljárást indított az ügyben, ám a nyomozás máig nem ért véget. A rendőrség pedig Michal Slivka rendőrszóvivőn keresztül azt üzente az ICJK-nak, jelenleg nem szolgáltathat információt az eljárásról a nyomozás meghiúsulásának elkerülése érdekében.

02

Kegyelmezett sajtó

A politikusi projektek támogatásai azonban még mindig kisebb volumenűek, mint például a sajtó vagy a futball támogatása. A Bethlen Gábor Alap a működésének első éveiben jelentősen kevesebb projektet támogatott, elsősorban a nemzeti jelentőségűnek nevezett intézményeket – ezek állandó támogatásra jogosultak, és jó részük minden bizonnyal nem élné túl, ha a magyar kormány megvonná tőlük a támogatást. Nemzeti jelentőségű intézmény például a Selye János Egyetem, a Cserkészszövetség vagy a Fórum Kisebbségkutató Intézet.

Ugyanakkor a kedvezményezettek között felbukkan a Református Keresztyén Egyház, mely működése mellett az óvodaprogramjára kapott támogatást, a Pro Media Alapítvány, valamint két labdarúgóklub – a dunaszerdahelyi DAC és a komáromi KFC.

A sajtó támogatása korábban sem volt idegen a magyar kormánytól, és az, hogy ennek politikai célja van, korábban is egyértelmű volt. 2016- ban például a választás után nem sokkal az azóta megszűnt Szabad Újság hetilap fekete címlappal jelent meg – miután az MKP választási kudarca után nem kapott több támogatást Budapestről, és ez a halálát jelentette. A Szabad Újság mellett sokáig a tíz év alatt több mint 1,5 millió eurós dotációt kapó Szövetség a Közös Célokért által kiadott Felvidék.ma portál élt döntően magyar támogatásból, és normatív támogatást kapott a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége is, mely létrehozta a hírek.sk portált. 2017-ben azonban nagyságrendi változás történt: megjelent a Ma7 médiacsaládot létrehozó Pro Media Alapítvány, mely számára a BGA az elmúlt két évben több mint 5 millió eurót hagyott jóvá, és ez jóval több, mint az elmúlt tíz év egyéb sajtótámogatásai összesen. Puskás Attila, az alapítvány vezetője az ICJK-nak elismerte, a médiacsalád létrehozásának nem titkolt célja volt a szlovákiai magyar médiatérkép „egyoldalúságának” kiegyenlítése és a konzervatív hang felerősítése.

Az alapítvány létrehozásával kapcsolatos egyedi kérelmükben, melyet a magyar nemzetpolitikai államtitkársághoz címeztek, azt írták, a médiacsalád „megfelelő formát biztosít a nemzetpolitikai üzenetek átadásához is” – Puskás azonban az ICJK kérdésére nem részletezte, mit jelent ez pontosan.

Mindez és a magyar támogatás az ICJK szerint nem jelent automatikusan propagandát, ám az oknyomozó központ felhívja a figyelmet arra, hogy a Ma7 platformjain a 2020-as parlamenti választás előtt a vitákban rendszeresen bukkantak fel a Magyar Közösségi Összefogás listájának politikusai vitapartner nélkül. A médiacsalád pedig gyakran foglalkozik ugyan a magyar belpolitikai eseményekkel, ám teret csak a kormánypolitikusok kapnak, ellenzéki politikusokat nem szólaltatnak meg. Az ICJK rámutat arra is, hogy a magyar kormánykommunikáció elemei gyakran bukkannak fel a hetilap vagy a hírportál hasábjain, az olyan témákat, amelyek problémásak a magyar kormánypolitikusoknak, kerülik.

Foci és identitás

A legnagyobb dotációkat ugyanakkor az utóbbi időben Orbán Viktor kedvenc sportja, a futball kapja Szlovákiában is. A dunaszerdahelyi DAC akadémiájának csaknem 13 millió eurót hagytak jóvá az elmúlt 3 évben, míg a komáromi KFC több mint 9 millió euróra számíthatott a Bethlen Gábor Alapból.

„A DAC apolitikus szervezet, nem fejt ki politikai tevékenységet. A Bethlen Gábor Alap nem magát a klubot, hanem az akadémiát támogatja” – mondta az ICJK-nak Világi Oszkár, a DAC tulajdonosa. Az oknyomozó szervezet Világiról megjegyzi: a nagyvállalkozó, aki a MOLcsoport tagját, a Slovnaftot vezeti, régóta közeli kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar kormányfővel, és a politikától sem idegen, bár közvetlenül nem politizál. A DAC az ő irányítása alatt vált a szlovákiai magyarság ikonikus klubjává, melynek jelentősége nem korlátozódik Dunaszerdahelyre, és környékére – már Magyarországon is szimbólumként kezelik. A klubhoz köthető szimbólumrendszer része például a Nélküled című, Ismerős Arcok-dal, melyet a DAC szurkolói énekeltek a mérkőzéseik előtt – s utóbb már a Puskás Aréna stadionavatóján is felhangzott. Azt, hogy a DAC nem politizál, az ICJK árnyalja kissé: emlékeztet, hogy a választás előtt a stadionban a Nélküled mellett egy alkalommal megszólalt a Magyar Közösségi Összefogás kampánydala is, és korábban az Összefogás tagjai a MOL Arénánál is gyűjtöttek aláírásokat.

03

A DAC Academyt az anyaklubhoz hasonlóan szimbolikus feladattal ruházták fel – megnyitóján jelen volt Orbán Viktor magyar kormányfő is, aki beszédében a sporttámogatásokat nemzetpolitikai célként fogalmazta meg. „A sport a közös nyelvünk, összeköt minket. A magyar kormány ezért támogatni fogja az akadémiák létrehozását az egész Kárpát-medencében” – jelentette ki.

A szimbolikus jelentőségű és erős reklámértékű DAC mellett ugyanakkor egy jóval kisebb klub is kap támogatást: a komáromi KFC, mely egyébként az egyik legrégebbi labdarúgóklub az országban. A felnőtt csapat jelenleg a másodosztályban játszik, a klubnak azonban nagy utánpótlásbázisa van, minden ifi korcsoportban van csapata, és női csapatot is működtet.

A klubot itt azonban nem egy sikeres vállalkozó irányítja, hanem egy polgári társulás – és néhány évvel ezelőtt a KFC még komoly gondokkal küzdött. Ezért is volt meglepő, hogy a klub 2017-ben ígéretet kapott egy új stadionra, és azóta folyamatosan kap pénzt a BGA-tól a működésére is.

A stadion ugyanakkor máig nem készült el, még építeni sem kezdték – ez elsősorban a rendezetlen tulajdoni viszonyoknak volt köszönhető, a jelenlegi stadion ugyanis a város tulajdona, a pénzt pedig a klub kapta. Végül a város és a klub megegyezett: az önkormányzat 20 évre bérbe adja a stadiont, és évente 205 ezer euróval dotálja majd a működését, mindezért ingyen használhatja a létesítményt, és kap egy szavazati jog nélküli helyet a klubvezetésben. A hosszú tárgyalások azonban forrásaink szerint nem voltak könnyűek. A KFC vezetése ugyanis kifejezetten zárkózottan állt hozzá a dologhoz, és nem sok információt közölt a városvezetéssel. Ugyanígy járt az ICJK is, mikor megpróbálta megtudni, lezajlott-e már a stadionépítés közbeszerzési eljárása, mikor kezdődhetnek a munkálatok, és tulajdonképpen milyen végső költségvetésből dolgoznak majd. Az újságírók arra is keresték a választ, lesz-e átalakulás a KFC vezetési struktúrájában, és pontosan milyen forrásokból működnek majd tovább – hiszen a klub fenntartása nem olcsó, csak az éves üzemanyagköltség magasabb, mint a várostól kapott évi 50 ezer eurós támogatás. A KFC azonban elzárkózott a válaszadás elől – arra hivatkozva, hogy a stadionépítéssel kapcsolatos eljárás még nem zárult le.

Mi a helyzet más országokban?

A magyar adófizetők pénzéből a kormány Szlovákián kívül Romániába, Ukrajnába, Szerbiába, Szlovéniába, Horvátországba (és kisebb mértékben sok más országba) is juttat dotációkat. A nemzetközi újságírócsoport ezekre a támogatásokra is rávilágított. A külhoni támogatások sokfélék, ám a 2011 és 2020 között született döntések és kifizetések között nagyon sok a hasonlóság – a célországtól függetlenül. A Romániába, Szlovákiába, Horvátországba, Szerbiába és Szlovéniába érkezett magyar közpénzt főként médiára és labdarúgásra szánták.

 

Szerbiában – Szlovákiához hasonlóan – nagy összegek érkeznek Budapestről a médiára és az egyházhoz. A szerb CINS oknyomozó központ kutatása szerint az elmúlt 10 év során nagyjából 12 millió eurót fizettek 10 szerbiai magyar médiacég munkájáért. Ezek tartalmukat tekintve nem mondhatók kritikusnak, ha Orbánról és kormányáról van szó. A szerb oknyomozók olyan projektre is rábukkantak, mely a magyar miniszterelnök két legnagyobb szenvedélyét ötvözte – a vallást és a focit. A Munkás Szent József Római Katolikus Plébánia egy futballakadémia és egy a focipályát körülvevő kerítés megépítésére kapott támogatást.

 

Horvátországban az Oštro újságírói milliós fociklub-támogatásokra bukkantak, emellett pedig mezőgazdasági és oktatási hozzájárulásokra is jutott pénz a BGA-ból. A dotációk nagy része viszont még így is a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségén folyik keresztül. A szervezet szoros kapcsolatban áll Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel is.

 

A foci nagy szenvedély a szlovéniai magyar közösségben is. 2011 és 2020 között összesen 17,4 millió euró érkezett Budapestről az országba. Ennek 60 százalékát a lendvai labdarúgó-szövetség kapta egy fociakadémia létrehozására. Jelentős támogatásokban részesült a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, melyet az ottani magyar nemzetiség csúcsszervezetének tartanak. Vezetője Horváth Ferenc, aki a szlovén parlament képviselője is egyben. A szlovén Korrupcióellenes Bizottság viszont ezt összeférhetetlennek tartotta az MMÖNK elnökségével. Horváth viszont megtartotta mindkét tisztségét, és beperelte a bizottságot. Az Átlátszó Erdély feltárása arra is rámutatott, hogy a Magyarországról érkező támogatásokkal akár sakkban is tarthatja politikai partnerét a magyar kormány – ez esetben a legnagyobb romániai magyar pártot, az RMDSZ-t. Ez pedig lehetővé tette, hogy a magyar kormány lényeges politikai befolyást építsen ki Erdélyben. Épp ennek a kontrollnak a megtartása miatt – az Átlátszó Erdély információ szerint – a Romániába érkező nagy, milliárdos összegű támogatásokról Orbán Viktor dönt személyesen, és a BGA már csak ezt az utasítást hajtja végre.

Az oknyomozó projekt megvalósulását az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) támogatta. A projektben az Átlátszó Erdély, a CINS (Szerbia), az Oštro (Horvátország és Szlovénia), valamint a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) és a SME napilap működött közre. A szlovákiai csoport tagjai Kőváry Sólymos Karin (Pátria rádió), Roman Cuprik (SME), Lukáš Diko (ICJK), valamint Finta Márk (Pátria rádió, Új Szó) voltak.

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Komárom

Gyűjtsünk szemetet, de okosan

Matovič

„Díjazták” Matovič szexista kijelentését

Vályi Horváth Erika

Könyveket fordít, irodalommal gyógyít

koronavírus-vakcina

Vakcináció: 3050 jelentést kapott eddig a ŠÚKL lehetséges mellékhatásokról

Dunaszerdahely

Részleges iskolanyitás sok rögtönzéssel

koronavírus-vakcina

Már a 45 év felettiek is regisztrálhatnak az oltásra

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.