Több évtizedig titkolta az édesanya, hogy meggyilkolta a gyermekeit

1892. június 29-én az argentin Necochea városában két gyermeket brutálisan meggyilkoltak. A hatéves Ponciano Rojasnak és négyéves húgának, Felizának elvágták a torkát. Édesanyjuk, Francesca Rojas torkán is volt egy vágás, de ez csak egy felületi seb volt, így úgy tűnt, hogy a nő túlélte egy gyilkos őrült támadását. Francesca először egy szomszédot, Ramón Velázquezt gyanúsított a gyerekek meggyilkolásával.

Azt mondta, azért ölte meg őket, mert a nő visszautasította a közeledését. Később megváltoztatta vallomását, és azt állította, hogy Velázquez Francesca férje utasítására akarta elrabolni a gyermekeit, aki el akarta hagyni a feleségét. A rendőrség mindenesetre kettős gyilkosság gyanújával letartóztatta Ramónt. Velázquezt kihallgatták, sőt meg is kínozták, de ő hevesen tagadta, hogy megölte volna a gyerekeket. 

Ramónnak végül volt alibije, amit többen meg is erősítettek, így el kellett engednie a rendőrségnek. Az ügyben szakértőt hívtak a tartományi fővárosból, La Platából, és Eduardo Álvarez felügyelő megérkezett Necochea városába. Amikor megérkezett a napokkal azelőtti tetthelyre, egy véres ujjlenyomatot vett észre a gyerekszobába vezető folyosón. Közben Francescától és Ramontól is vett ujjlenyomatmintát, és elküldte La Platába elemzésre.

Akkoriban az ujjlenyomatelemzés még gyerekcipőben járt. Több mint egy évszázaddal később a La Plata-i rendőrségen végezték el a világ első ujjlenyomatelemzését. Az elemzők úgy értékelték, hogy a tetthely folyosóján talált ujjlenyomat megegyezik Francesca ujjlenyomatával

Amikor Álvarez szembesítette őt ezzel a megállapítással, a nő mindent bevallott. Közölte, hogy el akart válni, és össze akart házasodni az új szerelmével, aki nem szerette a gyerekeket. Francesca Rojas életfogytiglant kapott gyermekei meggyilkolásáért.

(magazin.pluska)