Testpoétikától a mangafordításig

CSEHY ZOLTÁN

A zsűri a legsikeresebbnek Czucz Enikő dolgozatát ítélte, mely Borbély Szilárd testpoétikájának mintázatait tárta fel, különös tekintettel a puszta létében megalázott test nyelvi ábrázoláslehetőségeire. A dolgozat érzékeny elemzések sorozatával irányította rá a figyelmet a női lét, a női sors nyelvi dimenzióira, a trauma kibeszélhetetlenségére és az autentikus lírai nyelv szükségszerű átváltozásaira vagy deformációira. Kázmér Anikó A bepróbálkozik mint neologizmus című munkájában az igekötő-használat változásaira, a jelentésmódosulások finommechanizmusaira összpontosítva mutatta be a szó legújabb kori karrierjét. (Első előfordulása még a 19. századra datálható.) A harmadik helyet Vida Barbara dolgozata kapta, mely Talamon Alfonz és Gazdag József prózájának párhuzamairól, intertextuális kapcsolódásairól és különbségeiről beszélt. A motívumfejtés mellett nagy hangsúlyt kaptak a nyelvi finomságokon alapuló megfigyelések, a szakirodalom értelmezéseivel szemben megfogalmazott kritikai észrevételek. Kiss Szilvia a hivatali nyelvhasználatot vizsgálta a jókai községi hivatalban: olyan anomáliákra is fény derült, hogy pl. a helyi Csemadok az utóbbi időben kizárólag szlovák nyelvű beadványokkal fordult a községi hivatalhoz, hogy a hivatalvezetés gyakorlatilag semmit nem tesz a kétnyelvűség propagálásáért. Ugyanakkor ehhez nyilván a hivatal túlterheltsége és a kétnyelvűség gyakorlati megvalósulásának anomáliái is hozzájárulnak – vagyis nemcsak rajtuk múlik, hanem a közösségen, mely nem él nyelvi jogaival. Ritter Alena a nemzeti identitás formálásának példáit vizsgálta a szlovák tankönyvek magyar fordításaiban: az eredmény itt is lehangoló. A szlovák szempontból megírt narratíva magyar fordításban beteges önellentmondásokat teremt, s a kényszerű csúsztatások, a többségi nézőpont agressziója vagy a kényszerű fordítói módosulások gyakorlatilag használhatatlanná teszik a könyvet.

Száz Judit magyar–finn szakos hallgató Eino Leino Nocturne című versének három, Képes Géza különböző korszakaiban készült fordításait elemezte rendkívüli filológiai érzékenységgel, Botló Xénia pedig a mangafordítás gyakorlati kérdéseit taglalta, és elemző-magyarázó jellegű kommentár kíséretében saját műfordítását mutatta be. Bíró Nagy Dóra a filmfeliratok fordítási problémáit villantotta fel a Köszönöm, jól című szlovák film anyagára fókuszálva.

A rendezvény a hazai fiataltehetség-gondozás valóságos ünnepévé vált, és nyilvánosan reprezentálta a pozsonyi magyar tanszéken folyó munka karakterét, színvonalát. A Comenius Egyetem a tömegképzéssel szemben tudatosan törekszik az elitképzésre: ez a figyelem itt most teljes pompájában mutatkozott meg. Külön örömünkre szolgált, hogy mind a tanár-, mind a tolmácsképzés, mind a kiadványszerkesztői szakirány, mind az ugyancsak a tanszékhez kötődő finn szak sikeresen képviseltette magát.