Átláthatatlanul osztottak szét közel 44 millió euró magyar közpénzt dél-szlovákiai vállalkozóknak

A Felvidéki Gazdaságélénkítő Programon, más néven a Baross-pályázatokként ismert támogatási rendszeren keresztül már évek óta áramlik a magyar adófizetők pénze a dél-szlovákiai vállalkozókhoz és vállalatokhoz. A gazdaságélénkítő program legutóbbi, 2019-ben indult ciklusában 3 pályázati felhívásra beérkezett kérelmekre összesen több mint 15,32 milliárd forintot, azaz több mint 43,8 millió eurót ítéltek meg.

A pénzt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium intézményeként a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. osztja szét. A támogatási rendszer szlovákiai népszerűsítését azonban a Baross Alapítvány végzi, amelynek vezetője Iván Tamás, az MKP aktív politikusa és parlamenti képviselőjelöltje. A támogatásokat a Baross Gábor Tervben foglalt elvek mentén ítélik meg, amit többek közt Farkas Iván, az MKP jelenlegi alelnöke dolgozott ki. A párt egyébként szerdán külön hírlevelet küldött szét, amelyben a Baross-pályázatok eredményeire hívja fel a figyelmet, de rendszeresen közli honlapján is a támogatásokkal kapcsolatos információkat. Iván Tamás lapunknak adott nyilatkozatában azonban élesen elhatárolódott attól, hogy a támogatásokat az MKP-hoz való kötődés alapján ítélnék meg.

Megkeresésünkre a CED nem adott érdemi információt arról, hogy milyen módon és főleg kicsoda bírálja el a beérkező pályázatokat. Az intézmény ugyancsak megtagadta az arra vonatkozó információkat, hogy a nyertes vállalkozók mire kértek a magyar államtól esetenként egymillió eurónál is nagyobb összeget.

A nagy pályázatok
A Baross-pályázatok támogatási rendszere azonban rendkívül átláthatatlan. A nyertes kérelmek felsorolása a magyarországi lebonyolító, a CED által létrehozott honlapon érhető el. Ezzel párhuzamosan a szlovákiai Baross Alapítvány a szlovákiai gazdák és kisvállalkozók számára igyekszik közvetíteni a pályázatokkal kapcsolatos információkat. 2019-ben három pályázati kiírást (itt, itt és itt) tettek közzé. Ezek közül a legnagyobb keretösszeg, 6,74 milliárd forint, vagyis 19,28 millió euró a nagyobb vállalatoknak szánt pályázati felhíváshoz tartozott. A pénzt 34 vállalat között osztották szét, néhány vállalat két pályázatot is nyert. Ilyen volt a legnagyobb támogatást elnyerő MA-tyas s.r.o., amely kerekítve 1,72 millió eurós támogatást kapott. A bodrogszerdahelyi vállalat a szlovák cégadatok szerint főleg építkezési munkákkal, közművek szerelésével foglalkozik, 2021-ben egy alkalmazottja volt, a céghez tartozó honlapot pedig nem találtunk.

A pályázat nyertesei között van még a Pat (Patince) községbe bejegyzett N.I.O. spol. s.r.o., amelyet a magyar állam kerekítve 1,57 millió euróval támogatott, és amely főként mezőgazdasággal foglalkozik. Kerekítve 1,37 millió eurót nyert a hernádcsányi (Čaňa) UBM Invest Slovakia s.r.o. nevű, főleg az állattenyésztés területén tevékenykedő cég, amely egy takarmánygyártó, gabona- és fehérjenövény-kereskedő cégcsoport tagja.

A kis- és középvállalkozók
A Baross-pályázatok másik csoportja, a kis- és középvállalkozóknak juttatott vissza nem térítendő magyarországi állami támogatás. Itt összesen 1396 nyertes pályázónak fizettek ki kerekítve 5,03 milliárd forintot, vagyis 14,38 millió eurót a magyar adófizetők pénzéből. A legtöbb ide pályázó vállalkozó, nagyjából 350 kérelmező, ötmillió forintos (14 302 euró) vagy annál valamivel magasabb támogatásban részesült. További, hozzávetőlegesen 320 kérvényező a 5 és 4 millió forint (11 400–14 300 euró) közötti összeget nyert. De vannak egészen kis összegű támogatások is, a legkisebb, mindössze 338 278 forint (967 euró).

Mezőgazdasági pénzek
A Baross-pályázatok harmadik csoportja a mezőgazdasági kisvállalkozóknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás. Jelenlegi pályázati ciklusban 872 gazdának fizettek ki összesen kerekítve 3,55 milliárd forintot, ami 10,15 millió eurónak felel meg. A magyar állami támogatás felső határa itt is valamivel ötmillió forint (14 302 euró) felett van, és a legtöbb támogatott gazdának, hozzávetőlegesen 360 kérelmezőnek, e körüli összeget ítéltek meg. A legalacsonyabb összeg ebben a kategóriában 803 064 forint (2297) euró volt.

CED: minden titkos
Az utóbbi két pályázati felhívás nyerteseire egyaránt jellemző, hogy egyéni, vagy kisvállalkozókról, esetleg magánszemélyekről van szó, de ennél többet nem tudtunk kideríteni. A pályázatokat elbíráló, lebonyolító magyarországi intézmény, a CED ugyanis csak a pályázó személy vagy vállalat nevét és az elnyert összeget teszi közzé. Ez sem mindig egyértelmű, találtunk hibásan feltüntetett cégnevet, más elírásokat, a legnagyobb pályázatokat és elnyert összegeket tartalmazó dokumentum pedig elektronikusan nem kereshető. Az sem világos, hogy mit tartalmaztak a pályázatok, más szóval mire kérték és kapták a magyar adófizetők pénzét. A nyilvánosan elérhető dokumentumokból az sem derül ki, hogy milyen kritériumok vagy pontrendszer alapján bírálták el az egyes pályázatokat. Mindezért megkerestük a CED-et, amely kérdéseinkre írásban válaszolt.

A magyarországi intézmény közléséből kiderült, hogy a beérkezett pályázatok viszonylag nagy arányban nyernek is. Kis- és középvállalkozások számára szóló kiírásra 1769 pályázat érkezett és 1396 nyert, a mezőgazdasági támogatásokra 1060-an pályáztak és 872-en nyertek, a nagy összegű pályázatokra pedig 60 kérelem érkezett be és 37 nyert. Az utóbbi esetében három szereplő két kérelmet is beadott. Kértük, hogy a CED küldje el a sikertelen pályázók listáját, de azt a választ kaptuk, hogy ez nem nyilvános.

Nevenincs pénzosztók
Arra a kérdésünkre pedig, hogy milyen kritériumok mentén választották ki a nyertes pályázatokat, létezik-e valamiféle pontrendszer, ami alapján értékelik a kérelmeket, a CED kitérő választ adott. „A pályázatok a pályázati felhívásban – az európai uniós gyakorlattal összhangban – meghatározott szempontok szerint lettek elbírálva” – fogalmaznak a lapunknak küldött nyilatkozatban. A kiírásban a pályázati feltételek, kizáró okok szerepelnek, azt, hogy például milyen bizottságok döntenek a kérelmekről, nem tartalmazzák. Ezért aztán aziránt is érdeklődtünk, hogy pontosan ki végzi a kérelmek értékelését, mi a neve és beosztása az egyes pályázatokat elbíráló személyeknek. Amire ugyancsak kitérő és némileg nehezen értelmezhető választ kaptunk: „A pályázatokat független, a CED Nonprofit Kft. a vonatkozó jogszabályok alapján készült beszerzési eljárásrendjének megfelelően által kiválasztott szakmai értékelők pontozták.” Ezután azt kértük, hogy legalább a beérkezett pályázatok pontszámait küldjék el, amire ugyancsak azt a választ kaptuk, hogy a pályázatok értékelése nem nyilvános.

Megpróbáltuk kikérni a legnagyobb összeget nyert pályázó kérelmét, amiből megtudhattuk volna, hogy mikor, mire kérte a kérdéses cég a magyar államtól az adófizetők pénzét, de erre is a következő választ kaptuk: „A beérkezett pályázatok nem nyilvánosak.”

„Mi csak kommunikáljuk”
Iván Tamás, a támogatási rendszer szlovákiai népszerűsítését végző Baross Alapítvány ügyvezetője lapunknak elmondta, a pályázati kiírások előkészítésében ők is részt vesznek, majd pedig fórumokat szerveznek, ahol a célcsoportba tartozó vállalkozókkal ismertetik a támogatási lehetőséget.

Iván rámutatott, a három szóban forgó pályázati felhívást még 2019-ben írták ki, de 2017-ben is volt már a kisvállalkozóknak szóló kiírás. 2019 óta pedig nem indult új támogatási ciklus. A pályázatok elbírálására vonatkozó kérdésünkkel azonban a CED-hez irányított minket.

Iván elmondta, a kisebb összegű, legfeljebb 14–15 ezer euró értékű pályázatok jó lehetőséget nyújtanak azoknak a gazdáknak, kisvállalkozóknak, akik valamilyen gépet akarnak beszerezni. A nagy összegű, akár az egymillió euró feletti összeget is elérő támogatásokat pedig ingatlan- és technológiafejlesztésre, eszközpark felújítására adták. Iván kiemelte, a kiírás szerint a nyertes nagyobb cégeknek beszállítói szerződést kell kötniük a támogatási rendszerben részt vevő kisvállalkozókkal, vagy pedig új munkaerőt kell felvenniük. Hozzátette, a nagyobb pályázati felhívások eddig elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás területén működő vállalatokat, vállalkozókat segítik. „Ugyanis ezeket látjuk a kitörési pontoknak” – mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte megfelelően átlátható-e a támogatási struktúra, az ügyvezető azzal válaszolt, hogy ez ugyancsak a CED kompetenciája. Hangsúlyozta, minden, ami a pályázati rendszer körül történik, az összhangban van a magyarországi, a szlovákiai és az uniós jogszabályokkal is. Iván kiemelte, nem tud róla, hogy az MKP-hoz köthető vállalatok, vagy vállalkozások esetleg felül lennének reprezentálva a nyertes pályázatok között. „Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a pályázatokat szakmailag bírálják el. Arról, hogy milyen vallási felekezetűek, politikai szimpátiájúak vagy párthoz tartozóak a pályázaton nyertes emberek, nekünk nincsen információnk” – mondta. Iván azonban nem titkolja, hogy ő maga is az MKP tagja. A 2020-as parlamenti választáson a párt jelöltjeként a lista viszonylag előkelő, 20. helyén indult.

Az MKP hárít
Megkerestük az MKP-t is, amelynél az iránt érdeklődtünk, van-e ráhatásuk arra, ki nyer a kérdéses pályázatokon. A párt írásos válaszában ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy az elbírálásért a CED felel, a folyamat pedig a törvényekkel összhangban zajlik. Ugyancsak a CED-re hivatkoztak, amikor azt kérdeztük, MKP-tagok részt vesznek-e a pályázatok elbírálásában, így tőlük erre sem kaptunk választ. Arra a kérdésünkre, hogy az MKP háttérstruktúrái részt vesznek-e a pályázatok lebonyolításában, a párt közleménye azt írja, a program kommunikációjáért a Baross Alapítvány felel.

Erdélyben is van
Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál felelős szerkesztője lapunknak elmondta, más határon túli régiókban is működik hasonló támogatási rendszer. Erdélyben a magyar külügyminisztérium által hasonló módon adott dotáció még átláthatatlanabb, mert ott a nyertes pályázókról még azt sem lehet megállapítani, mekkora támogatást kaptak. Sipos szerint az erdélyi támogatási rendszer irányítása is személyi átfedést mutat az RMDSZ párttal, amely a magyar kormány ottani partnere. Úgy látja, valószínűleg az így adott pénznek a nagy része hasznos gazdasági befektetés. „A rendszer átláthatatlansága azonban akkor is a gyanú ködét tartja az egész fölött, ha a pályázók nagy része becsületes vállalkozó” – mondta az újságíró.