Többen is búcsút mondhatnak a támogatásoknak, ha nem tesznek eleget a kormány új feltételeinek

Az Erik Tomáš (Hlas) vezette munkaügyi minisztérium még januárban bocsátotta tárcaközi egyeztetésre a kormány által elfogadott javaslatot, ami arra az elvre épül, hogy minden olyan személynek munkát kellene vállalnia, aki képes dolgozni. A tárcavezető állítása szerint motiválni szeretné az embereket, hogy kilépjenek a „munkanélküliség ördögi köréből”.

Munkakerülésről szó sem lehet

Az új jogszabály alappillére az az elképzelés, hogy minden olyan személynek be kell tagozódnia a munkaerőpiacra, aki képes a munkavégzésre. Amennyiben az érintett elutasítja a felajánlott állást, akkor részlegesen, de akár teljesen elveszítheti a neki járó rendszeres szociális segélyt. Ha először mond nemet egy pozíció betöltésére, akkor a „büntetés” időtartama egy hónap, másodszor azonban már három hónappal kell számolnia. A szankciók egészen addig érvényben maradnak, amíg az illető nem hajlandó munkába állni. Kivételt mindössze az objektív okokból munkaképtelen személyek kaphatnak. A szaktárca vezetője azokat sorolta ebbe a kategóriába, akiket egészségügyi, szociális és egyéb korlátok akadályoznak a munkavégzésben.

A rendszeres szociális segély alapösszege jelenleg havi 86,50 euró, ami eleve nem túl magas, így még egy gyermeket nevelő házaspár esetében is legfeljebb 303,20 euró jövedelmet jelent.

Sok az ellenérv

Erik Tomáš azt állítja, senkit nem szeretnének büntetni, a szakértők azonban korábban arra figyelmeztettek, hogy a tervezet belegázol az érintettek emberi jogaiba, és végső soron a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegének kizsákmányolásához vezethet.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet hazai kirendeltsége azt hangsúlyozta, hogy a rendszeres szociális segély sokak számára az egyetlen olyan bevételi forrás, amely révén legalább az általános szükségleteik egy részét képesek biztosítani. Tomáš módosításának életbe lépése után azonban ez megszűnhet. Az Amnesty International Slovakia mellett korábban a Szlovák Püspöki Konferencia, de a pénzügyminisztérium is kifogásolta a munkaügyi tárca „reformját”.

Ha a segélyezést a munkával kapcsolatos aktivitásokhoz kötjük, az emberek százait döntheti szegénységbe, arról nem is beszélve, hogy tovább nő a nélkülözés generációk közötti átörökítésének kockázata 

– mutatott rá a pénzügyi tárca, amely azt is megjegyezte, 1998 óta még a létminimumot sem vizsgálták felül megfelelő módon, így az összeg, amely nagyságát Erik Tomáš tovább csökkentené, eleve nem tükrözi a valós minimumot, ami a megélhetéshez szükséges.

Gyenge lábon álló érvek

A munkaügyi tárca vezetője egyik felvetésre sem reagált egyenesen. Az általa úttörő elképzelésként prezentált terv kapcsán általában annyit közöl, hogy senkit nem kényszerítenek munkára.

„Azt a kérdést azonban feltehetjük, hogy miért kellene az adófizetők pénzéből finanszírozni azokat, akik képesek lennének dolgozni, de nem akarnak? A munka a legjobb eszköz a szegénység elleni harcban, az alkalmazott pedig nem csak magának, de az államnak is segít. Ha azonban az állam kudarcot vall, és képtelen megfelelő munkát ajánlani, akkor mindenki kapja a továbbiakban is a támogatást” – hangsúlyozza Tomáš. 

A változtatásokra még a parlamentnek is áldását kell adnia, mivel azonban a koalíció továbbra is a törvények elfogadásához szükséges többséget próbálja biztosítani, így nem tudni, mikor kerülhet napirendre a kérdés.