Black Friday – átverés vagy igazi kedvezmény?

Valamikor régen a Black Friday arról szólt, hogy ezen a napon a kereskedők a megszokottnál jóval korábban kinyitottak, és jelentős árengedményekkel, akciókkal csalogatták az ügyfeleket a karácsonyi dekorációval díszített boltokba. Az emberek pedig, nehogy lemaradjanak valamilyen kedvezményről vagy ritka ajándékról, szabadnapot intéztek, az üzleteket szinte megrohamozták a tömegek, néha még össze is verekedtek – eredetileg a vásárlók közötti összecsapások és a kialakult forgalmi dugók miatt nevezték el ezt a napot Black Friday-nek, mert ilyenkor nőtt a balesetek száma is.

Noha eredetileg a szókapcsolat főleg a közlekedés összeomlására utalt, a kifejezés széleskörű elterjesztése marketingfogás is volt, hogy növeljék a kereskedők forgalmát. A Black Friday nálunk is a marketingről szól. A hazai kereskedők már november elején elkezdték reklámozni, sokan heteken keresztül kínálnak akciós termékeket. A jelenlegi nem éppen rózsás gazdasági helyzetben azonban nem árt résen lenni, nehogy bedőljünk a reklámnak, s olyasmit is megvásároljunk, amire lényegében nincs szükségünk, illetve amiről utólag kiderül, nem is volt olyan kedvezményes, mint azt első ránézésre hittük. A Blach Friday-jel kapcsolatban Peter Jeczkót, a Partners Group társaság szakértőjét kérdeztük.

Az idén módusolt a fogyasztóvédelmi törvény – ez mennyire befolyásolja az idei Black Friday-akciókat?

Fekete péntek ürügyén az üzletek és a média minden évben vásárlási hangulatot teremtenek. Az idén új szabályok léptek érvénybe, s ezek hatással lesznek az idei Black Friday-re. Az egyik leggyakoribb kérdés ebben az időszakban az volt, hogy ha egy árucikk magas árengedménnyel volt megvásárolható, akkor ténylegesen reális kedvezményről van-e szó, vagy pedig manipulált leárazásról? Röviden: például a Black Friday napján meghirdetnek egy -50%-os engedményt, ami az jelenti, hogy az adott terméket pl. 100 euró helyett 50 euróért vásárolhatunk meg. Abban az esetben, ha ugyanez a termék pár nappal ezelőtt csupán 60 euró volt, itt egyértelműen a fogyasztó félrevezetéséről beszélünk. Az új szabály kimondja azt, hogy eredeti árként csak azt az összeget lehet feltüntetni, amelyik minimálisan 30 nappal a kedvezmény előtt volt megszabva a termékre, kiküszöbölve ezzel a fogyasztó szándékos félrevezetését.

Vagyis most már nem lehet trükközni?

Trükközésre persze még mindig marad elegendő tér, hisz a 30 nap nem olyan hosszú idő, tehát az üzletek biztosan ezzel is tudnak kalkulálni.

Akkor most higgyünk vagy sem a kedvezményeknek?

Természetesen nem állítom, hogy minden árengedmény manipulalt. Érvényes viszont az a szabály, hogy bámilyen árengedménnyel vásárolunk, az adott termék ára minden esetben kiadásként íródik be a bankszámlánkra. Ezért azt ajánlom, hogy idejében készítsünk egy bevásárlási listát azokról a dolgokról, amikre szükségünk van, és tudatosan figyeljük, keressük az adott termékeket! Ne pedig fordítva, vagyis ne azt vásároljuk meg, amire van árengedmény, hanem, ami tényleg kell!

A kereskedők milyen gyakori pszichológiai fogásokat alkalmaznak, hogy rábírják az embereket a vásárlásra?

Különböző meggyőzési praktikák léteznek, melyekre érdemes odafigyelni. Például azt mondják, hogy a termékből ez az utolsó 2 darab a raktáron – a ritkaság és a kivételesség elve érvényesül itt. Gyakran azt is hozzáteszik: holnapra hazaszállítjuk az árut – így próbálják azt az érzetet kelteni, hogy ők milyen segítőkészek, ami az embernek jólesik, ha az utolsó pillanatra hagyjuk a vásárlást. Ha online webáruházban nézelődünk, sokszor megjelenik az az üzenet, hogy ezt a terméket ebben a pillanatban további 10 ember is nézi – itt a társadalmi jóváhagyás elvét alkalmazzák, vagyis ha ezt mások is nézik, másoknak is tetszik, akkor csak jó lehet.

További gyakori manipulatív mondat: ha még x euróért rendelsz, a postaköltség ingyen van – itt a kölcsönösség elve érvényesül, vagyis az áruház is ad valamit ingyen, ha picit többet költünk. Ugyancsak közkedvelt szöveg az is, hogy olcsóbb már nem lesz (FOMO – fear of missing out) – ez kellemetlen érzést kelt bennünk, azt sugallja, hogy valamit elszalasztunk, valamiről lemaradunk, amit majd megbánunk. Itt a veszteség elkerülésének az elvéről van szó. Ezen kívül olyasmivel is szokták győzködni az embert, hogy nem kell azonnal fizetni, kezdjünk csak jövőre törleszteni...

Vagyis rábeszélnek, hogy részletre vagy hitelre vásároljunk?

Erre is van példa. A törlesztéssel kapcsolatosan azonban szeretném megjegyezni, hogy közeleg a karácsony. Ahogy nemrég egyik beszelgetésünkkor említettem, a karácsony, egy kirándulás, a szülinap, az iskolakezdés mind olyan előre várható esemény, amelyeknek nem szabadna meglepniük minket. Ha kölcsönből finanszírozzuk, az csak annak a bizonyítéka, hogy a tervezési képességünk csődöt mondott. Kölcsönből finanszírozni olyan dolgokat, amelyekre havi kis összegű spórolással fel tudjuk készíteni a költségvetésünket, nem tartom okos döntésnek. Ez a legjobb út az eladósodáshoz. Ezért inkább azt ajánlom ilyen esetben, hogy ha nincs meg a keret az ajándékok vásárlására, akkor legyen ez a karácsony ajándékok nélkül, és inkább kezdjük el tervezni a jövő évi kiadásokat, hogy a következő karácsony már pozitívabb hangulatban teljen. Nem kell hozzá sok: ha havi 30 eurót teszünk félre, az már jövőre 360 eurót jelent, amit ajándékokra költhetünk.

Aki nem tud tervezni, még soha nem próbálta, az hogyan fogjon hozzá?

Kezdésnek kiváló lehet egy Excel-táblázatban összeírni a kiadásainkat és a jövedelmünket, és tudatos lépésekkel kell keresni azokat a pontokat, hogy hol lehetne a költségvetésünk hatékonyabb. Ilyen táblázatot természetesen a társaságunk és én is az olvasók rendelkezésére tudok bocsátani. Még azoknak is, akik tudnak takarékoskdoni, így év vége felé mindenképpen érdemes végiggondolniuk, hol tudnak még jobban spórolni, esetleg hol lehet valamilyen további engedményt szerezni.