Vissza az iskolapénzt

Mondja még valaki, hogy nem nagylelkű a kormány! Ha kell, még azt is visszaadja, amit jogtalanul elvett. Igen, a közalkalmazottak jövő évi béremelésének anyagi keretéről van szó. Az úgy volt, hogy az oktatásügyben dolgozóknak, az önkormányzati és egyéb közalkalmazottaknak eredetileg 2004 nyarától 7 százalékos, még az éves infláció ütemét sem követő béremelést ígért a kabinet. A szép gesztust, amelynek eredményeként az érintettek még mindig alulról nézik az átlagbér képzeletbeli lécét, azonban a pénzügyminiszter büntetésből visszavonta az ígéretet. Lehet, hogy Ivan Miklošt az elemiben elfenekelte a tornatanára, s ezt a tüskét máig nem feledi. Ám nem valószínű, hogy ez volna a szimbolikus béremelés-kurtítás igazi oka. A pénzügyi tárca első emberének az nem tetszett, hogy a pedagógusok lehetetlen anyagi körülményeikre több ízben sztrájkkal hívták fel a figyelmet. Miklošék erre a 7 százalékos béremelés mértékét lehúzták 5 százalékra, s az így felszabadult 300 millió koronát felajánlották Pavol Rusko gazdasági miniszternek, hogy azt fordítsa a külföldi beruházók támogatására, magyarán dotációjára, kényeztetésére. Szerencsére Rusko felismerte e lépés példátlan arroganciáját és jó politikai érzékkel egy elegáns mozdulattal hárította el a pénzcsomagot, így végül kénytelen-kelletlen mégis a tervezett ütemben nő jövőre a renitens pedagógusok bére. A politikai rövidlátáson túl még egy tanulságra érdemes felhívni a figyelmet: amikor a külföldi tőke becsalogatásáról beszélünk, akkor a döntéshozók mindig nagy előszeretettel emlegetik a képzett, döntően érettségivel rendelkező munkaerőt, mint fő vonzerőt. Amikor viszont az oktatás finanszírozása kerül a terítékre, azonnal a maradékelv lép érvénybe, vagyis az ágazatnak annyiból kell gazdálkodnia vagy inkább tengődnie, amennyit a jobban lobbizók hagytak a közös kasszában. A világgazdaság fonákságát jól jellemzi az a tény, hogy olyan vállalatóriásokat, mint a US Steel vagy a Peugeot-Citroen kell milliárdokkal támogatnunk, hogy ide jöjjenek, pedig ezek merő dévajságból, zsebből megvehetnék egész Szlovákiát. Igazán eljöhetne az az idő, amikor a képzett munkaerő emlegetésekor a kormánynak nem a pedagógustársadalom büntetése jutna először az eszébe, hanem a nagyobb anyagi megbecsülés.