Muzslai aranyérmesek taroltak a jubileumi borversenyen

Április első felében Muzslán tartották meg a párkányi régió jubileumi, 25. borversenyét. A bíráló bizottságokat Benefi László és Miroslav Petrech vezette.  Petrech mérnök úr, a legendás hírű, nemzetközileg elismert borász az eseményen jelentette be, hogy többé nem zsűrizik, és nem értékeli a nedűket, befejezi a szakmai tevékenységet, jövőre már csak vendégként lesz jelen. Szerinte tudni kell, mikor abbahagyni, de az is meggyőződése, hogy remek, szakmailag rátermett utódot nevelt ki, aki folytathatja az ő munkáját. Benefi László az értékelésen kiemelte, hogy ha lehet, akkor a párkányi régióra jellemző, kiváló borokat adó szőlőket termesszünk, például rizlinget, leánykát, veltelinit, az ízlik itt a legjobban. Farkas Iván, Muzsla polgármestere adta át az idei évfolyam vándorserlegét, azzal a megjegyzéssel, hogy a tavalyi év ritka jó idény volt, ezt bizonyította a 114 beadott minta, és ugyanezt támasztotta alá a régiós borversenyt megelőző helyi, muzslai borverseny is. 

Az sem véletlen, hogy az idei régiós nagydíjat, a vándorserleget egy muzslai borászat kapta, mégpedig a Zalaba Winery négyéves, mostanra tökéletesre érlelődött rajnai rizlingje, petróleumos, olajos jegyekkel. Farkas Iván elmondta, hogy a régióban és helyben többen is termesztenek rajnai rizlinget, remek borokat is készítenek belőle, de ezek általában könnyű fehérek, ám Zalabáék bora még a jubileumi versenyt megelőző helyi verseny óta, hetek alatt is tovább érlelődött és produkálta azt a karaktert, ami szakmailag, a nagykönyvben is meg van írva. 

Vágvölgyi Zoltán muzslai borász leányka bora bizonyult a legkiválóbb fehérbornak, a legjobb vörösbor pedig szintén Muzsláról származik, ez a Becse Bor merlot-ja. A legjobb rosé bor pedig a zsűri értékelése alapján a garamkövesdi Slimo Winery cabernet sauvignonja lett, gyümölcsös, gazdag ízjegyekkel. A polgármesterek a gálaünnepségen különdíjakat is átadtak, az eredménylistán szereplő rengeteg arany és ezüst minősítés pedig szintén azt bizonyítja, hogy Párkány és főleg Muzsla környéke az ország legkiválóbb, egyedi borvidékei közé tartozik. Örvendetes tény továbbá, hogy az elmúlt negyedszázadban a térség borászai, a szőlősgazdák, kisebb pincék is annyit fejlődtek, olyan minőségű borokat produkálnak, melyek a profikkal is felveszik a versenyt.

Nem csak Modor, Bazin és Tokaj létezik

Drapák Károly, Muzsla volt polgármestere és az Ister-Granum Regionis Borlovagrend tagja ünnepi méltatójában azt emelte ki, hogy amikor ők 25 évvel ezelőtt szervezetten, komolyabban kezdtek foglalkozni a borral és a szőlővel, annak különös jelentőséget adott az 1996- os törvény, amely a borkörzeteket, borvidékeket definiálta. „Persze, ehhez kellett egy világhírű borász, Miroslav Petrech, kellett a muzslai, jól működő szervezet, na és én akkor éppen polgármesterként szorgalmaztam mindezt. Sajnálom, hogy nem muzslai borvidék lett a hivatalos elnevezés, hiszen Párkányban nem sok szőlőtőke van, ha azért akad is egy-két jó bor, de nem baj. Elvégre a párkányi járásnak valamikor régen, egy időben Muzsla volt a székhelye“ – mondta Drapák Károly, aki a borlovagrend nevében díjazta Zalaba Józsefet. 

Lesz ez még jobb is

Miroslav Petrech borász, nemzetközi szaktekintély, akit Európában és a tengerentúlon is jegyeznek, de akit tisztelnek és becsülnek helyben és a régióban is. Már-már szülőföldjeként tekint Párkányra, Muzslára és környékére, és nem csak a bélai kastély vezető borászaként emelte a régió rangját. Közvetlen ember, óriási tapasztalattal, humorral és profi szigorral. A jó bor keletkezését 90 százalékban a helyi adottságoknak, talajszerkezetnek, klimatikus, időjárási viszonyoknak, napsütésnek, magának a természetnek tulajdonítja. Most úgy nyilatkozott, a párkányi régiónak kiváló adottságai vannak, hogy tüzes, zamatos borokat termelhessenek itt, a három folyó, a Garam, az Ipoly és a Duna közelsége is közrejátszik abban, na és a szőlőskertek fekvése is, hogy minőségi nedűt kortyolhassanak a borbarátok és az ínyencek. 

Petrech úgy véli, bár az állam nem támogatja a kellő mértékben az ágazatot, lesz ez még jobb is, lesz ez még másképp is. Borban ugyan sosem lesz önellátó Szlovákia, sőt, az itthon eladott borok 75 százalékát külföldről hozzák be, a szlovákiai, hazai borok viszont kiváló helyezéseket érnek el nemzetközi szinten, globálisan. Ők például a bélai kastélypincészetből az egész világban adnak el borokat, nem nagy tételekben ugyan, de minőségileg magasan jegyzik őket. Ehhez viszont idő és munka kell. „Nem kell elkeseredni, ki kell tartani, lesz még a szakmában fellendülés“ – tette hozzá a szakértő.

A legősibb kísérőnk és társunk

„A bor több mint ital. A bor kultúra, hagyomány és emlék. A bor az emberi élet legősibb kísérője. Ott van az ünnepeken, a csendes estéken, ott van a beszélgetéseknél és sokszor még a hallgatásban is“ – méltatta üdvözlő beszédében a rendezvény főszereplőjét Petrík Tamás, a Muzslai Kertbarátok Szövetségének elnöke. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, a régió borászai a legkiválóbb nedűkkel is bizonyítják, hogy a bor szakralitása nem üres frázis és hatásvadászat. Aki életében akár egyszer is remek bort ivott, az tudja, hogy ez vérré válik,  annak ez maga a bizonyíték, a teljesség. Még Hamvas Béla műveit sem kell ismernie hozzá. Jövőre ismét megmérettetnek a legjobb nedűk, addig is, egészségükre!