A térség gazdasági fölemelkedését segítik

Negyven év munkájáról és eredményeiről, Esztergom műszaki és természettudományokkal kapcsolatos múltjáról emlékeztek meg november 18-án az esztergomi Tudomány és Technika Házában tartott jubileumi ünnepségen. Elsőként Esztergomban alakult meg 1951-ben a Gépipari Tudományos Egyesület, majd 1964-ben a reálértelmiség civil szervezeteit összefogó Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Az eseményen dr. Fórián István, a MTESZ esztergomi szervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Kiss Péter kancelláriaminiszter tartotta meg előadását a reálértelmiség napjaink gazdasági életében betöltött szerepéről. Dr. Zettner Tamás, a műszaki tudományok doktora, egyetemi tanár, a MTESZ volt elnöke beszédében felhívta a figyelmet Esztergomnak a szervezeten belüli kiemelt jelentőségére, hiszen az országban elsőként kezdeményezte a régió magyar és szlovák kis- és középvállalkozóinak uniós együttműködésre való felkészítését. Katalizátorként segíti elő a térség gazdasági fejlődését, támogatja a vállalkozásokat, valamint figyelemmel kísérve a pályázati lehetőségeket tanácsokkal látja el a gazdasági élet szereplőit.

A programon számos más szervezet mellett az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület is képviseltette magát. Az esztergomi szervezet elnöke, Mohácsi Miklós – aki negyven éve a tudományos egyesület tagja – az ünnepség után szolgált lapunknak bővebb felvilágosítással az egyesület energiagazdálkodásban betöltött szerepéről. Példaként a paksi atomerőmű esetét emelte ki, melynek húsz éves biztonságos működését ünnepelte 2002 végén a villamos energia iparág, a tavaly április 13-i baleset után viszont az energetika szakma egy ideig hallgatott. Mohácsi Miklós szerint a tudományos egyesületeknek ilyen esetekben állást kell foglalnia, és rá kell mutatnia a problémákra. Akadémikusok bevonásával tudományos konferenciát szerveztek, ahol kiértékelték az atomerőmű-balesetet, melyet egy külföldi cég tervezési hibája okozott. Felhívták a kormány figyelmét, megengedhetetlen, hogy Paks vezetőit négyévenként lecseréljék, a politika helyett itt a szaktudásnak és az évek tapasztalatának kell előtérbe kerülnie. Megállapították, hogy a balesetben közrejátszott az a tény is, hogy az erőmű bevételének fokozását tekintették elsődleges szempontnak, a biztonságtechnika kultúrája pedig háttérbe szorult. Mohácsi Miklós elmondta, hogy az energetikai szakemberek kiálltak Paks jövője mellett, az erőmű további 10-20 évig üzemelhet a megfelelő biztonsági és szakmai követelmények teljesülése esetén. Az ETE főbb céljai között szerepel az ország több mint 5 millió villamos-, közel 4 millió gáz- és 2 millió távhőfogyasztó energiatudatos szemléletmódra nevelése. Fontosnak tartják az energiára fordított költségek csökkentését, melynek összege országosan 300 milliárd forint, ennek közel 70 százaléka import. Szaktudásukkal kívánnak hozzájárulni, hogy Esztergom hozzávetőlegesen 900 millió forint éves energia kiadása ésszerű és átgondolt változtatásokkal mérsékelhető legyen. A környezetvédelem kérdésével kapcsolatban az elnök kifejtette, hogy ma Magyarországon az energetikaipar koncepciójában az energiaellátás biztonsága és a környezetvédelem együttesen szerepel.