Black Friday: mire figyeljünk, hogy ne váljunk átverés áldozatává

Idén november 29-re esik a fekete péntek, ismertebb, eredeti nevén a Black Friday. A különleges nap koncepciója eredetileg az Egyesült Államokban terjedt el, de mára a szlovák piacot is meghódította. Ebben az időszakban „a legnagyobb kedvezményekkel” és „hatalmas árcsökkentéssel” próbálják vásárlásra motiválni az érdeklődőket. A bökkenő csupán az, hogy a hangzatos szlogenek gyakran igencsak elrugaszkodnak a realitástól.

Állítólagos kedvezmények

A dTest fogyasztóvédelmi szervezet minden évben igyekszik felhívni a figyelmet az árengedménynek álcázott árverésekre. A fogyasztóvédelmi törvény alapján a kereskedők kötelesek feltüntetni az árat, amennyibe az adott termék 30 nappal a kedvezményt megelőzően került. A bökkenő csupán az, hogy a jogszabály arra már nem tér ki, miből kell kiszámolnia az eladónak az új végösszeget. A boltosoknak így bőven van lehetősége a trükközésre. Kiindulási alapként használhatják például az ajánlott árat. Az ilyen turpisságok ügyében azonban alapvető változást hozhat az Európai Unió Bíróságának októberi döntése, amely éppen a szlovákiai jogrend szürke zónáit igyekszik „kifehéríteni” és egyértelműen megtiltja, hogy az engedményt a mesterségesen felhajtott ár alapján határozzák meg. Mindazonáltal soha nem árt, ha a vásárlók óvatosak.

Nagyszerű megoldás lehet, ha a versenytársakkal való összehasonlítás, esetleg az olyan eszközök használata, amik lehetővé teszik, hogy nyomon kövessük, hogyan alakult az adott termék ára az utolsó néhány hétben. Így a potenciális vevők is reális képet kaphatnak arról, valóban megéri -e megvásárolni az adott terméket

– mutatott rá Eduarda Hekšová, a dTest fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója.

Tisztességtelen ajánlatok

A fogyasztók a gyanús árcédulák mellett azzal is találkozhatnak bizonyos boltokban, hogy a kedvezmények kizárólag a készlet erejéig tartanak. A kiskereskedőknek azonban kötelessége lenne gondoskodniuk arról, hogy a raktárban bőven legyen az adott termékből. Ha azonban a produktum nem áll ténylegesen a rendelkezésükre, a jutányos árakra figyelmeztető szlogenek mindössze arra szolgáltak, hogy vásárlásra csábítsák az érdeklődőket. Ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet.

A fogyasztó könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy az akciós termék megrendelése után értesítik róla, hogy az áru már nem elérhető. Ha a vásárló előre kifizette a számlát, joga van elállni a szerződéstől és visszakapja a pénzét

– figyelmeztet Hekšová.

Ugyancsak kihágásnak minősül, ha a kedvezmény korlátlan ideig, vagy éppen ellenkezőleg, alig néhány órán át érhető el. Ilyenkor általában arról van szó, hogy a kereskedő hosszú ideje kínálja barátságosabb áron az adott terméket, esetleg az exkluzívnak tűnő ajánlat lejárta után is érvényben marad az akció.

A fogyasztóvédők egyúttal a feltűnően alacsony árak esetén is óvatosságra intenek. Ezek a legtöbbször arra utalnak, hogy az eladó nem túl becsületes. A korábbi vásárlók recenziói és tapasztalatai azonban könnyen eloszlathatják a kételyeket.

„Akadnak olyan gyakorlatok is, amik nem ütköznek törvénybe, mégis etikátlan módon próbálnak nyomást gyakorolni az érdeklődőkre. Ilyen például a visszaszámlálás, ami stresszt eredményezhet, és impulzív vásárlásra késztetheti a nézelődőket” – magyarázta a fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója.

Eduarda Hekšová egyúttal jelezte, ha valaki a felsorolt praktikák bármelyikével találkozik, joga van az illetékes felügyeleti hatósághoz fordulnia, amely a legtöbb fogyasztási cikk esetében a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet.