Vásárlás a válságban

 

Minden második uniós polgár fizetéstől fizetésig él, egyre többen fordulnak áruhitel felvételéhez, leginkább Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában – derült ki a Cetelem hiteltársaság 12 európai uniós országban végzett felméréséből. Rosszkedvünk tele az évek múlásával egyre csak mélyül. Szinte minden területen visszafogjuk a költekezést, s ez még azokra is érvényes, akik nem veszítették el az állásukat, akiknek anyagi helyzete az utóbbi időszakban nem romlott. Ma már ott tartunk, hogy európai átlagban a még mindig jó anyagi helyzetben levők 17 százaléka azt válaszolta, hogy egyszerűen nincs kedve vásárolni! Szlovákiában természetesen jóval alacsonyabb az úgymond kedvüket vesztett vevők aránya, nálunk inkább az a gond, hogy a már egyszer elért életszínvonalat is mind nehezebb legalább megtartani. Ezért is nő ugrásszerűen az áruhitelt felvevők aránya, vagyis jövőnk elzálogosítása árán próbálunk a válság miatt egyre fodrozódóbb és tajtékosabb víz felszínén maradni. Az átfogó felmérésből kiderül, csupán az élelmiszerek, a távközlés, az egészségügy és a közlekedés terén nem várható a kiadások erőteljesebb csökkenése. Szlovákiában a lakosság 89 százaléka vallotta azt, hogy nincs elég pénze a vásárlásra (a cseheknél 82%, a magyaroknál 80% ez az arány), miközben az uniós átlag 59 százalék. Az uniós polgárok leginkább a bútorok vétele, a szabadidős tevékenységek és a kirándulások terén tervezik visszafogni kiadásaikat, gyakorlatilag minden második válaszadó állításából ez szűrhető le. Egyre többen vetik egybe az árakat az internet segítségével, mind többen vásárolnak a kedvezőbb árszintet kínáló e-boltokban, emelkedik a használt ruhák forgalma, újra visszatért a kerékpár – sorolta a változást tükröző jelenségeket Flavien Neuvy, a francia Cetelem tanulmányának menedzsere. Ez Szlovákiára hatványozottan érvényes, hiszen miközben a hazai kiskereskedelem évek óta hanyatlik, addig az internetes boltok forgalma folyamatosan nő, ugyanez vonatkozik a virágzásukat élő second hand üzletekre is. Talán Pozsonyt leszámítva a gépkocsik használatának intenzitása szintén megtört, amit jól mutat a benzinfogyasztás csökkenése. A szűkre szabott költségvetés újra vonzóbbá teszi a tömegközlekedést és a kerékpárok használatát. A fővárosban ugyan már három évre tartanak rendszeresen critical mass megmozdulásokat, amelyekkel a mind színesebb felhozatalú biciklik használatát és a kerékpárutak kiépítését hirdetik és sürgetik, azonban úgy tűnik, az emberi izom erejére épülő jármű legjobb hirdetője a kíméletlen krízis lesz. A tartós mélyrepülés még inkább kiemeli az árakat egybevető hírportálok és a közösségi háló szerepét, ahol az emberek kicserélik információikat arról, hol és mi kapható olcsóbban. A takarékos életvitel egyben átmenetileg gátat vet az ökológiai lábnyomunk növekedésének, azaz legalább egy ideig nagyobb összhangban élünk a Föld nyújtotta természeti lehetőségekkel. Ez ugyan sovány vigasz, de ha lassan jön az újabb fellendülés, legalább emlékezni fogunk arra, hogy lehet szerényebben, a divatot nem okvetlenül hajszolva is élni.