Segély helyett munka – a miniszter szerint mindenkinek dolgoznia kell, aki tud

Az Erik Tomáš (Hlas) vezette munkaügyi minisztérium tavaly nyáron tájékoztatott először a segély helyett munka elvre épülő elképzelésről, amelyet szerdán bocsátott tárcaközi egyeztetésre a szakminisztérium. A félreértések elkerülése érdekében a jogszabály megalkotói úgy döntöttek, már ebben a korai fázisban bemutatják a nyilvánosságnak a konkrétumokat.

Munkakerülésről szó sem lehet

Az új jogszabály alappillére az az elképzelés, hogy minden olyan személynek be kell tagozódnia a munkaerőpiacra, aki képes a munkavégzésre. Amennyiben az érintett elutasítja a felajánlott állást, akkor részlegesen, de akár teljesen elveszítheti a neki járó rendszeres szociális segélyt. Ha először mond nemet egy pozíció betöltésére, akkor a „büntetés” időtartama egy hónap, másodszor azonban már három hónappal kell számolnia. A szankciók egészen addig érvényben maradnak, amíg az illető nemet mond. További részletekkel azonban egyelőre nem szolgáltak.

Erik Tomáš rögtön jelezte, jogilag azokat is ebbe a kategóriába sorolják, akik elfogadják ugyan az ajánlatot, de nem állnak munkába, esetleg megsértik a munkafegyelmet.

A spekulációk megelőzése érdekében mindenkit tájékoztatok, hogy 2025. január 1-jén életbe lépett egy új rendelet, amely értelmében a munka- szociális és családügyi hivatalok orvosai felülbírálhatják, sőt meg is szüntethetik az általános orvosok által elrendelt, hamisnak bizonyuló betegszabadságokat 

– figyelmeztette a kiskapukat kereső munkakerülőket a tárcavezető.

A munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy egyáltalán nem szeretnék azokat a személyeket büntetni, akik objektív okok miatt képtelenek dolgozni. Azokra, akiket egészségügyi, szociális és egyéb korlátok akadályoznak a munkavégzésben, különböző kivételek vonatkoznak majd.

A javaslat egyértelműsíti továbbá a megfelelő állásajánlat fogalmát, amely révén a munkahivatalok illetékesei a munkakereső képességeinek, valamint képzési szintjének megfelelően képesek lesznek meghatározni, milyen pozíciót ajánljanak neki.

Régi-új támogatási kategóriák

Mivel az állam által folyósított szociális juttatások nem képezhetik végrehajtási eljárás tárgyát, így Erik Tomáš azokra is kitért, akik azért nem vállalnak munkát, mert attól tartanak, hogy elveszítik a bevételeik jelentős részét. A kérdés kapcsán hosszas egyeztetést folytatott az igazságügyi minisztériummal, és arra jutottak, hogy a meglévő jogszabályi keret elégséges, mivel már napjainkban is adott, hogy a létminimum 140 százalékát nem vonhatják el a dolgozótól. 

Bár törvénymódosításra nem kerül sor, Tomáš megígérte, ha az érintettek hajlandóak elfogadni a nekik szánt ajánlatot és munkába állnak, akkor az elhelyezkedésük utáni első két hónapban a rendszeres szociális támogatás teljes összegét folyósítják nekik, amely kifizetését a következő hónapokban folyamatosan, minden második hónapban 25 százalékot lefaragva, csökkentik.

Az aktivációs támogatásra ugyancsak változás vár. A juttatás ezen formáját azoknak fizetik ki, akik a falvakban és a városokban végeznek közmunkát. Amennyiben a munkaidejük a törvényben meghatározottnál rövidebbre sikerül, a nekik járó pénzösszeg ennek megfelelően csökken. Ez gyakran önhibájukon kívül történik, mivel egy-egy községben nincs elég munka mindenki számára. A szaktárca így arra jutott, hogy a jövőben bővítik a hatásköröket és települési egységekben kezdenek gondolkodni, így az érintettek lakóhelyükön kívül is leszolgálhatják majd a szükséges óraszámot.

Első helyen a munkahelyteremtés

„Az általam felsorolt intézkedéseknek kéz a kézben kell járnia a munkahelyteremtéssel. Igen, soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta, és van 90 000 betöltetlen állásunk, de ezek nem egységesen osztódnak szét az országban. A célunk, hogy a lemaradó régiókban is új pozíciókat hozzunk létre” – szögezte le Erik Tomáš, aki egyúttal jelezte, a jövőben tovább bővítik a programokat, amelyek célja a foglalkoztatottság növelése. 

Mi nem kényszeríthetünk senkit arra, hogy elhelyezkedjen a munkaerőpiacon. Azt a kérdést azonban feltehetjük, hogy miért kellene az adófizetők pénzéből finanszírozni azokat, akik képesek lennének dolgozni, de nem akarnak? A munka a legjobb eszköz a szegénység elleni harcban, az alkalmazott pedig nem csak magának, de az államnak is segít. Ha azonban az állam kudarcot vall, és képtelen megfelelő munkát ajánlani, akkor mindenki kapja a továbbiakban is a támogatást

– magyarázta Tomáš.

Senkit nem diszkriminálnak majd

A munkaügyi miniszter szerint a lakosok többsége támogatja a terveiket, akadnak azonban általa „szakértőknek” nevezett kritikusok is, akik úgy vélik, a tervezet Alkotmányellenes, diszkriminatív és rasszista. Tomáš tájékoztatása szerint a taláros testület megvizsgálta a javaslatot, ami teljes összhangban van az alaptörvénnyel.

A csökkenő szociális támogatás több munkát eredményez, ami több pénzt, ahogy mi mondjuk, lóvét hoz, ez pedig jobb élethez vezet

– szögezte le a romaügyi kormánybiztos, Alexander Daško, aki szerint diszkriminációról szó sincs. Daško egyértelműen elutasította, hogy a romákat a politikai harc eszközévé tegyék, és jelezte, hivatala segítséget nyújt majd a munkaügyi tárcának a romák munkaerőpiaci integrációjában. Elmondása szerint ehhez elsősorban edukációra van szükség. Ha a romák megértik, hogy ez értük van és nem ellenük, akkor sikeresek lesznek.