Idén a nyugdíjasok fél évvel korábban kapják meg a 13. nyugdíjként ismert jövedelemkiegészítést. A kormány, majd a parlament is elfogadta, hogy a juttatást már júliusban kifizetik. Az intézkedéstől azt remélik, hogy a szeniorok így könnyebben átvészelik a jelenlegi inflációs, óriási áremelkedéssel fémjelzett időszakot.

Vannak, akik még soha nem voltak nyári táborban, és alig várják, hogy végre kipróbálhassák, ugyanakkor egyesek félnek az ismeretlentől, s izgulnak, jól fogják-e magukat érezni.

Közeledik a nyári szünet, ami főleg az alsó tagozatosok szülei számára okoz némi fejtörést: ki és mikor tud vigyázni a gyerekre? Pszichológusok szerint a nyári tábor jó megoldás lehet.

A pedagógushitelt az előírt formanyomtatványon kell igényelni. Mivel az érdeklődés óriási, sorrendet állítanak fel a kérvények beérkezési ideje alapján, miközben előnyben részesítik azokat, akik a pedagógiai tevékenységet főállásban végzik, illetve azokat, akik először igényelnek ilyen hitelt, és kezdő pedagógusoknak számítanak, azaz az egyetem befejezésétől legfeljebb 5 év telt el.

Közeledik az állami pedagógushitelt igénylő kérvények benyújtásának a második határideje: június 30. Miközben a kereskedelmi bankok a koronavírus-járvány, majd pedig az ukrán–orosz konfliktus okozta gazdasági visszaesés miatt folyamatosan szigorítanak a hitelnyújtás feltételein, az állam változatlan feltételek mellett nyújt előnyös kölcsönt a pedagógusoknak.

A szülés után viszonylag rövid időn belül több hivatalba is el kell menni, sőt már a terhesség alatt akad néhány intéznivaló, miközben a kismama egészségi állapota nem mindig teszi lehetővé, hogy azonnal felkeresse a hivatalokat. Pár hete bevezettek némi könnyítést: áprilistól a születési anyakönyvi kivonat és a születési támogatás már elektronikusan igényelhető.

Vannak házaspárok, akik nagyon vágynak kisbabára, de egészségügyi okokból nem lehet természetes módon gyermekük, s nekik nagy segítséget jelent a művi beavatkozás. Ugyanakkor ez a lehetőség számos új jogi kérdést vet fel, ezek egyike az apaság meghatározása. Mi van akkor, ha a művi megtermékenyítés ismeretlen donor hozzájárulásával történik? Ilyen esetben ki a gyermek apja? A fogas kérdést – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász válaszolja meg.

A fertőző betegségek a múltban gyakran egész populációkat irtottak ki. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében alakítja védőoltási rendszerét.

Szlovákiában még most is viszonylag sokan belehalnak olyan betegségekbe, melyek ellen létezik védőoltás. „114-en kerültek kórházba szamárköhögés miatt, ketten meghaltak” – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja. Nőtt a vírusos agyvelőgyulladásban, a bárányhimlőben és az övsömörben szenvedő, kórházban kezelt betegek száma.

A csökkentett óraszámban és csökkentett fizetésért dolgozók vagy a munkanélküli-segélyből tengődők és családjuk komoly megélhetési problémákkal küszködhetnek, és anyagi szükséghelyzetbe kerülhetnek. A rászorulók a szociális ügyi hivataltól igényelhetnek szociális segélyt.

Manapság egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkavállalókat választás elé állítják: ha többet szeretnének keresni, váltsák ki a vállalkozói engedélyt, ellenben ha alkalmazottként dolgoznak tovább, ne számítsanak béremelésre! Olykor a cégek más okból is arra biztatják beosztottjaikat, hogy váljanak inkább vállalkozóvá. Vajon mi éri meg jobban: az alkalmazotti munkaviszony vagy a magánvállalkozás? A fogas kérdést – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász válaszolja meg.

Az ukrán–orosz háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók negatív hatással vannak számos cégre és a munkaerőpiacra, szakértők szerint akár tömeges elbocsátásokra is lehet számítani. A munkahely elvesztését sokan tragédiaként élik meg, aminek következtében néhányan hajlamosak elfeledkezni hivatalos teendőikről is, ráadásul szorult anyagi helyzetbe is kerülhetnek.

Ha valakit elbocsátanak, a munkaadó köteles egyszeri rendkívüli anyagi támogatást – ún. végkielégítést – adni.

A házasság felbomlását, a válás kimondását sokan traumaként élik meg, s az érintett felek gyakran haragban válnak el, néha hallani sem akarnak többé egymásról. Legszívesebben nevet is változtatnának, s úgy kezdenének új életet. Vajon van erre lehetőség? A fogas kérdést – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász válaszolja meg.

Munkapiaci szakértők szerint nehéz időszak vár a munkaerőpiacra: a munkavállalók sok helyen korlátozásokra, csökkentett munkaidőre, felmondásokra, sőt akár tömeges elbocsátásokra számíthatnak. Ezért nem árt tisztában lenni az egyes fogalmakkal és a jogainkkal.