Korčok: Tudni akarunk arról, mit csinál nálunk a magyar kormány

„Arra kértük Magyarországot, hogy kormányprogramjának azon pontjait, amelyek Szlovákiában valósulnak meg, vagy érintik az országot, úgy hajtsák végre, ahogy az a nemzetközi kapcsolatokban szokásos. Ez azt jelenti a két ország közti egyeztetést és jóváhagyást követően kerüljön ezekre sor” – monda Korčok a két miniszter közös sajtótájékoztatóján kedden. A szlovák tárcavezető szerint el kell kerülni, hogy a magyar kormány egyes szlovákiai aktivitásairól a szlovák fél a sajtóból értesüljön. Példaként azt említette, amikor a magyar kabinet Kassa központjában lévő műemléképületeket vásárolt meg, köztük a Csáky-Dessewffy-palotát is. „Azzal kapcsolatban is kapok kérdéseket, hogy a magyar kormány egy olyan alap létrehozását hagyta jóvá, amelyből a közép- és kelet-európai országokban vásárolnának fel mezőgazdasági területeket” – tette hozzá a szlovák külügyminiszter, de a Budapest által finanszírozott templomfelújításokat is ide sorolta. Az iskolákra és kultúrára adott magyarországi támogatásokkal kapcsolatban pedig arról beszélt, ezt a témakört egy 2004-es államközi egyezmény szabályozza. „Azt kértem, térjünk vissza ehhez az egyezményhez, mert a szlovák oldalon úgy érezzük, a támogatások gyakorlati megvalósítása eltér attól, amiben 2004-ben megegyeztünk” – mondta Korčok. A szlovák külügyminiszter közölte, a magyar állam által Dél-Szlovákiába adott gazdaságélénkítési támogatásokkal kapcsolatban pedig abban állapodtak meg, ezeket a pénzeket a jövőben kétoldali egyeztetés alapján és a két állam által kölcsönösen elfogadott feltételrendszer mellett fizetik majd ki. „Tudnunk kell, hogy milyen kritériumok alapján, ki fér ezekhez hozzá, és összhangban vannak-e ezeka támogatások az uniós joggal” – fejtette ki Korčok.

Szijjártó: A támogatás marad

Szijjártó a szlovákiai ingatlanvásárlások okát, annak ellenére, hogy arra az újságírók nyíltan rákérdeztek, nem árulta el. A magyar külügyminiszter egyértelműen kijelentette, hogy folytatni fogják a szlovákiai szereplők támogatását is. „Mindezt oly módon, hogy tiszteletben tartjuk az európai uniós szabályokat. Teljes transzparenciát biztosítunk, a szlovák fél által kért információkat rendelkezésre bocsátjuk” – mondta a magyar tárcavezető. Egy olyan keretrendszert akarnak létrehozni, amelyet a szlovák-magyar vegyesbizottság felügyelne majd. Szijjártó szerint ugyanígy fog működni az oktatási és kulturális támogatások ellenőrzése, amelyet a kisebbségi vegyesbizottság felügyel majd. A magyar külügy vezetője ígéretet tett arra, hogy a Budapest által finanszírozott szlovákiai templomfelújításokról is tájékoztatja a pozsonyi partnerét.

A transzparencia

A magyarországi támogatásokra vonatkozó elvárásokkal kapcsolatban a szlovák külügynél aziránt érdeklődtünk, Pozsony feltételként támasztja-e, hogy ezeket a támogatásokat a nyilvánosság számára is átlátható módon ítéljék oda és fizessék ki. Ahogy azt ugyanis lapunk is feltárta, egy-egy magyarországi támogatási program keretében több tízmillió eurót osztanak szét anélkül, hogy nyilvános lenne, ki döntött a támogatásokról és pontosan mire költik a pénzt a kedvezményezettek. A szlovák külügyminisztérium a válaszában azt írja, a magyar és a szlovák fél a közeljövőben fogja kialakítani, milyen kötelező érvényű rendszer vonatkozzon a támogatásokra. „A kialakított rendszer transzparens lesz” – írja a szlovák tárca.

A Beneš-dekrétumok

Korčok a magyar kollégájával való találkozó után arról is beszélt, hogy a közös történelem eseményeihez a két ország politikusainak felelősen kell viszonyulniuk. „Mindezt azért, hogy ne korbácsoljuk fel az indulatokat” – mondta. A szlovák miniszter azt javasolta, hogy ezekkel a kérdésekkel ne politikusok, hanem egy történészekből álló csoport foglalkozzon. Azt is indítványozta, hogy magyar kollégájával hat hónaponként rendszeresen tartsanak olyan találkozót, ahol a két ország közti ügyekkel foglalkoznak. „A magyar-szlovák alapszerződés nyomán létrehozott 12 bizottságot újra szeretnék éleszteni, hogy ezekben is megvitassák a két ország közti ügyeket” – mondta a szlovák külügyminiszter.

A két tárcavezető közös sajtótájékoztatóján Beneš-dekrétumok a kérdése is felmerült. Az egyik újságíró a kérdésében ugyanis felidézte, hogy a hétvégén alakult Szövetség nevű párt céljai között a kollektív bűnösséget megfogalmazó dekrétumok kérdésének megnyitása is szerepel. Korčok azt hangsúlyozta, a két országnak különböző a történelemszemlélete. „Egyszerűen elutasítom, hogy valaki a kollektív bűnösségről beszéljen” – mondta a szlovák külügyminiszter. Egyben arra emlékeztetett, hogy 2007-ben, amikor a szlovák parlament elfogadta a Beneš-dekrétumok megmásíthatatlanságát, a kollektív bűnösség elvét ugyanakkor elítélték. „A Szövetség álláspontját tudomásul veszem” – mondta, és hozzátette bízik benne, hogy a kérdéses párt programjában nem az etnikai, hanem a polgári elv dominál majd.

Szijjártó is elismerte, hogy a két országban különböző történelemszemlélet uralkodik. „Őszintén remélem, tiszteletben fogjuk tudni tartani egymás érzéseit a történelemmel kapcsolatban” – tette hozzá azzal, hogy a kollektív bűnösség elvét ők is elfogadhatatlannak tartják. Majd Korčokra hivatkozott, aki azt mondta neki, a dekrétumoknak nincs jogi hatálya. Itt fontos megjegyezni, hogy a lapunk által feltárt esetek, a D4R7 alatti telkek ügye, ennek az ellenkezőjét látszik bizonyítani. A kérdéses ingatlanoknak a dekrétumok alapján történő elkobzását ugyanis a szlovák hatóságok a jelenben akarják bevégezni.

Jön a pénz Pestről

Szijjártó a találkozó utáni sajtótájékoztatón felsorolta, milyen élénk gazdasági kapcsolatok fűzik egymáshoz Szlovákiát és Magyarországot. Arról beszélt, hogy október végén átadják a Miskolcot Kassával összekötő gyorsforgalmi utat. A miniszter a határon átmenő forgalom szempontjából hangsúlyozta ennek az infrastruktúra-fejlesztésnek a fontosságát. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a szakasz elkészültével lényegében autópálya köti majd össze Kassát Pozsonnyal, de ez az út Budapesten keresztül vezet. „A jövő hét közepétől Neszmélynél már járni fog a komp a Dunán” – tette hozzá, de a visegrádi gyorsvasút megvalósítása irányába tett első lépésekről is beszélt.

Arra is kitért, hogy hozzávetőlegesen 3800 szlovákiai vállalkozónak összesen 21 milliárd forintnyi (64,4 millió euró) támogatást utaltak, 8 milliárd forintot (22,4 millió euró) pedig a szlovákiai templomok felújítására költöttek.