Lehetőséget a fiataloknak!

D. Z. Á.: A pályázatot előkészítő fiatalok, a Vox Juventae polgári társulás tagjai szólítottak meg minket, látunk-e fantáziát az elképzelésben, s hogy adnánk-e hozzá a nevünket. Megörültünk, hogy van egy ilyen ötlet, megtisztelésnek vesszük, hogy hozzánk fordultak. Nagyon hasznosnak tartom ezt az elképzelést.

B. E.: Az ötlettől a megvalósításig azért hosszú volt az út. Megegyeztünk abban, hogy ha az ötletgazdák elég támogatót találnak, akkor mi is vállaljuk a védnökséget. Egy ilyen kezdeményezést nem lehet véleményem szerint egy szűk csoportra korlátozni.

Mi is ez az elképzelés tulajdonképpen?

B. E.: Egy új jövőképet megfogalmazni nem egyemberes feladat. A kollektív bölcsesség, az elképzelések összevetése elkerülhetetlen. Különösen olyan időszakban, mely merőben más kihívásokkal jelentkezik, ahol a generációs különbségeknek fontos szerepe lehet. Nem véletlenül beszélnek olyan sokat tudósok, politikusok a paradigmaváltás szükségességéről.

D. Z. Á.: Az altotópályázat lényege, hogy lehetőséget adjon fiataljainknak, akiknek vannak vízióik, ötleteik, hogy elmondják ezeket, s ha tényleg életképes ötletek, akkor meg is tudják valósítani. S azonnal hozzá is szeretném tenni, hogy nagyon tehetséges, innovatív fiataljaink vannak. Most itt a lehetőség, hogy ezt megmutassák.

Vagyis nem a tehetséggel van a baj, hanem azzal, hogy nincs lehetőség azt kamatoztatni?

D. Z. Á.: Vannak lehetőségek, de még többet kell biztosítani. Az Európai Parlamentben vannak eszközeink rá, hogy támogassuk a fiatal tehetségeket, a tettre kész fiatalokat, szeretnénk ezeket ki is használni. Nemcsak úgy, hogy meghívjuk őket az Európai Parlamentbe, hogy ismerkedjenek meg az ottani munkával, hanem gyakornoki helyeket is biztosíthatunk nekik. Én személyesen évente hat ilyen gyakornoki pozíciót kínálok fel – a 2008-as kiírás épp a napokban kerül fel a honlapomra –, melyeket meg lehet pályázni, ezt kiértékeljük, s a nyertesek egy hónapot tölthetnek az Európai Parlamentben, ahol egy adott témába bekapcsolódva nemcsak külső szemlélődőként, hanem aktívan is részt vehetnek a munkában, értékes tapasztalatokat gyűjtve ezzel.

B. E.: Sokszor hangoztatjuk, hogy a fiatalok kevés teret kapnak. Különösen akkor, ha egy jövőkép megfogalmazásáról van szó. Ezért helyénvaló, hogy a közösségben gondolkodó, felkészült fiatalok lehetőséget kapjanak arra, hogy saját elképzeléseiket papírra vessék.

Tehát a pályázat elsősorban a fiataloknak szól?

D. Z. Á.: A Vox Juventae tagjai úgy döntöttek, a felső korhatár harmincöt év. Azért ennyi, mivel most elsősorban a fiatalokra helyezzük a hangsúlyt. Megfogalmazhatják a véleményüket a társadalom szinte minden területével kapcsolatban, a gazdasági problémáktól a nemzetiségi kérdéseken át egészen a külügyig. A témakörök skálája nagyon széles, mindenki megtalálhatja benne a hozzá legközelebb állót, amely megszólítja őt, főleg, ha egyetemista vagy épp a doktorandusi munkáját írja. A beérkező tanulmányok kiértékelése után átfogó képet kaphatunk arról, hogy a másik oldalról – tehát a hivatalos pártvonalon, a képviselői, parlamenti vonalon kívülről –, mit látnak fontosnak a fiatalok.

Adja magát a kérdés: ez most egy MKP-s kezdeményezés?

D. Z. Á.: Nem. Mi a nevünket adtuk ehhez, ami természetesen annyit is jelent, anyagilag is támogatjuk a projektet. Ami a Magyar Koalíció Pártját illeti, számukra is hasznos lehet, ha születnek magas színvonalú pályamunkák.

A sikeres pályázaművek leadói a pénzjutalmon kívül másfajta elismerésre is számíthatnak?

D. Z. Á.: Úgy egyeztünk meg a Vox Juventae tagjaival, hogy a három legjobb pályázati munka szerzőjét meghívjuk egy háromnapos tanulmányútra Stras?bourgba. Ezen kívül pedig, ha valamelyik munka elnyeri a személyes tetszésemet, nem zárom ki, hogy felajánlok a szerzőjének egy gyakornoki helyet a brüsszeli irodámban, amelyről már beszéltem.

Önök személy szerint mit várnak a pályázati kiírástól?

D. Z. Á.: Én abból indulok ki, hogy igenis vannak tehetséges fiataljaink. S ha néhány fiatalt sikerül arra ösztönöznünk, hogy meg is fogalmazza a véleményét, mely hasznos lehet társadalmunk, s elsősorban magyar nemzetközösségünk számára, akkor már megérte belevágni. Bízom benne, hogy sok színvonalas munka érkezik be, ami aztán alapja lehet egy hosszú távú stratégiának, hogy mi mindent is kell még tennünk.

B. E.: Az elmondottakból világos, azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalokat meg tudjuk szólítani, arra ösztönözve őket, gondolkodjanak közösségben, vál??lalják fel a döntések felelősségét, ha kell, ütköztessék is az elképzeléseiket, remélem mindnyájunk hasznára. (vj)