Emberek százait döntheti szegénységbe a kormány „segély helyett munka” projektje

Az Erik Tomáš (Hlas) vezette munkaügyi minisztérium egy héttel ezelőtt bocsátotta tárcaközi egyeztetésre a segély helyett munka elvre épülő törvénymódosítási javaslatot, amely célja, hogy minden olyan személyt betagozzanak a munkaerőpiacra, aki képes dolgozni. Az első szakértői vélemények azonban arra figyelmeztetnek, a tervezet belegázol az érintettek emberi jogaiba, és végső soron a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegének kizsákmányolásához vezethet.

A szegénységet büntetik

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet hazai kirendeltsége azt hangsúlyozza, hogy a rendszeres szociális segély sokak számára az egyetlen olyan bevétel, amely révén legalább az általános szükségleteik egy részét képesek biztosítani, ez azonban hamarosan megszűnhet. Tomáš tárcája ugyanis azt szeretné, ha egy munkanélküli elutasítja a felajánlott állást, akkor részlegesen, de akár teljesen vonják meg tőle a neki járó rendszeres szociális segélyt.

A juttatás nagyságának csökkentése, esetleg a kifizetés teljes megszüntetése mélyszegénységbe lökheti azokat a polgárokat, akik már most rendkívül nehéz körülmények között élnek

– mutatott rá Rado Sloboda, az Amnesty International Slovakia igazgatója, aki érvei alátámasztásakor az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon döntésére hivatkozik, mely szerint, ha egy család nem fér hozzá az élethez alapvetően szükséges tényezőkhöz, mint amilyen az élelmiszer és a lakhatás, az embertelen és megalázó bánásmódnak minősül.

Kényszermunka és kizsákmányolás

A változtatás, amellett, hogy hozzájárulhat a szegénységben élők számának növekedéséhez, a kényszermunka, de a kizsákmányolás fogalmát is kimerítheti.

A tervezett intézkedések arra kényszerítik a szegénységben és gyakran földrajzi, valamint társadalmi-gazdasági szegregációban élő embereket, hogy elfogadják az alacsony fizetéssel járó, határozatlan időtartamra szóló munkákat is, mivel azzal fenyegetik őket, hogy még az eleve alacsony jövedelmüket is elveszíthetik. Ezzel a megközelítéssel az állam az egyénekre hárítja a felelősséget, holott a hiba magában a rendszerben van

– figyelmeztet Sloboda.

A munkaügyi tárca az ún. aktivációs támogatásokban is változásokat eszközölne. A juttatás ezen formáját azoknak fizetik ki, akik a falvakban és a városokban végeznek közmunkát. Amennyiben a munkaidejük a törvényben meghatározottnál rövidebbre sikerül, a nekik járó pénzösszeg ennek megfelelően csökken. Ez gyakran önhibájukon kívül történik, mivel egy-egy községben nincs elég munka mindenki számára. A szaktárca így arra jutott, hogy a jövőben bővítik a hatásköröket és települési egységekben kezdenek gondolkodni, így az érintettek lakóhelyükön kívül is leszolgálhatják majd a szükséges óraszámot.

A jogvédők azonban nem zárják ki, hogy a munkaadók egy része igyekszik majd visszaélni ezzel a módosítással. Úgy vélik, hogy több, jelenleg fizetett állást is átcsoportosíthatnak az aktivációs munkák közé, hogy aztán rendkívül alacsony fizetés ellenében, gyakorlatilag kizsákmányolják az érintetteket.

A nők hátrányban

Az Amnesty International Slovakia egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a nőket különösen hátrányos helyzetbe hozhatja a javaslat.

A nők egy része eleve arra kényszerül, hogy rosszabbul fizetett pozíciókban dolgozzon, mivel az állam figyelmen kívül hagyja a szociális szükségleteiket, amilyen például a gyermekgondozás miatt preferált rugalmas munkaidő

– jegyezte meg a jogvédő szervezet igazgatója.

A szakértők szerint a kormánynak át kellene értékelnie az eredeti elképzelését, és a rövid távra koncentráló intézkedések helyett olyan megoldások felé kellene fordulniuk, amik hosszabb távon is javítják a hátrányos helyzetben lévő személyek életkörülményeit. 

Ezt azonban soha nem fogjuk elérni, amíg nem mellőzzük a diszkriminációt 

– hangsúlyozta Rado Sloboda, aki arra is kitért, hogy az intézkedéseknek az egyenlőség és az emberi méltóság elveit is tiszteletben kellene tartania. 

A munkaügyi miniszter egyelőre nem reagált a jogvédők aggályaira.