Már nem csupán Norvégiát, Európát is meghódítaná az északi kis csapat

Az FK Bodö/Glimt idén lesz 109 éves. A klubot 1916. szeptember 19-én alapították, de ezzel Nordland megyében nem tartoztak a legelsők közé, hiszen Narvik, Mo i Rana vagy Mosjöen városa már rendelkezett futballcsapattal.

A Glimt 1919-ben nyerte meg első címét, Nordland megye bajnoka lett, majd jöttek az 1920-as évek, amikor a rossz anyagi helyzet miatt felmerült, hogy beolvad más klubokba. A helyzet azonban javult, az 1969-ben megszűnt északnorvég kupasorozatban (Nord-Norgesmesterskap) kilencszer is az élen végzett, és még öt finálé részese lehetett. Ez azért számított nagy fegyverténynek, mert az északi klubok 1963-ig nem indulhattak el az országos Norvég Kupában.

Sőt, az északiak 1972-ig a norvég labdarúgás legfelsőbb osztályában sem képviseltethették magukat, mondván, nem tudtak olyan szinten versenyezni, mint a déliek. 1973-ban kicsit enyhült a szigor, bár az igazságtalanság és egyenlőtlenség megmaradt. 

Norvégiának akkoriban három másodosztályú csoportja volt, két divízió a déli és egy az északi csapatoknak. Amíg a két déli osztály első helyezettjei azonnal feljuthattak, az északi győztesnek osztályozót kellett vívnia a két déli második helyezett ellen. Így aztán a Bodö/Glimtnek három évbe telt, hogy 1976-ban a környék legjobbjaként végre kiharcolhassa az élvonalbeli tagságot.

Addigra a csapat már elhódította 1975-ben a Norvég Kupát, ezt fejelte meg 2020-ban azzal, hogy a régió első csapataként nemzeti bajnokságot is nyert. Az biztos, hogy a hetvenes évek közepén mutatott nagyszerű teljesítmény alapozta meg azt a klubhűséget és szurkolói szeretetet, ami azóta is tapasztalható.

Kiesőjelöltből elitcsapat

Négy élvonalbeli idény után igazi hullámvasút következett, a nyolcvanas évek közepén három, a kilencvenes évek elején két szezont is a harmadosztályban töltött a klub, majd 1993-ra ismét az élvonalban találta magát.

Jött egy kis liftezés az első- és másodosztály között, de a nagy változást 2015-ben, a klublegenda Aasmund Björkan edzőnek szerződtetése hozta meg. A szakember közel 250 mérkőzést játszott a csapat színeiben, 1993-ban kupát is nyert, ám edzői munkája nem indult a legjobban, hiszen a Bödö/Glimt kiesett. Björkant azonban nem rúgták ki, ő pedig egyrészt maga mellé vette segítőnek Kjetil Knutsent, másrészt a csapat hatalmas fölénnyel, 16 pont előnnyel megnyerte a második ligát, és visszajutott az élvonalba.

Björkant az év edzőjének választották, azonban ő lemondott, inkább sportigazgatóként dolgozott tovább, a helyére pedig Knutsen került. Innentől minden ment, mint a karikacsapás, az együttes első szezonjában kiharcolta a bennmaradást, az építkezés pedig szenzációs fordulatot vett. 

A Glimt a következő idényben meglepetésre második lett, 2020-ban megszerezte története első bajnoki címét, amit azóta még hárommal megtoldott – csupán 2022-ben nem sikerült az élen végeznie, akkor a Molde alaposan megelőzte.

De hogyan sikerült a 2018-as kiesésért küzdőket egy évvel később ezüstérmessé varázsolni?

„Az első dolog a kultúra meg­ismerése és feltérképezése volt. Körbeutaztam, megnéztem az akadémiai csapatok és az élvonalbeli klubok edzéseit, és amikor idejöttem, a legfontosabb az volt, hogy olyan ötletekkel rendelkezzek, amelyekben abszolút hiszek” – mesélte Morten Kalvenes, aki öt éven át segítette Knutsen munkáját.

„Kjetillel volt néhány megbeszélésünk a felkészülésről az előszezon előtt. 

Azt mondta nekem, hogy csak egy dolog számít, de az triplán: edzéskultúra, az edzéskultúra, az edzéskultúra. Ez azt jelentette, hogy megnöveltük az elvárásokat, magasabbra tettük a lécet fegyelemben, következetességben, mindenben. 

Amit azonnal észrevettem, hogy ugrásszerűen növekedett a játékosok edzettségi állapota, tetszett a hozzáállásuk, mennyire nyitottak voltak a visszajelzésekre.”

A csapat, amely addig mindig is kontráiról volt híres, az erőnlét javulásával egy agresszívebb és megerőltetőbb védekezésre váltott, és már feljebb tudta tolni a védekezést, sikerültek a letámadások.

„Olyan csapat akartunk lenni, amely szívesen dominál. Sikerült” – állapította meg Kalvenes.

Töretlen fejlődéssel Európában is

A csapat 2020-ig mindössze hat európai kupakiírásban indult, két kört egyszer sem tudott menni. 2020 nyarán, a koronavírus miatt egymeccsesre redukált párharcok alatt aztán majdnem csodát tett, amikor az Európa-liga selejtezőjének harmadik körében csupán 3–2-re kapott ki az AC Milan vendégeként.

Egy évvel később már csoportkörben volt a Konferencialigában, ahol csodát csodára halmozott, 

erről leginkább José Mourinho tudna mesélni, akinek csapatát, az AS Romát otthon 6–1-re (!) kiütötte. Más kérdés, hogy végül a negyeddöntőben ismét az olasz csapat következett, és a hazai 2–1-es sikert követően 4–0-ra elbukott a Stadio Olimpicóban.

2022–23-ban az EL-csoportkör harmadik helyét követően a Lech Poznan búcsúztatta a Konferencialigában, tavaly abban a sorozatban az Ajax ellen hosszabbításban esett ki a nyolcaddöntőben.

Idén pedig jött a nagy menetelés, ugyan a BL-selejtezőben a Crvena zvezda ellen nem sikerült a bravúr, a megreformált Európa-ligában aztán négy győzelemmel, két döntetlennel és két vereséggel úgy zárt a 9. helyen, hogy csak rosszabb gólkülönbséggel maradt le a nyolcadik helyről. Az egyenes kiesés során egy elképesztő meccsen verte ki a Twentét, amely a visszavágó 92. percében még továbbjutónak érezhette magát, majd két gólt kapva a 96. percben még hosszabbításra mentette a párharcot, ott azonban a norvégok szereztek két gólt.

Az Olimpiakosz hazai 3–0-s legyőzése elegendőnek bizonyult a visszavágóra, a negyeddöntőben aztán a Lazio kapott alapos leckét. A fagyos Norvégiában úgy lett 2–0 az eredmény, hogy az olaszok akár kiütéses vereséget is szenvedhettek volna. A mérkőzést közvetítő Viaplay szakértőjét, a korábbi norvég szövetségi kapitányt, Nils Johan Sembet teljesen lenyűgözték a történtek.

„Ez igazi erődemonstráció volt, a lenyűgöző Bodö/Glimt a második félidőben átgázolt a Lazión, és olyan osztálykülönbség alakult ki, hogy meg kellett dörzsölni a szemem, hogy elhiggyem, amit látok”– mondta.

A visszavágón aztán a norvégok már a rendes játékidőben is percekre voltak a bombameglepetéstől, hiszen sokáig csak 1–0-s vereségre álltak Rómában. Az olasz együttes azonban a ráadásban kiharcolta a kétszer 15 perces hosszabbítást, ahol aztán továbbjutásra is állt, végül tizenegyespárbaj döntött, amiben viszont a norvégok voltak higgadtabbak, no meg az orosz kapus, Nyikita Haikin kettő lövést is hárított.

Az elődöntő összecsapásait május 1-jén és 8-án rendezik, míg a döntőre május 21-én kerül sor Bilbaóban.