A lakosság a fizetése több mint egynegyedét élelmiszerre költi.
Másfél éves csúcson az infláció, az élelmiszer, az üdítők és a dohánytermékek húzták fel az árakat

2023 decemberében volt utoljára ilyen gyors az árak emelkedése, éves szinten 4 százalékkal nőttek az árak. Februárhoz viszonyítva 0,3 százalékkal drágult az élet márciusban.
A Statisztikai Hivatal adatai szerint éves szinten 4 százalékkal nőttek az árak. Az áremelkedést elsősorban az élelmiszereknek „köszönhetjük”. Ez a termékcsoport, amely az egyik legnagyobb részét teszi ki a háztartások kiadásainak, 3,2 százalékkal drágult.
A legnagyobb árugrást az üdítőknél mérték, amelyek 15 százalékkal kerültek többe, mint tavaly márciusban.
Jelentősen, mintegy 13 százalékkal fizettünk többet a az étolajért, a vajért, valamint az egyéb zsírokért és olajokért, a tejtermékek és a sajtok 4-7 százalékkal drágultak, a hús és a zöldség ára viszont 2,6 százalékkal esett.
A vendéglők árai éves szinten 8,7 százalékkal emelkedtek, a szolgáltatásokért 7 százalékkal fizettünk többet, az alkohol és a dohánytermékek ára pedig 5,9 százalékkal nőtt. A lakhatás és az energia ára, amely ugyancsak nagy súllyal szerepel a vásárlói kosárban, 2,4 százalékkal emelkedett.
Havi szinten kicsit lassult az áremelkedés
Havi szinten az áremelkedés 0,3 százalékos volt márciusban, vagyis kicsit lassult a februári 0,4 százalékos dráguláshoz képest. Februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára is enyhén csökkent: márciusban 0,1 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy hónappal korábban.
A februári szintnél olcsóbb volt a zöldség és a gyümölcs, a hús és a kenyér is.
A havi inflációt elsősorban a vendéglői árak és a ruházati termékek árai hajtották felfelé.

Az árakat a magasabb áfakulcs és a béremelkedés növelte
A Szlovák Nemzeti Bank elemzése szerint az éves inflációt elsősorban a magasabb áfakulcs, a béremelkedés és az általános gazdasági bizonytalanság növelte. Fékezte viszont az inflációt az üzemanyag ára, amely 10 százalékkal olcsóbb volt, mint tavaly ilyenkor. A jegybank nem tart attól, hogy a száj- és körömfájás komolyabb hatással lenne az élelmiszerárakra.
A kiskereskedelmi árakat elsősorban a közép-európai régióban jelenlevő üzletláncok árpolitikája és az európai élelmiszerárak mozgatják, a hazai termelés kiesése nincs jelentősebb hatással az európai piacokra
– állítja Branislav Karmažin, a jegybank elemzője.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.