Moszkva. A Jukosz olajcég volt vezérét, Mihail Hodorkovszkijt és az olajcéget ellenőrző Menatep holding volt fejét, Platon Lebegyevet nagystílű privatizációs és adócsalással vádolják, s akár tíz év munkatábort is kiróhatnak rájuk. A két cégvezér pere hivatalosan tegnap kezdődött, azonban máris egy héttel elhalasztották.
Munkatábor vár a milliárdosokra?
Lebegyev tavaly július, Hodorkovszkij október óta ül vizsgálati fogságban. A Jukosz egy másik főrészvényesét nemrég másfél év felfüggesztett börtönre ítéltek adócsalásért, másik hármat pedig nemzetközi körözés alá vontak. Magát az olajkonszernt csőd fenyegeti egy másik adóper miatt. Ha a moszkvai döntőbíróság pénteki meghallgatásán az adóhatóság újra bizonyítani tudja hátralékkövetelésének megalapozottságát, akkor a cégnek a 2000-ről számon kért 3,5 milliárd dollárt be kell fizetnie az államkasszába, máskülönben az adóhatóság a Jukosz csődjét kezdeményezheti.
A Jukosz és főrészvényesei elleni jogi eljárásokat sokak szerint a Kremlből ösztönözték, azért, hogy letörjék Hodorkovszkij politikai ambícióit, és az engedetlen olajcég egyes vagyonrészeit a kormányhoz lojálisabb piaci szereplők kezére juttathassák. A letartóztatásukat Putyin elnök is kezdeményezhette, mivel Hodorkovszkij nyíltan két ellenzéki pártot támogatott és elnöki ambíciókat dédelgetett, valamint a hatalomnak szüksége volt a Jukosz-vagyon egy részére. Putyin ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy csak a hatályos törvények betartását kéri számon a két oligarchán az orosz hatóság. Azóta Hodorkovszkij a börtönből felszólította hasonlóan zavaros körülmények között meggazdagodott oligarcha-társait, hogy működjenek együtt a hatalommal, és vagyonukat osszák meg a rászorulókkal. Hodorkovszkij más oligarchákkal ellentétben nyíltan szembeszállt Putyin elnökkel politikai síkon is: a Jabloko párt támogatását Putyin a szabályok megsértésének foghatta fel. Azok az üzletemberek, akik hasonlóképpen politikai síkra tévedtek, hasonlóan börtönbe kerültek, majd elhagyták az országot. ĺgy történt ez a Szibur volt vezetőjével, Jakob Goldovszkijjal és az NTV volt tulajdonosával, Vlagyimir Guszinszkijjal is – mondta Lilja Sevcova, a Carnagie Moscow Center vezető politikai elemzője. Egy másik elmélet szerint a Kreml nem vette jó néven, hogy a legnagyobb orosz olajvállalat, a világ egyik legnagyobb olajvállalata egyre inkább külföldiek irányítása alá kerül. A kulcsfontosságú olajtársaság részvényeinek többsége a Menatep-holding, egy offshore vállalat tulajdonában van.
Hodorkovszkij és Lebegyev perét, amelyben tíz év munkatábort róhatnak ki rájuk, nemcsak a nyugati befektetők és kormányok, hanem az Európa Tanács és a különféle emberjogi szervezetek is árgus szemekkel követik nyomon, szerintük a per az orosz igazságszolgáltatás befolyásolhatóságának próbája. Az ügy egyértelműen komoly, nemzetközi színtéren is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Putyin elnök tavaly év végén találkozott Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel és Lord Jacob Rothschilddal, hogy tárgyalásokat folytasson a fejleményekről. Az amerikaiaknak és a briteknek is komoly érdekeltsége fűződik a Jukoszhoz és az orosz olajhoz. (MTI, o)
A per gazdasági kihatása térségünkre
Budapest. A Jukosznak a MOL és a Transpetrol révén komoly érdekeltsége van Magyarországon és Szlovákiában is. Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő: „Bármi történik is a Jukosszal, a MOL-lal és Transpetrollal kötött nemzetközi magánjogi szerződést mindenképpen be fogják tartani. Annak persze lehet következménye térségünkre nézve is, ha az orosz politika tartósan újabb konfliktusos periódusba lép, az elit nem tud konszenzusra jutni, és hosszú időn át megint viharos lesz az orosz belpolitika. Más közvetlen hatást én nem várok, de ez is csak a legrosszabb forgatókönyv esetén várható.” (ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.